Csillagok, csillagképek – Tudomány Mátyás király udvarában címmel Hunyadi Mátyás trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ szervezésében Budapesten. 

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Mátyás korának egyik legintelligensebb, legműveltebb uralkodója volt, számos kortársa dicsőítette tudását, érdeklődését a tudomány és a művészetek iránt, mégis okoz némi meglepetést – még annak is, aki ismeri ezt a korszakot -, hogy ilyen mélységű volt kapcsolata a tudománnyal és a tudással – mondta Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében.

Német, itáliai csillagászok, orvosok, teológusok, történetírók és művészek adták egymásnak a kilincset Mátyás udvarában. A magyar királyság felkerült a világ műveltségi térképére – idézte fel Lovász László. 

Hozzátette: a kiállítás révén megismerhetünk egy eleven, a világra nyitott, annak megismerése érdekében erőfeszítéseket tevő magyarokból és külföldiekből álló társaságot: Mátyás királyt és környezetét. Mátyás udvarának legjelentősebb tudósai közül kiemelte Johannes Regiomontanust, a kor legnagyobbnak tartott matematikusát és csillagászát.

Monok István, az MTA KIK főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: Mátyás király életműve mindig aktuális marad. Idejében Magyarország Európa egyik nagyhatalmának számított, uralkodása alatt tudatosan készült arra, miként viszonyuljon a tudományhoz. Tudománypolitikája szerint intézményeket kell alkotni, és azokat hagyni kell dolgozni, működni a saját intézményi logikájuk mentén. Az uralkodók közül kiemelkedett műveltségével és tudomány iránti szeretetével, különösen a historiográfia és a csillagászat iránti érdeklődésével. 

Kitért arra, hogy a tárlaton látható Carbo-corvina, amely a MTA KIK egyetlen teljes reneszánsz kódexe, egyike a híres Bibliotheca Corviniana máig fennmaradt 216 kötetének. A kódex lapjain Ernuszt Zsigmond pécsi püspök és a szerző, Ludovicus Carbo latinul író olasz humanista párbeszéde olvasható. A szerző tanulótársa volt Janus Pannoniusnak, a latinul verselő magyar költőnek.

A Mátyás király dicső tetteiről írott mű a legkorábbi corvinák közé tartozik, 1473 és 1475 között másolták Itáliában. 

Az MTA Könyvtár és Információs Központ által rendezett tárlatot Ekler Péter, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főlevéltárosa beszélt arról, hogy az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattára számos Mátyás korabeli művet őriz. A kiállítás anyagában a közönség láthatja a Carbo-corvinát, kódexeket, valamint ősnyomtatványokat, amelyek ízelítőt adnak a kor tudományos kiadványaiból. Az MTA kincseit más intézményektől kapott műtárgyakkal is kiegészítik, köztük egy Krakkóból érkezett, Mátyás idejében készített csillagászati eszközzel, egy torquetummal.

A tárlat hét részből áll: Tudományok és tudósok Mátyás király udvarában, A Carbo-corvina, Asztrológia, csillagászat, matematika a 15. században, Johannes Regiomontanus, Johannes Regiomontanus Efemeriszei és kalendáriumai és Csillagászati eszközök Mátyás idejében.

A kiállítás 2019. február 28-ig ingyenesen látogatható az MTA Könyvtár és Információs Központ székházában.