Hirdetés

Hogyan történhetett meg száz éve, hogy egy magyar település, amely hivatalosan dönthetett a sorsa felől, inkább a Romániához tartozást választotta? Börvöly falu lakossága a megélhetési kényszer és a megszállástól való félelem hatására, álságos tárgyalások következtében választott úgy, hogy a román megszállás alatt álló Nagykárolyhoz akar csatlakozni. Csak ennyit, a város nevét tudták kimondani, mert az országnév, amit mondaniuk kellett volna, egyre félelmetesebbnek és sötétebbnek bizonyult. 

Azután adatott két évtized a túlélés praktikáira. 1944 szeptemberében pont került Románia és a szövetséges hatalmak közötti fegyverszüneti szerződés aláírására. Októberben egy szovjet lövészhadosztály és az egyik román hadsereg harc nélkül elfoglalta Szatmárnémetit és Nagykárolyt. Ezzel a visszacsatolt területek sorsa megpecsételődött. 

Mit jelent ilyenkor a közös, keresztény hit és az élő nemzettudat? Van-e kivezető út a csapdába került falu válságos helyzetéből? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a pap-író legújabb történelmi kisregényében, amellyel nem titkolt célja, hogy visszaadja e nehéz sorsú település becsületét.