Újjászületett az Ybl-támfal

A 2019-ben indult Nemzeti Hauszmann-programmal új korszak kezdődött a budai Vár közel nyolcszáz éves történetében. Miközben az év végére gyakorlatilag a semmiből újjáépült a második világháborúban megsérült, majd a felújítás helyett földig rombolt lovarda és a főőrség épülete, folyamatosan zajlik a sétányok, a parkok és a zöldterületek rendbetétele, a lerombolt épületek újratervezése, a palotaegyüttes teljes állapotfelmérése, illetve a várfalak átfogó rekonstrukciója is.

Az elmúlt időszak egyik leglátványosabb attrakciója, hogy újra visszanyerte eredeti pompáját a Csikós udvar alatti, a Széchényi-könyvtártól a Karakas pasa tornyáig tartó, Ybl Miklósról elnevezett vörös téglás támfal, amely a XIX. század végén, a palotabővítés időszakában készült el a Várhegy nyugati oldalán. A kiegyezés után két központúvá vált Monarchiában jogosan vetődött fel ugyanis az a magyar igény, hogy az uralkodó ne csak a bécsi Hofburgot, hanem a Budavári Királyi Palotát is lakóhelyeként használhassa. E célra a Mária Terézia korabeli barokk palota alkalmatlan volt, így már a kiegyezés idején Andrássy Gyula miniszterelnökben is felmerült az átalakítás gondolata, aminek egyik első, jelentős lépése a Várkert Bazár 1875-től 1881-ig tartó kiépítése lett. A Krisztinaváros felé való tényleges bővítés csak néhány évvel később, 1890-ben, Ferenc József támogatásának elnyerését követően kezdődött el. A cél elsősorban a korszerű és tágas lakosztályok, szolgálati, illetve gazdasági helyiségek, egyebek között konyhák, raktárak és irodák létesítése volt. Mivel a Várhegy ezen része egy új palotaszárny építéséhez túl keskeny lett volna, Ybl Miklós, kilépve a természet adta lehetőségekből, az épület alá egy masszív tömegű, csaknem bástyaszerű alépítményt tervezett. Ezzel párhuzamosan megindult a palota nyugati oldalát máig meghatározó országcímeres támfal megépítése is, amely ugyan alapvetően funkcionális építmény, hiszen legfontosabb feladata a mögötte lévő földtömeg megtartása, dekorativitása mégis műalkotássá teszi.

Az Ybl-támfal a hosszú évtizedek alatt veszített eredeti fényéből, ám most, amikor megújítása a befejező szakaszához érkezett, egykori pompája jól érzékelhető. A szerkezetileg amúgy stabil építményen megszüntették a repedéseket, megtisztították és helyenként kicserélték a mészkőtömböket, felújították a mellvédsort. Nagyobbra cserélték azokat a kis méretű, soklyukú téglabetéteket, amelyek a háború utáni felújítás során kerültek a falba, és amellett, hogy egyáltalán nem autentikusak, az időjárás viszontagságait is nehezebben viselték, a rések közé beszivárgó esővíz miatt idővel szétfagytak. Újra eredeti fényükben ragyognak azok a támfalat díszítő kőfaragások is, amelyek a légszennyezés és a háborús belövések miatt tisztításra vagy pótlásra szorultak. Ezek közül is kiemelkedik a fal szimbólumának is tekinthető, Szent Koronával díszített címeres dombormű, körülötte Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume címerével, kétoldalt pedig Ferenc József és Erzsébet királyné monogramjával ellátott címerpajzsokkal.

A támfal rekonstrukciójával párhuzamosan folyamatosan dolgoznak a 2021 második felében a nagyközönség előtt is megnyíló Csikós udvar teljes megújításán és akadálymentes megközelítésén. Utóbbit segíti majd a Tabán felőli két új, nagy kapacitású lift építése és a Hauszmann-rámpa újraalkotása. A készülő liftbejárat feletti szakaszon már újra láthatók a megszépült, hármas tagolású kagylóornamentikák.

– Mindezek mellett az elkövetkező években valamennyi várfal és támfal állagmegóvását és felújítását elvégezzük, új dísz- és közvilágítást telepítünk, és megújítjuk a térfigyelő rendszert is – vázolja a terveket Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos.

– A Nemzeti Hauszmann-program egyik fontos célja, hogy a budai Várban élők és az ide látogatók a várfalak mentén is biztonságosan körbejárhassák a Budavári Palotanegyedet. Ezért a felújítások és újjáépítések azokra a mára már több helyen balesetveszélyessé vált várfalakra és támfalakra is kiterjednek, amelyek átfogó rekonstrukciója hosszú évtizedek óta váratott magára. Az Ellyps sétány északi szakaszán található várfalak felújításával már korábban elkészültek, most pedig elindul a munka a sétány többi szakaszánál is, a Sikló, a Savoyai terasz, a Déli nagy rondella és a Déli kertek környékén, valamint a kortinafalak és a keleti felvezető út melletti támfalakon. A várfal-rekonstrukció most is állapotfelméréssel és régészeti kutatással kezdődik – mondja a kormánybiztos, hozzátéve, hogy hasonló léptékű, közel száz helyszínen zajló feltárásra a második világháború óta nem volt példa.

2021 első felében pedig elkezdődik az Ybl-támfaltól északra található, az 1660-as években Kászim pasa által épített Fehérvári rondella rekonstrukciója is, amely 50 méteres átmérőjével és 4,5 méter vastag falaival egykor a vár legnagyobb körbástyája volt. Egy 1723-ban történt lőporrobbanást követően ugyan még helyreállították, majd korszerűtlenségre hivatkozva 1867-ben lebontották. Végül a második világháború után ismét felépítették, ám szerkezete mára javíthatatlan állapotba került, így a szakértők a visszabontása majd az ezt követő újjáépítése mellett döntöttek. Mivel korábban soha nem végeztek itt átfogó feltárást, a bástya területe a műemléki munkálatokat felügyelő régészeknek is tartogathat meglepeté­seket.