Kulturális sikerek 2022-ben
Újrateremtett világok
Műemléki rekonstrukción átesett ikonikus épületek, megújult várak-kastélyok és a kulturális szcénába belépő új intézmények mutatják, kulturális szempontból igencsak eseménydúsra sikeredett a tavalyi év. A nekünk legkedvesebb pillanatokat szemléztük.
Az elmúlt esztendő felemásan telt: a szomszédban zajló háború negatív hozadékai minden területen éreztették hatásukat, mégis lehetett okunk az örömre, hiszen számos korábban indított kulturális fejlesztés 2022-ben zárult le. Ráadásul nemcsak műemléki rekonstrukciók zajlottak, hanem múzeumlátogatási rekordot is sikerült felállítani, valamint példaértékű összefogásnak is tanúi lehettünk.
Szentély a zenének
A Liget Budapest Projekt részeként megépült Magyar Zene Háza vitathatatlanul 2022 egyik legnagyobb durranása volt, és nemcsak azért, mert a Sou Foujimoto japán sztárépítész unikális épülete díjak sorát zsebelte be – többek között az Európa vezető új turisztikai attrakciója 2022 díját, a tengerentúli Architecture MasterPrize versenyén az Architectural Design of the Year elismerést vagy a Music Cities Awardst –, hanem azért is, mert az intézményi tartalom méltóvá vált az épület kvalitásaihoz. A Magyar Zene Háza ugyanis a múzeum, koncertterem és zenepedagógia hármasságára épül, e minőségében pedig egyedülálló a világon.
Márciusban majdnem öt év elteltével újra felgördült a függöny a Magyar Állami Operaházban: a kívül-belül megújult Andrássy úti Ybl-palota teljes felújításon esett át – csak a mennyezeti Lotz-szekkót fél éven át restaurálták a szakemberek. A rendkívül körültekintő és aprólékos műemléki rehabilitáció eredményeképpen az épület Monarchia korabeli hangulata megmaradt, ám a mai kor modern épület- és színpadgépészeti megoldásaival ötvözve.
Ugyancsak tavasszal adták át a megújult, Bajza utcai Walter Rózsi-villát: a 30-as években épült és korának egyik luxuslakóházaként emlegetett épület ma a Magyar Művészeti Akadémia fenntartásában működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ otthonaként szolgál.
Szintén a Liget Budapest Projekt részeként épült fel a Ferencz Marcel (Napur Architect) tervezte Néprajzi Múzeum is, amely ugyancsak tavasszal nyílt meg a nagyközönség előtt. Az archaikusan monumentális, égbe nyúló szárnyakat formázó épület Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai múzeumépülete: százötven éves története során a Néprajzi Múzeum végre saját, a gyűjteménye rangjához méltó, közel hétezer négyzetméter alapterületű otthonába költözhetett.
Várak, paloták
Tavasszal kezdődtek a veszprémi vár felújításának nagyszabású munkálatai, amelyek során tizennyolc műemléki épületet, azaz a teljes várnegyedet megújítják – a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programhoz a Veszprémi Főegyházmegye 39 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében ebben az évben adták át a majki kamalduli remeteség fejlesztésének második ütemét, az eklektikus és neoreneszánsz stílusú szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt, a dobai Somló várát, a nagyvázsonyi Kinizsi-várat, a sümegi várat és a Pollack Mihály tervezte dégi Festetics-kastélyt – ez utóbbi titkokkal van tele; a klasszicista épület a korszak szabadkőműveseinek titkos találkozóhelyeként is működött.
A budai Várban zajló beruházásokról szintén érdemes szót ejteni: bár az idén még nem ér véget a nagyszabású építkezés, hiszen folyamatban van a Fellner Sándor tervezte Szentháromság téri Pénzügyminisztérium rekonstrukciója, a háború után elbontott Dísz téri volt Vöröskereszt-székház, később külügyminisztériumi épület, valamint a Szent György téri József főhercegi palota újjáépítése, ám a Karakas pasa tornya, a Török kert és a Csikós udvar visszaépítése befejeződött.
Ugyancsak tavasszal nyitotta meg kapuit a Sándy Gyula tervezte Széll Kálmán téri Postapalota: a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába került eklektikus-szecessziós stílű épület kívül-belül megújult, alsó szintjén pedig Pénzmúzeum nyílt. Kertjében december közepén állították fel a hatméteres talapzaton álló, csodaszarvast ábrázoló bronzszobrot, amely öt méter magas, Szőke Gábor Miklós szobrászművész alkotása és a megújulást, a felemelkedést szimbolizálja.
Gigatárlat és összefogás
Év elején adták át az alapításának 220. évfordulóját ünneplő Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb eszközparkú közgyűjteményi digitalizáló központját. A kormányzati támogatásnak köszönhetően az OSZK új kutatóteremmel gazdagodott. Megújult a zirci apátság műemlék könyvtárának barokk terme, 2023-ra pedig befejeződik a nemzeti könyvtár raktárának építkezése. A támogatásnak köszönhetően 23 millió kötet online tárolására és keresésére van lehetőség – jelenleg körülbelül tízmillió kötet található az intézményben.
A kiállítások frontján is különleges élményekben lehetett része a múzeumlátogatóknak, szenzációs tárlatok sorával várta a ugyanis a közönséget 2022-ben a Szépművészeti Múzeum: az év leglátogatottabb kiállítása a Hieronymus Bosch-tárlat lett, amelyre 250 ezren váltottak jegyet, míg az év második felében nyílt Henri Matisse-kiállítás az El Greco munkásságát bemutató, jelenleg is futóval együtt szenzációs évet zárt – ez utóbbihoz kapcsolódik, hogy a Mol-Új Európa Alapítvány jóvoltából ősszel El Greco művével, Gonzaga Szent Alajos képmásával gazdagodott az intézmény, amely a Szépművészeti El Greco-gyűjteményének hatodik darabja.
A hazai táncművészet példaértékű összefogása egy tragikus eseményhez kötődik: Tóth Nikolett, a Budapesti Operettszínház fiatal balerinája nyáron balesetet szenvedett a terézvárosi házomlásban. A Budapesti Operettszínházban december elején jótékonysági gálaestet szerveztek, amelyen közel nyolcvan táncművész lépett fel klasszikus balett, kortárs és néptánc műfajban, tizennégy társulat részvételével, megmutatva, hogy jó cél érdekében lehet és kell is összefogni – a gálaesten szerepeltek többek között a Bozsik Yvette Társulat, a Kecskemét City Balett, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett és a Magyar Állami Népi Együttes művészei. Az előadásra váltott jegyek árából Tóth Nikolettet támogatták.
