Hirdetés

A disco-pop vonal egyik meghatározó kettőse volt az angol Wham!, ám a duó évekig anélkül adta ki a lemezeit, hogy bárki különösebben felfigyelt volna rájuk. A brit anya és olasz–egyiptomi apa gyermeke, a gitáros Andrew Ridgley és a ciprusi görög–brit származású Georgios Kyriacos Panayiotou, azaz ahogyan a nevét a világ megismerte, George Michael énekes, dalszerző számára a kereszténység nagy ünnepe hozta meg az áttörést. Az 1984 karácsonyára időzített Last Christmas című kislemezdaluk jelentős bevételt is hozott, a pénzt az etióp éhínség enyhítésére ajánlották fel. A számhoz készült videót Svájcban forgatták, ennek hangulata korhatártól, zenei irányultságtól függetlenül szinte mindenkit megérintett, és hogy nem lett listavezető, ebben csak a több világhírességet felvonultató Band’s Aid jótékonysági himnusza, a Do They Know It’s Christmas akadályozta meg. Ennek ellenére az év végi összesítések élén Michael rendre az élen végzett, ezekkel megalapozva későbbi szólista-pályafutását. Az idei ünnep közeledtével a mozikban látható Múlt karácsony című angol–amerikai film története és zenéje például egyenesen az ő életművére és a Wham! berobbanó albumára épül.

Egészen más zenei világot képvisel a három ír énekeshölgy és egy hegedűs társuk alkotta Celtic Woman, az együttes a hagyományos karácsonyi énekek és a jellegzetes kelta dallamvilág sajátos ötvözetét szólaltatja meg a The Magic of Christmas albumukon. A csoport 2004-től működik változó felállásban. Napjainkban már egyik tag sem tartozik az alapítók közé, akik eredetileg is csupán egyetlen koncert erejéig léptek volna színpadra, a nem várt siker azonban további felkéréseket hozott, sőt, évi egy lemezt és számtalan koncertkörutat világszerte. A folyamatos tagcserék ez esetben nem a zenekarokban gyakori békétlenség következményei, inkább a női zenészek családi állapotának változásaival, a gyermekvállalással függnek össze. A Celtin Woman új karácsonyi lemezén olyan, az ünneppel kapcsolatos örökzöldeket, valamint hangulatukban odaillő dalokat gyűjtött össze, mint az O Holy Night, az Auld Lang Syne, a Silent Night vagy a Greensleeves: ezek külön-külön és egymást erősítve is varázslatos világba repítik a hallgatót.

2019 karácsonyi zenei kínálatából természetesen nem hiányozhat a jazz-rock műfaj sem, a legerősebb kísérlet az 1967-ben alakult amerikai Chicago együttesé. Idén megjelent harmincnyolcadik albumuk, a Chicago Christmas sajátossága, hogy dalait többnyire a koncertek előtti hangbeállásoknál próbálták össze, majd a fellépések után a szállodaszobákban és a turnébuszban fel is vették. Külön érdekesség, hogy a Merry Christmas, I Love You és a Bring My Baby Back társszerzője a Chicago egyik alapítója, Lee Loughnane mellett John Durrill, a legendás amerikai gitáregyüttes, a Ventures tagja volt a hatvanas évek végén. A tíztagú zenekar nem először készített a karácsony hangulatához illő lemezt, de most történt meg, hogy néhány kivételtől eltekintve – ezek egyike Hal David és Burt Bacharach 1965-ből származó örökzöldje, a What the World Needs Now is Love – a hanganyagot maguk írták: a fúvósok hangszerelése és a dallamvilág másokéval összetéveszthetetlen.