Ünnepeljük az ünnepeltet!

A nyugati világot minden látszat ellenére a liberalizmus és ikertestvére, a kommunizmus – Barsi Balázs ferences atya erőteljes kifejezésével – karácsonyellenessé tette. Mert

a karácsony ünnepén mindenre és mindenkire gondolunk, csak arra nem, akinek születésnapja van.

Nem, karácsony nem a Mikulás (rosszabb esetben Santa Claus vagy Télapó) ünnepe. Karácsony nem a bejgli, a halászlé, a töltött káposzta, a kocsonya vagy épp a különleges, alkalmi ételköltemények vagy a fenyőfa ünnepe, lényege nem az ajándékozás. Karácsony nem hangulat, nem a világ keblünkre ölelése, nem fények, ízek, illatok, hangok. Az ünnepi étkezés lelket emel, segít kilépni a folyamatosan csorgó időből az állandóba – de mindennek központjában mi vagyunk, saját magunk. Márpedig karácsonykor nem magunkat ünnepeljük. Karácsony nem efféle elemelkedés a földtől – éppen ellenkezőleg: földre érkezés a megtestesülésben. Karácsony a mi Urunk, Jézus Krisztus születésének ünnepe. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” – olvassuk Szent János evangéliumában.

Ez a lényeg, erre kell figyelnünk. Karácsony középpontjában Jézus áll.

De tudjuk-e egyáltalán, mikor van karácsony?

Sokan rávágnák kapásból: december 24-én, 25-én és 26-án.

Ha karácsonyi ünnepkörről beszélünk, akkor még el is fogadható a válasz. De ha az ünnep lényegét keressük, akkor be kell látnunk, hogy december 24. még az adventi készület utolsó napja, mely az éjféli szentmisével fordul át karácsony, Urunk születésének ünnepébe, ami parancsolt egyházi ünnep. Karácsonykor minden keresztény, katolikus embernek kötelessége szentmisén részt venni. 24-én és 26-án nem.

December 25. tehát az üdvtörténet legfontosabb eseményének, fordulópontjának, karácsonynak szent ünnepe.

Ezért nem kívánunk kellemes ünnepeket – kellemes egy termálfürdőzés vagy egy masszázs, mert nekünk, embereknek kellemes. De még egyszer: karácsonykor nem az emberek állnak a középpontban. Karácsony ünnepe áldott, esetleg boldog. És ebből szükségszerűen következik a szeretet, amiről oly sok szó esik a karácsonyi ünnepkörben. Jézus születése Isten irántunk megnyilvánuló végtelen szeretete, és ránk rója a felebaráti szeretet parancsát. De ez üdvös következmény.

Látszólagos ellentmondás, hogy bár az Egyház karácsonyt 8 napon át, újév napjáig (ami szintén parancsolt ünnep) ünnepli, mégis, december 26. már nem karácsony napja. A látszólagos ellentmondás könnyen feloldható, hiszen minden szentmisében a feltámadást ünnepeljük, mégiscsak egyetlen napon van húsvét ünnepe.

Ennek jegyében kívánunk áldott karácsonyt mindenkinek!