Vendégségben Nádasdyéknál
Újra látogatható hazánk egyik legszebb historizáló Tudor-stílusú épülete, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, melyet a Nemzeti kastély- és várprogram keretében újított fel a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. A grófi család egykori otthona korhű enteriőrökkel invitál romantikus időutazásra.
A méretében impozáns, formailag ugyanakkor kevésbé tetszetős sárladányi kastélyt 1851-ben vásárolta meg a Schmidegg családtól a Dunántúl egyik gazdag földesura, Nádasdy Lipót. A birtok 1872-ben fia, Nádasdy Ferenc tulajdonába került, aki fiatal feleségével, Zichy Ilonával elhatározta, hogy a barokk kastélyt átépítteti, majd itt hozza létre a családi birtokrendszer új központját, benne a Nádasdyak kincs-, kép- és könyvtárával. A tervek elkészítését Linzbauer Istvánra bízták, aki ugyan a császári és királyi udvari építész címet viselte, mégsem volt különösebben divatos szakember. A választás feltehetően nagyon is tudatos volt, hiszen a házaspárnak pontos elképzelései voltak leendő otthonukról. Szívesen forgatták Joseph Nash angol építésznek A régi Anglia udvarházai című albumát, amely ihletőül szolgált nemcsak a kastély külsejének romantikus Tudor-stílusához, hanem az enteriőrhöz is. A férj és feleség közötti bensőséges viszonyra utal, hogy a kor szokásaitól eltérően közös hálószobát terveztek maguknak. Az építkezés 1873-ban kezdődött, az alapkőletételén még Zichy Ilona is ott volt.
Szerelem a kolera árnyékában
Nádasdy Ferenc 1868. június 6-án vette el feleségül az akkor 19 éves Zichy Ilonát. Az esküvőt a pesti egyetemi templomban tartották, a vőlegény „meggyszín mentében, fehér selyem atillában, vörös nadrágban”, a „szép menyasszony – fején ragyogó pártával s lengő fátyollal – magyar derékü fehér moir antique ruhában volt, melyet dudorok és kicsiny rózsabokréták díszítettek”. Az ifjú pár kezdetben a család agárdpusztai kastélyában élt, az 1870-es évek elején költöztek Nádasdladányba. Sorra jöttek a gyerekek is: 1869 tavaszán Júlia, 1870 szeptemberében Tamás. A felhőtlen boldogságot az alig féléves Anna lányuk 1872-ben bekövetkezett halála törte meg, a gyászt a következő év tavaszán érkező negyedik gyermek, Irma és a kastély tervezgetése enyhítette. Az ebben az esztendőben kitört kolerajárvány a családot sem kímélte: Ilona 24 éves korában, 1873. szeptember 5-én meghalt. A 31 évesen özvegyen maradt gróf azonban egyedül is folytatta az épület bővítését, a szobákat és berendezéseit úgy alakította ki, ahogyan szerelmével együtt korábban megálmodták. Sőt, a női szalont úgy rendezte be, mintha Ilona még mindig élne: az asztalra az asszony kesztyűjét és nyitott könyvét helyezte. Nádasdy Ferencnek még azt a pápai engedélyt is sikerült beszereznie, amely feljogosította a família házi festőjét, Valentiny Jánost, hogy a birtokhoz tartozó templom oltárképének Szent Ilonája az elhunyt asszony vonásait viselje.
Modern megoldások
Az özvegyen maradt gróf soha nem házasodott újra, 1876-ban egyedül költözött be három gyermekével az elkészült kastélyba, melyet a kor legmodernebb vívmányaival szereltek fel. Az alagsorban laktak a cselédek és a szolgák, itt voltak a raktárak, és innen fűtötték az egész házat is. Érdekesség, hogy a főépületet egy föld alatti folyosó kötötte össze a kertben felépült gazdasági mellékszárnnyal, ahonnan sínen gördülő kocsikon érkezett a tüzelőanyag és a meleg étel a kastélyba. A fűtést a hagyományos kályhák és kandallók mellett tőzegkazánnal működő, légbefúvásos rendszerrel oldották meg, az egyik torony pedig amellett, hogy fontos építészeti elem volt, a víztartály tárolására is szolgált. Merthogy bevezették a vizet is, a kastélynak csatornahálózata, az 1910-es évektől villanyvilágítása is volt, sőt, a szobákat „telegráfnak” nevezett beszélőcső-hálózat kötötte össze, melyek jelzései a portáshelyiségben futottak össze. A család folyamatosan követte a technika fejlődését, így 1889-ben már saját telefonhálózatot is létesített.
A társasági élet központja a nagy szalon volt, itt kaptak helyet a legértékesebb műkincsek, köztük a hollandiai selyemgobelinek és a közel kétszázötven darabos németalföldi, itáliai, német és francia művészektől származó festménygyűjtemény legbecsesebb darabjai. A leginkább reprezentatív terem az ősök csarnoka volt, körben a család felmenőinek nagyjából azonos méretű, de különböző korokból származó portréival. A galériát Benczúr Gyula Nádasdy Ferencről és Zichy Ilonáról festett arcképe tette teljessé. A képek többségét restaurálva ma újra az eredeti helyén találhatjuk. A Hauszmann Alajos tervezte terem különleges vörösfenyő burkolata a kor leghíresebb bútorművésze, Thék Endre asztalosműhelyében készült, akárcsak a könyvtárszobáé, amelynek galériás polcrendszerét egykor több mint huszonötezer könyv töltötte meg.
Élménytér, nem csak virtuálisan
Mivel a kastély az 1990-es évek elején rákerült az állami tulajdonból ki nem adható várak és kastélyok listájára, és pályázati forrás segítségével a külső homlokzatot már korábban sikerült felújítani, így a Nemzeti kastély- és várprogram elsősorban a belső rekonstrukcióra és az épület új funkciókkal, tartalmakkal való megtöltésére koncentrált. A felújítás 2018. április 4-én kezdődött el, a rekonstrukcióra a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretéből 1 723 500 000, hazai forrásból 212 044 159 forint állt rendelkezésre.
– A kastély építéstörténete szerencsére jól dokumentált, így a levéltári kutatásokra alapozva sikerült elérni, hogy a XXI. századi látogatók ma éppen úgy járhatják be az egyes termeket, mint azok, akik a XIX. század végén érkeztek vendégségbe a grófi családhoz. A Bányai Balázs tervezte kiállítástematika szerint a korabeli bútorokkal és bútormásolatokkal, illetve a máig fennmaradt eredeti műtárgyakkal berendezett enteriőrökben lepihenhetünk, a könyvtárban olvasgathatunk, a visszaépített télikertben kávézhatunk, és kipróbálhatjuk az egykori biliárdasztal másolatát is. A visual guide-os vezetés, valamint az érintőképernyős leírások és játékok segítségével pedig betekintést nyerhetünk a XIX. századi életformába és a mindennapokba is – sorolja a lehetőségeket Virág Zsolt, a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram miniszteri biztosa.
A reprezentációt szolgáló földszinti részek mellett megújultak az emelet intim terei is, így a nevelőnő, a gyermekek hálója, a grófi lakosztály, valamint a fürdőszoba, míg az alagsor „virtuális élménytérében” életre kelnek az ősök csarnokának festményei. De a bátrabbak innen egy, a cselédségnek épült melléklépcsőn keresztül akár a padlásig, onnan pedig az óratorony tetejére is felkapaszkodhatnak. Megéri a fáradság: a tetőkilátóból gyönyörű kilátás nyílik a csaknem húszhektáros angolparkra és a környező vidékre.
A rejtélyes vadkacsa nyomában
A kastély építésekor Ferenc gróf a Nádasdy család kultuszára is nagy hangsúlyt helyezett. Szinte minden társasági térben megjelent az ősökre való utalás vagy a családi címer. Ez utóbbi kacsájának különös története van, amely a 2013-ban elhunyt Nádasdy Ferenc visszaemlékezései szerint a következőképpen került oda: „A magyar történelemben az első említésre méltó Nádasdy a menekülő IV. Bélát bújtatta. Legenda, hogy a király nagyon éhes volt, és egy nádasban bújt meg, ahol megtalálta az egyik ősöm, és adott neki egy vadkacsát enni. Ebből kifolyólag a Nádasdy család címerében azóta is egy vadkacsa van, nincs török fej levágva és ilyenek.” Egy hatalmas családi címer díszíti többek között az ősök csarnokának monumentális kandallóját is.
