Világörökségi nap a Hortobágyon

Kánikulai melegben rendezték meg Hortobágyon szombaton a puszta tavasznyitó rendezvényét: a világörökségi napot, a Szent György-napi kihajtási ünnepet és a kézműves vásárt.
 

Fotó: MTI, archív, illusztráció

A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP), a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft. és a település önkormányzata a Szent György-napi kihajtási ünnephez kapcsolódva az idén már második alkalommal tartotta meg a kézműves vásárt, és a Világörökségünk, a puszta napja elnevezésű rendezvényt, amelynek a díszvendége ebben az évben, egy másik magyar világörökségi helyszín, a Pannonhalmi Bencés Apátság volt.
    
Bodó Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő, a kihajtási ünnep szombat délutáni megnyitóján arról beszélt, hogy nem csupán a Hortobágyon is látható őshonos állatok génjeit sikerült megőrizni, de „mi magyarok is évszázadok óta hordozzuk génjeinkben az állatok szeretetét”.
    
Elismerte ugyanakkor, hogy a mai életvitelünkben egyre kevesebbszer találkozunk őshonos állatokkal, a hagyományos pusztai életformával, de a világörökségi nap, a ki- és behajtási ünnepségek, a lovas napok, a hídi vásár mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy minél többen megismerjék a puszta hagyományokra alapozódó mai életét.
    
Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatója az MTI-nek  nyilatkozva kiemelte: az egész napos rendezvény ráirányítja a figyelmet a pusztára mint világörökségi helyszínre. 
    
Hozzátette: a néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása vagy a juhbemérés is. 
    
Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője a kihajtási ünnep kapcsán megjegyezte: a gazdag állattartó tradíciókkal rendelkező Hortobágyon kiemelkedően fontos a Szent György-napi kihajtási ünnep, ahol a pásztorokkal és állatokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők. 
    
A hagyományokhoz híven szombaton a kilenclyukú hídon áthajtották a jószágokat, átvonultak a csergető csikósok, a híres pusztaötös, miközben a híd lábánál legelészett a szürkemarha gulya.
    
Medgyesi Gergely Árpád tájékoztatása szerint 393 bivaly, 2742 szürkemarha, 250 ló és 1520 rackajuh legel az idén nyáron a hortobágyi pusztán, hozzájuk csatlakozik a nemzeti park 776 rackája.  
     
A puszta napján a híres hortobágyi csárdában hamisítatlan pusztai ételeket: szürke marhából, rackajuhból, házi bivalyból készült fogásokat kínáltak a vendégeknek. A vásártéri kézműves forgatagban pedig egyebek mellett bioételekkel, bioborokkal, különféle kézműves termékekkel és színes programokkal várták a látogatókat.

(MTI)