Világszínvonalú épületben kap új otthont a Néprajzi Múzeum

Baán László emlékeztetett: a Néprajzi Múzeumnak 1872-es alapítása óta soha nem volt eleve múzeum célra készült épülete, folyamatosan különböző, eredetileg más célt szolgáló helyszíneken helyezték el a gyűjteményt.

A Városligethez azonban erősen kötődik a gyűjtemény – tette hozzá, hiszen az a millenniumi kiállítás Néprajzi falujában mutatkozott be először a nagyközönség számára, majd a szintén városligeti nagy Iparcsarnokban kapott otthont. A Néprajzi Múzeum székhelye az elmúlt évtizedekben a Kossuth téri Igazságügyi Palota volt, amely azonban kimondottan alkalmatlannak bizonyult múzeumi célokra – jegyezte meg.

„Történetében először, alapításának 150. évfordulójára az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjteményünk végre olyan épületet kap, amelyet saját igényei szerint terveztek és valósítottak meg” – hangsúlyozta.

Baán László felidézte, a Néprajzi Múzeum új otthonának tervezőit meghívásos nemzetközi tervpályázaton választották ki, rendkívül erős mezőnyből: a legendás építész, Zaha Hadid életében ez volt az utolsó beadott pályázata, de indult például az Akropolisz Múzeum tervezője, a Bernard Tschumi Architects vagy a kaliforniai Google székházát megálmodó Bjarke Ingels Group is.

Mint kiemelte, a pályázat nemzetközi zsűrije egyhangú döntéssel választotta ki az anonim pályázatok közül a Ferencz Marcel vezette Napur Architect terveit, amelyek a legjobban feleltek meg a kiírás szerinti elvárásoknak. Hangsúlyos feladat volt, hogy az épület egyfajta kaput képezzen a Városligeti fasor végében, hiszen az Andrássy út kiépüléséig itt volt a Liget történeti „bejárata”, egyben illeszkedjen a Városliget parki és intézményi szövetéhez – mondta el a miniszteri biztos.

Miközben több pályázó valóban egy óriási kapuépületet álmodott a helyszínre, Ferencz Marcelék ezt a formát „megfordították”, az épület tömegének 60 százalékát elrejtve a föld alatt. Mégis megteremtettek egy karakteres átlépési teret a kettős, egymás felé lejtő domboldalt képező grandiózus tetőkerttel, amely 21. századi megfogalmazásban kapcsolódik a Liget angolparki hagyományaihoz is – méltatta a tervet.

Mint hozzátette, a múzeumépület már elkészült egyedi homlokzati ornamentikája stilizált magyar és nemzetközi néprajzi motívumokra épít, utalva az épület funkciójára, egyben a múzeum feladatainak és gyűjteményének rétegzettségére is.

Az egykor itt található sétányrendszert az 1950-es évek elején felszámolták, és 50 ezer négyzetméternyi terület lebetonozásával kialakították a Felvonulási teret, amely 1990 után parkolóhelyül szolgált. Ezt a környezetterhelő funkciót a Liget Budapest projekt egy – a Néprajzi Múzeumot is kiszolgáló – mélygarázzsal helyettesítette, amely fölött ismét parkosított promenád létesült. Baán László hozzátette, az új Néprajzi Múzeumban az intézmény korábbi, Kossuth téri épületéhez képest több mint háromszor nagyobb, összesen 7000 m2-es kiállítási alapterület áll majd rendelkezésre.

Az épület tavasszal több látványos kiállítással nyílik meg. A Megérkeztünk című tárlat a gyűjtemény 150 válogatott főművét mutatja majd be, több mint 1000 m2-en. Ekkor nyílik meg a látványos ZOOM tér is, amely egészen egyedi perspektívából, új összefüggéseket teremtve ismerteti meg a gyűjtemény több száz tárgyát, köztük a Néprajzi Múzeum legrégebbi, 1673-as székelykapuját, a múzeum fogadóterének pedig központi látványeleme lesz a több ezer tárgyat bemutató Kerámiatér – számolt be a miniszteri biztos.

Baán László kiemelte, hogy egy múzeumépület nem csupán kiállítóterekből áll, hiszen a gyűjtemény bemutatása mellett az annak megőrzésével, feldolgozásával kapcsolatos feladatokat is el kell látnia, s természetesen megfelelő tereket kell teremteni a múzeum szakmai állománya számára is.

Egy korszerű múzeumban nélkülözhetetlenek továbbá a könyvtári, archívumi és múzeumpedagógiai egységek, az előadó- és konferenciaterem és a látogatók komfortját a belépéstől a távozásig európai rangon kiszolgáló funkciók biztosítása, a ruhatáraktól és mosdóktól a vendéglátásig és a múzeumi boltig – sorolta.

Baán László emlékeztetett arra is, hogy még a Néprajzi Múzeum megnyitása előtt, 2022 januárjában átadják a közönségnek a Liget Budapest projekt másik emblematikus épületét, a Magyar Zene Házát, a környező, mintegy 10000 m2-nyi megújított parkfelülettel együtt.

„Ez a két, kiemelkedő minőségű épület is nagyszerűen fogja bizonyítani, hogy a 10 évvel ezelőtt indult Liget Budapest projekt az egykori Felvonulás téri parkoló, illetve a Hungexpo-irodaházak helyén világszínvonalú kortárs intézményekkel gazdagította a fővárost és az országot” – fogalmazott, hozzátéve: az elmúlt években már megvalósult a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza átfogó rekonstrukciója, miközben a Liget zöldfelületének jelentős része is megújult, új játszóterekkel, futókörrel, sportpályákkal.

Elmondása szerint a korábbi épületek helyén, a zöldfelület-veszteséget eleve kizáró módon tervezett további három épület, az Új Nemzeti Galéria, a Városligeti Színház és a Magyar Innováció Háza is rendelkezik érvényes építési engedéllyel. A kormány a Fővárosi Önkormányzat ellenkezése miatt nem kezdett ezek megvalósításához, de hosszú távon nem mondott le a megvalósításukról, azokat továbbra is a nemzet érdekében álló fejlesztéseknek tekinti.

„A Liget Budapest projekt már elkészült elemei remélhetőleg sokakat meggyőznek majd a kétkedők közül is a folytatás szükségességéről. Van időnk kivárni azt a helyzetet, amikor lehetővé válik Európa jelenleg legnagyobb kulturális fejlesztésének teljes körű befejezése” – mondta el Baán László.