Hirdetés

Egy várandós nő elvonul az erdő közepén található családi nyaralójukba, majd hirtelen fura képzelgések kezdik gyötörni: meggyőződésévé válik, hogy anyja halálának évfordulóján ő is életét veszti. Hogy enyhítse félelmeit, lehívja magához féltestvérét és legjobb barátnőjét, ám a misztikus jelenségek tovább szaporodnak. Mindezek alapján egy tipikus horrorra számíthatnánk sok-sok ijesztgetéssel, de miután a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon különdíjban részesítették az alkotást, valószínűnek tűnt, hogy többről vagy kevesebbről van szó. Sajnos utóbbiról. Cibulya Nikol első egész estés rendezése eleinte ügyesen építi a vészjósló atmoszférát, de idővel a gyerekkori traumákról és azok egész életünkre gyakorló hatásáról kezd beszélni, arról, hogy szélsőséges élmények hatására miként vagyunk képesek meghamisítani a saját emlékeinket. Mindezt azonban a legrosszabb művészfilmes hagyományokat idézve teszi, sokszor nagyon erőltetett metaforákkal. Ez azért is szomorú, mert a rendkívül tehetséges Kurta Nikét ritkán látjuk mozivásznon, főszerepet pedig korábban még soha nem kapott, de hiába adja bele a szívét és a lelkét, ő sem képes megmenteni a sokszor zavaros és logikátlan produkciót.

Korábban írtuk