Egy éjszakán át világszerte a hangszerek királynőjéé a főszerep
Zengő orgonavirágzás
Május 18-án, az Orgonák éjszakáján a hangszerek királynője áll a középpontban: a program kiemelt helyszíne a Zeneakadémia, ahol rendhagyó bejáráson vettünk részt. Kiderült, mi mindenre kell figyelnie a szakembereknek egy orgona-rekonstrukció során, és mi adja a Zeneakadémia nagytermében álló, százhúsz éves instrumentum különlegességét.
A Zeneakadémia nagytermének díszítése, az arany és ébenfekete színekben pompázó enteriőr hattyúi, a lírák, a gazdagon burjánzó babérlevelek sejtetik, hogy az épület ikonográfiai programja az ókori görög művészetből merített. A terem Apollón, a Nap és a művészet istenének szentélyeként épült, szimbolizálva a zene előkelő helyét a művészetek között, ahogyan a középpontban, a színpad felett álló orgona homlokzatán látható lehajtott fejű, kitárt szárnyú hattyú is az univerzumot átölelő muzsikát jelképezi.
Szabó Balázs orgonaművész, hangszer-restaurátor azon kevesek közé tartozik, akik a legkisebb porcikájáig ismerik a hangszert, nem véletlenül: a Zeneakadémia 2014-től 2018-ig tartó felújítása során ő is részt vett a hangszer restaurálásában, dokumentumainak kutatásában. Úgy véli, a hattyúszimbolikát formázza maga az orgona kialakítása is: az instrumentum középső része a törzsét, két oldalszárnya az állat kitárt szárnyait, az orgona karcsú, madárfejformát idéző játszóasztala pedig a hattyú lehajtott fejét jelképezi. A századforduló építészei – Giergl Kálmán és Korb Flóris – ily módon szerették volna érzékeltetni, hogy amikor a Zeneakadémia nagytermében felcsendül az orgona hangja, az olyan, mintha maga Apollón játszana.
Feltárul a belső
Az orgona különleges hangzását a nagyterem színpadán élvezhetjük: a rendhagyó helyszín oka, hogy az idén pünkösd vigíliáján, azaz május 18-án kerül sor az Orgonák éjszakájára – egyben a Con Spirito Egyházzenei Fesztivál nyitóeseményére –, amelynek sajtótájékoztatóján veszünk részt. Az orgonaillatú májusi este fókuszában a hangszerek királynője áll majd: ez alkalomból a Zeneakadémia nagytermében álló instrumentumot egészen közelről is megcsodálhatjuk.
A színpad mellett szűkös csigalépcsőn sétálunk fel a keskeny karzatra, ennek közepén áll a játszóasztal, az orgona szíve. A jókora sípokból kirakott homlokzat, azaz a hangszertest mögött megbújó bonyolult rendszer felel azért, hogy az orgona azzal a csodálatos hanggal szólalhasson meg, amely csordultig tölti a Zeneakadémia termét. Egy rövid zeneművet mi is meghallgathatunk: Szabó Balázs orgonaművész, Balázs Ádám Oscar-díjas Mindenki című filmjének zeneszerzője ez alkalomból készített Fanfare Ungaricóját szólaltatja meg, ez lesz az idei fesztivál zenei címere, vagyis hivatalos zenedarabja, amit minden koncerten előadnak majd az Orgonák éjszakáján, a világ számos pontján.
Zene a tó közepén
Szamosi Szabolcs orgonaművész, a Filharmonia Magyarország ügyvezetője szerint az Orgonák éjszakája népszerű zenei programját idén nemzetközi szintre emelik: a kiemelkedő hazai orgonaművészek – Pálúr János, Szabó Balázs, Kovács Róbert – mellett külföldi világsztárok, mint Cameron Carpenter vagy Francesco Finotti is részt vesznek a programban, ugyanakkor három kontinens harminc országában lesznek koncertek, előadások. Szamosi Szabolcs hozzáteszi, nincs még egy ilyen hangszer, ami méretében, formájában, lehetőségeiben ennyire különböző és különleges volna, hiszen egyszerre képes intimebb hangzásra és akár egy zenekar helyettesítésére is, ráadásul komplexitása – az orgonista nemcsak a kezeit, hanem a lábait is használja a játék során – mindig lenyűgözi a közönséget.
A változatos programok közül csak néhány példa: május 18-án a budapesti Zeneakadémián Hannfried Lucke orgonaművész és Rost Andrea énekművész lép fel, Békéscsabán pedig Miklósa Erika énekművész mentoráltjaival, Kovács Alízzal és Szakcs Erikával lép színpadra. A Rímbe öntött orgonasípok című előadásra Tabajdi Ádám orgonaművész és Csuja Imre színművész a Szegedi Dómba invitálja az érdeklődőket.
– Az Orgonák éjszakája célja, hogy a hangszer sokoldalúságát mutassa be: a programot 2019 óta minden évben megrendezzük, ilyenkor nemcsak a szokásos helyszíneken, hanem köztereken, piacokon, fürdőkben, játszótereken, szeretetotthonokban, sőt, idén a Balaton vizén úszó sétahajóról is felcsendül majd az orgonaszó – sorolja a különleges helyszíneket Szamosi Szabolcs, majd hozzáteszi, a rendezvény alkalmából létrehozták a Nemzeti Orgonaregisztert, amelyben számba veszik majd, milyen méretű, tudású, állapotú hangszerek működnek országszerte az egyes települések templomaiban.
Hangépítő
Az Orgonák éjszakájának alkalmából új hangszert szentelnek Debrecenben, amelynek felújításában Szabó Balázs orgonaművész, hangszer-restaurátor is részt vett.
– A viktoriánus, neogótikus külsőt idéző hangszer 1983-ban készült, idén hozták át a debreceni egyetemi templomba, ahol végleges helyére került – mondja Szabó Balázs, aki a felújítás során a hangszer sípjait, elöregedett alkatrészeit felújítva egyúttal a hangzást is újjávarázsolta.
– Az orgonát mindig ahhoz a térhez kell adaptálni, amelyben működni fog. Korábban egy gótikus, jó akusztikájú, tágas templomtérben használták ezt a hangszert, Debrecenben azonban szőnyeggel borított padlójú, jóval szűkösebb helyiségben működik majd, ami egészen másfajta hangzást kíván – magyarázza a szakember, hozzátéve: minden rekonstrukció legnagyobb kihívása, hogy az optimális hangzást csalogassák ki a hangszerből. Elmeséli azt is, számos rekonstrukciós munkája közül vitathatatlanul a Zeneakadémia orgonája volt a legnehezebb és a legkomplexebb feladat – amilyen talán nem is adódik több az életében.
– 2018-ra fejeződött be a Zeneakadémia orgonájának felújítása; rendkívül összetett folyamat volt. Az első időszakban az összes meglévő alkatrész felkutatásán és beszerzésén dolgoztunk, majd a levéltári kutatómunka következett – meséli Szabó Balázs, akinek számos izgalmas információt sikerült találnia egy stuttgarti levéltárban: az orgona belső részét dokumentáló, közel százéves fényképek sokat segítettek a munkálatok során.
A projekt legnehezebb részeként a Zeneakadémia orgonájának eredeti, századfordulón produkált hangzását kellett tökéletesen helyreállítani, amelyhez minden egyes sípot – az eredeti sípállomány mintegy hatvan százalékát sikerült visszaépíteni – egyenként kellett beállítaniuk a szakembereknek. Mindez azért is fontos, mert a Liszt Ferenc téri intézmény orgonája nemzetközi viszonylatban is különleges helyet foglal el, igazi ritkaság.
– A német Voit & Söhne orgonaépítő cég a századforduló legjobbjai közé tartozott, ráadásul nem kizárólag templomtérbe készítették hangszereiket, hanem koncerttermekbe is. A Zeneakadémia orgonája a német késő romantika hangszereinek az egyik utolsó, impozáns darabja, a világháború során ugyanis az európai koncerttermekben álló orgonák sorra elpusztultak. A Zeneakadémia ugyanakkor oktatási intézmény, amely csodálatos koncertteremmel büszkélkedhet, ehhez a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium mérhető – mondja Szabó Balázs.
Kutatásai során bukkant rá arra is, hogy a Zeneakadémia nagytermének kialakításánál Griegl Kálmán számára minden bizonnyal a mannheimi Múzsák terén álló egykori kétezer férőhelyes koncertterem szolgálhatott ihlető forrásként. Az épületet lebombázták a II. világháborúban, ám a megmaradt enteriőrfotókat látva felfedezhető a hasonlóság – és ez aligha lehet véletlen. Griegl Zeneakadémiája építészeti szempontból is tökéletes, talán ez az oka annak, hogy nincs párja Európában.