Hirdetés

Gellért püspök 980 táján született Velencében. Ötéves korában súlyosan megbetegszik, ezért szülei a Szent György-szigeten lévő bencés kolostorba viszik, felgyógyulása után Isten iránti hálából ott is hagyják. Tehetsége korán megmutatkozik, már fiatalon a kolostor apátja. Szentföldre indul zarándokútra, de egy tengeri vihar eltéríti céljától, Razin pannonhalmi apát hívja hazánkba. Szent Istvánra oly mély hatást gyakorol, hogy fia, Imre herceg nevelésével bízza meg. Munkája befejeztével Bakonybélbe vonul vissza, ahol magányában komoly irodalmi munkásságot fejt ki, amely latin nyelvű hittudományi irodalmunk megindítója.

1028 táján, Ajtony legyőzését követően Szent István meghívja a marosvári (csanádi) püspökség élére. Gellért hatalmas szervezőmunkába fog: prédikál, keresztel, alamizsnát oszt a szegényeknek, templomokat, iskolákat építtet. Szent István halála után a testvérharcokban igyekszik az ország békéjét helyreállítani. A pogány lázadók a Kelen-hegy szikláiról a mélybe taszítják. Szent László kezdeményezésére a pápa 1083-ban szentté avattatja.

Szent Gellért munkássága jelentős mértékben járult hozzá, hogy hazánk a nyugati kereszténység felvételével végérvényesen Európához csatlakozzon, így nem jutott a hunok, avarok sorsára. Gellért szoktatta rá népünket, hogy Szűz Máriát Boldogasszonynak, Nagyasszonynak nevezze. Mária képei találhatók harci zászlóinkon is.

Hazánkban számos helyen tisztelik Gellértet ősidők óta. A szegedi Dómban őrzik csontereklyéit.

A katolikus egyház szeptember 24-én emlékezik Szent Gellért püspökre.

Kapcsolódó cikkünk