Hirdetés

Nem múlik el nap, hogy ne történjék valami olyasmi, ami miatt a normális életet élő ember ne szégyellné el magát. Amikor például egy kerekesszékes beteget fosztanak ki, az ember fel sem fogja, hogy lehet ilyet tenni. Vagy amikor mondjuk egy társasházban eltűnik a másik tulajdonostárssal való törődés és megjelenik a közöny, óhatatlanul elgondolkodik: mi lesz, ha velük történne valami? Ha pedig nyilvánosan megaláznak egy másik politikai csoportosuláshoz tartozót, akkor sokakban elvész a hit a demokráciában. Megdöbbenünk, ha többszörösen elítélt személyeket választanak újra a saját maguk képviseletére, mert ezt már egyszerűen nem értjük. Ellenben ha nagy méretekben gondolkozunk és látjuk, hogy még a XXI. században sem számít százezrek halála, akkor a természetes erkölcsiséggel megáldott ember a romlott birodalmak bukására gondol, és félni kezd a jövőtől. Miért nem tanulunk a múltból, és miért a gonosz győz?

Korábban írtuk