Átkeretezés – Védekezési technika

Az átkeretezés (reframing) egy pszichológiai (NLP) szakkifejezés, amely eredetileg arról szól, hogy bármilyen rossz tulajdonságunkat, tapasztalatunkat, helyzetet át tudjunk „keretezni”, alakítani számunkra pozitív, segítő erőforrássá. Mert lehetséges. Csakhogy ez a módszer egyben – és ősidők óta – egy nagyon gyakran használatos védekezési technika is. Akkor, amikor a bármilyen rossz tulajdonság, cselekedet megnevezésére, bírálatára azonnali válaszaként, védekezésül az hangzik el pl., hogy „te ezt azért mondod, mert én … vagyok”. Ekkor a pontpontpont az valamilyen csoportot (legtöbbször kisebbséget) jelent, aminek tagja/része a bírált személy. Vagyis a rosszaság, a hiba helyett a tagság – és így a csoport – lesz azonnal a téma. Az átkeretezés tehát magyarul és ilyenkor elterelés a témától.

Eme hagyományos érvelési-védekezési manővert látni a hajdanvolt gazdasági hetilapnál is, amely mostanság már nem gazdaságpolitizál, hanem elhagyta a gazdaságot. Írják, hogy „Tucker Carlson filmje a szokásos összeesküvés-elmélet, ami visszanyúl a klasszikus zsidóellenes közhelyekhez – mondja Emily Tamkin”. Tamkin, aki Soros életrajzírója, a hetilappal együtt gátlástalanul átkeretez: „A Magyarország kontra Soros film antiszemita.” Sőt, Tamkin még olyan agyafúrt is, hogy azt is kijelenti, a film „maga a megtestesült antiszemitizmus, mert arra a fehér felsőbbrendűséget tükröző összeesküvés-elméletre épít, miszerint az üzletember demográfiai háborút vív a Nyugat ellen”. Hm. Ez biztos igaz, mert ugye a szemiták nem fehérek, tehát a „fehér felsőbbrendűség” így bizonyítottan ellenük irányulhat (ezért az antiszemitizmus). Szóval, ha rossz cselekvésről van szó, nem szabad hagyni átterelni a szót pl. a csoportbeliségre.