Hirdetés

Valami, ami majdnem olyan volt – bár nyitott kérdés maradt négy éven át, hogy lesz-e egyáltalán? Azaz: olimpia lesz Párizsban vagy polgárháború? Az utolsó pillanatra összerántott több tízezer fegyveres és a még több tízezer csatornalakó kitakarítása állította fel a rendezéshez szükséges keretet. Ez olyan tipikus ’erőből bármit-mindent’ átnyúlás volt a város napi mocska fölött. (Ahogy már Peking sem, Párizs sem a valódi arcát mutatta. Ez Franciaország! – mondta az elnök, miközben rút maskarák kéklő kloákájából csúszott ki az olimpia a Szajna szaros vizébe.)

Ugyancsak Párizsban történhetett meg, hogy egy fér/nő a kanális Szajnába pofozza a küzdelmeket – számtalan fizikai és szellemi emésztési fertőzést okozva. Magára az alapproblémára a magukból már véglegesen kifordított németek adják meg a választ. Náluk hamarosan egyszerű kérelemre kötelező lesz átanyakönyvezni (?) lányt fiúvá, fiút lánnyá. Azt a kiskorút pedig, akinek szülei tiltakoznak az ilyen döntés ellen – ki kell emelni a családból. Egyetlen mozdulattal nyúlnak át a németek fölöttünk, mert lesz még olyan szituáció, mikor arcfelismerő programmal, születési anyakönyvi papírokkal kell beazonosítani valakit. Új nem, új név, új élettörténet?

Tudnunk kellene, hogy az átsorolás egyszeri lehetőség vagy oda-vissza csinálható aktus lesz-e? Mondjuk évente, havonta, hetente mehet-e a delikvens a hivatalba? Régebben az egyház illetékes hivatalában tartottuk számon magunkat. Pista feleségül vette Sárát, gyerekeik X. Y. lány, fiú, fiú, lány, lány és a többi. Mostantól Bélából bármikor lehet Bea – ezt visszavezetik-e az anyakönyvbe? Ha vagyonom halálom után Béla fiamra hagyom, akkor az egy Bea nevű lányra nem érvényes. Itt ömlik ki a lehetőségek és perek bőségszaruja sportban, másban, mindenhol. Ha beszerez magának itthon egy Béla/Bea négy gyereket: rá is vonatkozik az adómentesség, különben a progresszív Európa vonatsínre fekteti Magyarországot? Mert annyi tapasztalatunk már van, hogy ami érvényes az egyik tagállamban, az menten kötelező a többiben is. Bezárt a világ élsportjának négyévenkénti nagy, nyári seregszemléje, ami alatt először törekedtek belekényszeríteni, bezárni mindenkit az újmódi kitalációk keretei közé. Hasonlít ez az igyekezet a kerékbe töréséhez, csak kifinomultabb annál. Egyfajta népnevelésként az olimpiai falu helyébe az új világ zárkáját igyekezett ránk csapni a rendezőség.

Még szerencse, hogy a sportolók tették dolgukat.

Korábban írtuk