Hirdetés

A gondolatok mindig a tapasztalatokra épülnek, és a védőoltások valójában – ahogy e szó is jelzi – védelmet adnak. A múlt híreiből tudjuk, milyen szörnyű pusztításokat okoztak a járványok, melyeket főleg karanténnal, mint például lepraszigetekkel, majd később védőoltásokkal lehetett megszüntetni. Tehát két megoldás adódott a védelemre. De miért hatásos az utóbbi? Azért, mert a pusztító betegségnek egy olyan enyhe „oldatát” juttatják a szervezetbe, amely a rendkívül bonyolult immunrendszernek egy részét felébreszti, és életreszólóan felkészíti a védelemre, ennek köszönhetjük a súlyos fertőző betegségek legyőzését.

Ezek szerint van egy természetes védelmi rendszerünk, amely a csecsemőnél százszázalékos, de ez a korral legyengül. Ez a rendszer életünk során mégis százféle bajtól megóv. Miért is lesz ez a mechanizmus idővel gyengébb? Vagy mert ahogy vénülünk, mi is mindig gyengébbek leszünk, vagy azért, mert az immunitásunk idő előtt „lestrapálódik”. Egy orvos barátomtól tudom, hogy a szervezetünknek tökéletes a memóriája. Ha valamely szervünkkel vagy akár a fogunkkal fiatalon mostohán bánunk, az egy életen át problémát fog okozni. Védekező rendszerünk is mindenre emlékezik, nem felejti el a gyermekkori védőoltásokat sem. Ennek viszont kapacitása is van, mint említettem, száz százalékkal kezdjük. Ebből használunk el egy-egy részt a járványokra stimuláláshoz (a velünk születettből a célzott védelemhez) és egyéb betegségekhez, vagyis minél többet lefoglalunk a kiinduló száz százalékból, annál kevesebb szabad rész marad, és ha az elfogy, meghalunk. Mivel minden védőoltás lényegét tekintve egy-egy betegség beadása, a vakcinák által veszedelmesen csökkenhet a száz százalékból megmaradt szabad rész, vagyis az ellenálló képességünk.

Ez azt jelenti, hogy aki sokat oltatja be magát, a „végállomás” előtt mindig esendőbb lesz a betegségekre. Ismerőseim vannak, akik már háromszor beoltatták magukat a Covid ellen, mégis megfertőződtek; persze azzal vigasztalják magukat, hogy a betegségük oltás nélkül súlyosabb lett volna. Lehetséges, és talán ezért vannak köztük többen olyanok, akik a Covid-oltások felvétele után szinte tünetmentesen terjesztik a kort. Szóval a beoltottakkal nem ildomos hosszabb ideig egy légtérben tartózkodni! A Covid esetében az elmondottak szerint az eljövendő oltásszériák miatt fog megrövidülni a hiszékenyek életkora, amiatt fog növekedni a fertőzötteknek, na meg a halottaknak a száma. Éppen ezért szerencsések azok, akik a büntetések, kényszerítések és kiközösítések ellenére sem hallgatnak a „szakértőkre” és főleg a média félelemkeltő rábeszéléseire.

A józan ész diktálja azt is, hogy óvakodjunk olyanoktól, akik a ragályos betegségeket terjesztik. A magyar nyelv a jár-vány szóval a járás-kelésre figyelmeztet (a jár-vány finnül: kulku-tauti, melynek jelentése szóról szóra: járás-betegség), vagyis azok terjesztik a ragályos betegségeket, akik gyakran találkoznak, és tünetmentes fertőző betegségük idején is érintkeznek társaikkal. Ezek nem mások, mint a fia­talok. Az öregektől (kivéve a beoltottaktól) sosem kell félni, hisz azok, ha rosszul érzik magukat, otthon maradnak. Már a járvány kezdetén – amikor e betegség még nem volt nagyon elterjedve – az 5 és 25 év közötti korosztály szigorú kéthetes vesztegzárát ajánlottam, ami a fertőzések terjedését teljesen megállította volna, és a gazdaságnak sem okozott volna nagy kárt.

Viszont, ahogy látom, ez nem kell, mivel a Covid-krí­zis – a háborúk helyett – a monetáris rendszerek szükséges gazdasági válságainak egyike, és amúgy is túl sokan vagyunk.

Kapcsolódó cikkünk