Hirdetés

Többektől hallom, katasztrofális az ügyintézés, nem igazán kapnak segítséget. Ezt a DÁP-ot így ráömleszteni az egész társadalomra nagy bűn volt. Az elmúlt negyedévben több kudarcélmény ért, mint az elmúlt húsz esztendőben. Abban is biztos vagyok, hogy tágabb környezetemben nem nyerő ez az út ebben a formában.

Ha nem akarok vele foglalkozni akkor, megbízok valakit. Igen ám, de kell többféle meghatalmazás, jóváhagyás. Tudom én, fő az adatbiztonság. A Hivatal közli, minőségbiztosítás miatt az összes létező dolgot rögzíti és tárolja rólam és az elhangzottakról. Okmányirodában ha csak kérdezni akarok, rögtön kérik a személyit. Bármihez nyúlok: jelszó, PIN-kód, azonosító. 22-nél tartok; ha nem írom fel, nem tudok továbblépni, ha felírom, nem biztonságos. (A telefon az? Nagyon okos eszközzel mellém áll valaki, és az összes adatomat leszívja a telefonomról. Élőben volt szerencsém figyelni, hogyan működik ez.)

Elképzelem, hogy húsz év múlva csak úgy lehet bemenni valahova, ha rajzol az illető egy tulipánt. Nem fog tudni, mert élete kezdetétől csak nyomkodni volt képes az ujjaival. 16 éves rokon nem tud aláírni… Valaminek a túltolása többet árt, mint használ!

Kapcsolódó cikkünk