Igekötők – Keserű anyanyelvünk
Avar Anikó, Budapest
A cikk emailben történő elküldéséhez
kattintson ide,
vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/levelezes/igekotok-keseru-anyanyelvunk-382887/
Hirdetés
Különös változáson megy át a magyar nyelv. Nem az új vagy idegen szavak használatára gondolok, hanem a nyelvtanra. Korábban az igekötős igékről – leginkább tagadó alakban – elvált az igekötő, és a mondat végére került: Például: Felhalmozta? – Nem halmozta fel. Ráhibázott? – Nem hibázott rá. Stb. Újabban így állunk: Ugye nem téveszti össze? – Ugye nem összetéveszti? Csak nem adta már össze? – Csak nem összeadta már? Egyre nagyobb teret nyer az utóbbi példasor, úgy tűnik, hogy a ma még furcsának tűnő alak pár év múlva megszokottá válik, és bekerül az elfogadott szóhasználatba. Persze ha a MTA ezt tartja helyesnek, akkor nekem sem kellene kifogásolnom.
Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés