Így működhetne – Koszovói kettős szuverenitás 4.

Levélírónktól idei 36. számunkban jelent meg egy rövid írás a koszovói konfliktus lehetséges feloldásával kapcsolatban (Koszovói kettős szuverenitás). Most a konfliktus történelmi hátterét világítja meg. Levelét több részletben közöljük.

„Reális, elfogadható és logikus” megoldás lehetne a kettős szuverenitás. Ez két állam, két anyaország (vagy patrónus) szuverenitásának érvényesülését jelenti ugyanazon terület felett, konfliktusmegelőzés, -felszámolás érdekében. Ezzel a koszovói függetlenség elismerése / el nem ismerése körüli „kötélhúzás” tárgytalanná válna. Rendeződne a szerb enklávék helyzete is, és az elmenekültek visszatérhetnének otthonaikba.

Itt Koszovó „adna le” szuverenitásából, nagyrészt lakossága etnikai megoszlásának arányában, Albániának és Szerbiának. A koszovói albánok albán, a szerbek pedig szerb állampolgárok lennének, de választhatnák mindkét állampolgárságot is. Előbbiek az albán, utóbbiak pedig a szerb hadseregben szolgálnának. Külön, önálló koszovói hadsereg és koszovói állampolgárság nem lenne. Egyezményben garantálnák Koszovó autonómiáját, területi egységét és meghatároznák, hogy a két anyaországnak, Albániának, illetve Szerbiának hány katonája állomásozik ott (vagy egy sem). A koszovói albán rend­őrség az albán, a koszovói szerb pedig a szerb többségű településeken teljesítene szolgálatot. A kettős szuverenitás alatt álló terület elnöke albán, alelnöke pedig szerb, mindkettőt saját etnikuma választja meg. A törvényhozó hatalmat az egykamarás parlament gyakorolja (a százból 80 képviselőt az albánok, tízet a szerbek és ugyancsak tízet más koszovói nemzetiségek küldenek). A 15 tagú Végrehajtó Tanács a kormány szerepét tölti be. A tiranai és a belgrádi kormány 5-5 tagot küld a „közös és egyidejű” vezetésen őrködő Koordinációs Tanácsba. Ugyanakkor más államok képviselőiből álló, 15 tagú felügyelőbizottság alakul. A NATO-parancsnokság alatt működő békefenntartó haderő (KFOR) további sorsáról az új helyzet beköszöntekor döntenek. A két nyelv hivatalos lenne, az albánok Albánia, a szerbek pedig Szerbia nemzeti jelképeit használják. A kettős szuverenitás alatt álló nem független, de autonóm „közös terület” (Koszovó tartomány) külképviseletét a két anyaország egyike látná el.