Áramvita

Talán némi túlzás, de állítom, az elmúlt 15 évben Orbán Viktor törvényjavaslata a luxusprofit megnyirbálásáról volt az első olyan javaslat, amely minden magyart érint. Végre a jobboldal vezető pártja is megtalálta azt a hangot, melyet tényleg minden ember, még a legostobább is megért! A javaslat után megszólalt a kormány Magyar Bálint után leglinkebb minisztere (szintén szadeszos). Előbb megpróbálta Orbán Viktort nevetségessé tenni. Majd azt magyarázta, ő már régen foglalkozik az áram árának csökkentésével. Mindenki rajta röhög. Most pedig hallom, olvasom a hírekben, hogy az elmúlt évben 6,35%-kal növekedett a lakossági áram ára. Előttem van, most kaptam meg az Elmű 2005. évi elszámolását. Ebből egészen más adatokat olvasok ki. Az elmúlt évben a háztartásiáram-fogyasztásunkért 58 264 forintot fizettünk. Az egységárak: az év elején 25,70 Ft/kWh, év végén 26 Ft. Az éves emelkedés tehát 2,30 Ft/kWh. Ez akárhogyan számolom 8,5 százalék. Tehát 4947 forinttal fizettem többet. Mondhat bármit a kormány és a hablatyoló szóvivője, ez a 8,5% a rideg tény. Az éves inflációt jóval meghaladja. Akkor mi van a luxusprofittal? A jobb ellátásról pedig annyit, ha Heves megyében a hétvégi házban nincs áram, akkor Budapestre kell telefonálni. Az elmúlt években nemegyszer romlott meg a hús a hűtőben, mert két-három napig nem volt áram. Hát ilyen jó gazda a tőkés. Mit szól ehhez Kuncze úr? Vagy az ön nyaralójában mindig van áram? Paál István, Bp.

Megsuppolni!

Ahogy a jó termést a talajművelés alapozza meg, a józan ésszel fel nem fogható társadalmi jelenségeket a népbutítás. A különbség abban rejlik, hogy a talajt mélyen szántják, a gondolkodást pedig felszínesen érintik az ördögi módszerek, így a butaság nem szellőzik ki onnan. Az újrajátszott Szomszédok jó példa erre. A „tíz deka felvágott, kólával” szintjére süllyesztett ember csodákra képes. Jó pár éve, a sorozat forgatása után nyilvánosan faggatták az egyik szereplőt, aki igen sajnálta, hogy már vége, hiszen olyan jó hangulatú forgatások voltak azok. Hihető az őszinte bánat, hiszen biztos pénzt jelentett a sorozat. A biztonságérzet kiül a képernyőre egy-egy műviharral fűszerezve, hogy átélje a néző: igen, ők is vitatkoznak nap mint nap. Nekik is elő kell teremteniük kínkeservesen a pénzt a WC-papírra meg a gyerekek pótmatekjára. A sorozat langymelegének fészkében biztosan ül a Barátok közt. A cím támadó. Támadja a barátságot, mert a sorozat-kisöccs mindenről szól, csak a barátságról nem. (Az óriásplakát vigasztal: Az autód a legjobb barátod. A kávé után, mely legtöbb, mi adható!) Aki aláveti magát ezeknek a sötét erőknek, arra aztán rá lehet engedni a hórihorgas, hazudós törpét. Meg is könnyezi a fonónő anyját, mert eszébe jutnak a sorozatok, igen, ott is folyt könny, ha műkönny is. De a miénk! Az ilyen nyúlósan hazudósakat az iskolában naponta „megsuppoltuk”. Ösztönösen: Legyen ember belőle. Talán lett. Elképzelem felnőtt törpénket egy egészséges faluban. Először meghallgatják, sajnálkozva mosolyognak. Majd hátat fordítanak neki, esetleg az ügyeletes „falu bikája” megsuppolja. Ha van rá kedve. Ha nem, egyszerűen kizavarják a faluból. Molnár Miklós, Bp.

Ötödszörre?

A „Zuglói Lapok” lapban dicshimnusz jelent meg a kerület szabad demokrata frakciójának tollából. A cikkből hű képet kaphatunk Magyar Bálint, a zuglói 21. választókörzet jelenlegi országgyűlési képviselőjének eddigi „nagyszerű, eredményes” tevékenységéről. A jellemrajz úgy tudja igazán kidomborítani valakinek a nagyszerűségét, ha rúg egy kicsit a „konzervatív Antall-kormányon”, és dob egy kis sarat a minden ízében káros és fölösleges laktanyai nevelésre. De akkor íme, jött Magyar B., és ezzel vége lett az időrabló és megalázó sorkatonaságnak. Ennél többet már csak „oktatási szakemberként” tett a hazáért. Véget vetett „az eddigi értelmetlen gyakorlatnak”, s eltörölte a felvételit. Csatlakozás a bolognai folyamathoz – mi egyéb lenne ez, mint csupa pozitívum, minden kétséget kizáróan, egyértelműen. Legalábbis a zuglói szabad demokraták szerint. Ez a csatlakozás aztán megemeli majd a magyar diploma értékét, s ettől lesz versenyképes a felsőoktatási piacon. Magyar B. „mer változtatni” és önfeláldozóan vállalja a konfliktusokat, saját „népszerűségvesztését” (mert népszerűsége – az volt neki). A zuglói szabad demokraták megállapítják, hogy az oktatási tárca jó kezekben van. Így aztán mi mást tehetnek, mint hogy ötödik alkalommal is őt jelölik a 21. körzet országgyűlési képviselőjének. U. K., Budapest

Kéne egy tükör

Kuncze Gábor azt dörmögte tavaly, december derekán az országgyűlésben, hogy akkor jó a privatizáció, ha az megfelel a magyar törvényeknek. Ha törvényes az, amikor a várpalotai önkormányzat az elprivatizált városi kórház új üzemeltetőjének közel ötvenmillió forintot fizet, valamint eltekintenek a kórháznak tavaly adott 30 milliós kölcsön visszafizetésétől is, úgy a törvényt sürgősen meg kell változtatni. Ha a hivatkozott önkormányzat a finanszírozási nehézségek miatt adta magánkézbe a kórház-rendelőintézet működtetését, akkor most honnan van pénze? És ha az ilyenek ellen szót emel a Fidesz, akkor Kuncze demagógiának, ócska politizálásnak minősíti. Ideje lenne Kuncze Gábor elé tükröt helyezni a parlamentben, hátha észhez tér. Czető Lászlóné, Bp.

Megy a turul?

A XII. kerületi Turul-emlékmű avatásáról szóló egyik tévéműsorban Gusztos és Ungár addig hergelték egymást, mígnem Ungár ki nem jelentette: „A megoldás az lesz, hogy megy a turul a szoborparkba” … Leninek, Marxok közé! Tetszik érteni? Az SZDSZ megmondta! A kiskanálban is elférő pártocska eldöntötte, hogy a magyarok milliói mit engedhetnek meg maguknak és mit nem. Az SZDSZ egyébként igencsak pezseg ilyen alkalmakkor (például a honvédelem lenullázása, a buzi hacacáré, kendermagos banzáj stb.), ahol be lehet tartani a morálnak, a nemzettudatnak, a jó ízlésnek – úgy általában a tízparancsolatnak. Id. Miskolci Ferenc, Nagymaros

Nagy átverés

Romániában egy román párt se viselkedik ideológiák mentén, nemzetszocialista az egész. Olyan hitleri, csak még nincs elég erdélyi magyarokból gyártott lacrimae Christijük. A románok már 1918 óta következetesen mellőzik ígéreteiket. Nekünk többmilliós fogyást okoztak, maguknak pedig többszörös gyarapodást, a majdnem semmiből, és egykori elöljáróink pillanatnyi kapzsiságaiból. Egyet még le kell írnom letartoztatásom előtt: a románok már átverték sikeresen: a török birodalmat, az Osztrák-magyar Monarchiát, Lenint, Hitlert, Sztálint, Brezsnyevet, a KGST-t, a Varsói Szerződést stb., és most az EU-t kebelezik be. Jelenleg Amerikának dorombolnak, de nemsokára őket is ejteni fogják. Elfoglalták Spanyolország egy részét, nyugatról honfoglalnak legújabban. A kérdés egy és megválaszolásra vár: kik és miért hagyják világgazemberkedni a románokat ? TO., Mikháza

Pongrátz múzeuma

Úgy hírlik, hogy az 56-os múzeumot Bánkuti Géza USA-állampolgár akarja megszerezni. Ő, aki Bokor Imre dokumentumai szerint 56. nov. közepén karhatalmista lett a II. kerületben, előtte pedig Sztálin-akadémista volt Frank Géza néven, a nevelőszülei nevén. 1990 után 56-os harcosnak hazudta itthon magát – sokáig átejtette a teljes jobboldalt. Kiszely Gábor Állambiztonság 1965-1990 c. könyvében ez olvasható róla: „1989. dec. 8… a KDNP elnökségi tagja, dr. Lukács Tamás egri lakos kapcsolatait felkérte annak ellenőrzésére, hogy az SZDSZ egri szervezete milyen forrásból kapott 400 ezer forintot regionális szervező tevékenységének finanszírozására. Ismeretlen személy arról informálta Lukácsot, hogy az SZDSZ népszavazási propagandáját valójában nem a Hungária Biztosító támogatja, hanem a biztosítót közbeiktatva a »Zsidó Világszövetség«. Dr. Lukácsék tisztázni akarják egy Szegeden bejegyzett Bánkuti Géza nevű személy irányítása alatt álló amerikai-francia-svéd-magyar közös vállalat SZDSZ-népszavazási hadjáratban játszott szerepét. Mivel amerikai magyaroktól származó információjuk szerint a közös vállalaton keresztül kapta meg az SZDSZ a zsidók Világszövetségétől a kiadások fedezésére szánt 30 millió forintot.” Vigyázat! Vagy a bolsevik Sztálin-akadémia-pufajka vonal, vagy a Zsidó Világszövetség vonal akarja megszerezni Gergely élete főművét. Egyiknek sincs semmi köze a mi világhírű, 12 napos szovjetellenes szabadságharcunkhoz! Bánkuti az USA-ban a magyar forradalmi hadsereg főparancsnokának adta ki magát, itthon meg vitéz lett, lovag, tiszteletbeli ludovikás és cserkész. Pongrátz Ödön és ti, többi jó testvérek, Vigyázó szemetek Majsára vessétek! Kéri Edit, Bp.

Félünk tőlük

Tisztelt Demokrata, a Műhelyben (Gazdag István) írt Rasszizmus, illetve Többségi kisebbség cikkeihez szeretnék gratulálni. Élesen látja, miről is van szó – és minden állítása igaz, helytálló. Például az „etnikai polgárháború előszele…” (Franciaország). Bizony, még az itteni nyugodtabb környéken is az arabok szekálják (sőt, késelik) a fehér embert. Félünk tőlük. Polgári, fegyveres védelem szerveződik ellenük. Ha ez így folytatódik, lassan már arra gondolok, hogy a fiamnak tán nyugodtabb jövője lenne otthon. Őszinte tisztelettel: T. É., Genf

A szégyen napja

Történelmi nap lehetett volna 2004. december 5. Elmulasztott történelmi pillanat lett, Gyurcsány Ferenc mulasztotta el. Micsoda lehetőség lett volna a nemzetegyesítés miniszterelnökévé lenni, de nem lett. Botcsinálta miniszterelnökből államférfi-palántává serdülhetett volna. Bizony a nemzet sok mindent megbocsátott volna neki. Persze ahol és ahogy ő szocializálódott, onnan lett volna az igazi példamutatás, az igazi damaszkuszi úton járás. De nem ez történt. Egy évvel a gyalázat után csak a keserűség, a talán soha vagy csak nagyon nehezen gyógyuló seb maradt. Felelősebb miniszterelnök helyett felelőtlen vezető van (még) az ország élén, részvénytársasági elnök. Olyan ember, aki nem tud különbséget tenni egy részvénytársaság és egy ország, egy nemzet között. Gyurcsány felelőtlensége nem felejthető, nevét a magyar történelem legsötétebb lapjaira írják. Az ítéletet hamarosan a választópolgárok mondják majd ki. Csutorás Géza, Miskolc