Utólag több képviselő mondta el, hogy megzsarolták. Szili Katalin is hangoztatta egyet nem értését, de ha a padsorokban ült volna, biztos, hogy igennel szavazott volna ő is. Csupán szerencséje volt, hogy elnökölhetett, bár ez állítólag nem volt szándékos. Elhangzott egy mondat a szájából még novemberben: „Eljön az igazság pillanata!” Hát igen! Jó lenne, ha minél előbb itt lenne az a pillanat. Mert eljött a Rákosi- és a Kádár-rendszer igazságának vagy csak részigazságának a pillanata is – csupán kicsit későn. A jelen helyzet igazságának már ebben a pillanatban el kéne jönnie, nehogy késő legyen. Igaz, az igazság ott rejlik az őszödi beszédben és a Debreceni által megírt gyurcsányi nyilatkozatban is, ennek ellenére Szili Katalin is bizalmat szavazott Böszme politikájának folytatására. Mi egyéb lenne ez, mint pénzszerződés? Szavakban csúcstartó a Szili. Felelősséggel érzi a megmozdulásokat kiváltó politikai kérdések súlyát. És mit tesz ez ellen? Beszél. Beszél továbbá az esélyegyenlőségről, az igazságosságról, melyek a „baloldaliság legfontosabb kérdései közé tartoznak”. Ugyanakkor Thürmer Gyula véleményére – hogy a szocialisták nem képviselik a baloldalt –, azt mondja Szili, hogy az említett úr számára nem viszonyítási alap. Szilinek és bandájának csak a dicsérő vélemények fontosak? Mikor fogják már fel, hogy minden véleményt figyelembe véve kell egy országot vezetni, törvényeket megalkotni? Az igazság pillanata szerintem csak akkor jön el, ha belátják tehetetlenségüket és a pénzszerződésüket felbontva nyugdíjba (vagy máshová?) mennek.

Czető Lászlóné, Bp.

Törvény

Törvény készül a gyűlöletbeszédről. Alig várom már. Lelki szemeim előtt van a kép, amint az alant jelzett urak láncra verve sorban bevonulnak Kőbányán a Venyige utcai börtönbe. Ezúton kérem a T. Bíróságot, hogy őket, a börtöntöltelék-jelölteket máris vegyék előjegyzésbe, a dutyi pedig rezerváljon nekik helyet és főként munkát. Klub Rádióban cseveg két ütődött (2003): „Jézus a keresztfán, ha-ha-ha, egy artista”. Itt a főszerkesztőt kell lecsukni. Beszélő (az ő lapjuk) 1991. aug. 17.: „A pápalátogatás Magyarországon természeti katasztrófa.” Mozgó Világ 1987. április Spíró György verse: „Jönnek a dúlt keblű mélymagyarok megint, Fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a szarból… Itt folyton beborul… mindenki fél és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek, hogy bebizonyítsuk, nemcsak a szemetek tudnak magyarul.”

Petri György Apokrif c. verse az Örökhétfő c. kötetből (e „remekműből” 1989-ben utánnyomás készült): „Minden mocskos fasisztának van anyja, aki szereti méhének rothadt gyümölcsét, […] aki pártvezér lesz. Ne kutassunk a szeretet után azokban, akiknek lelke gyűlölettől habzik.” (Hunyovecz László másságtisztelő, Népszabadság) „A Himnusz pillanatnyilag még nem múzeumi darab, de úton van afelé.” (Török András SZDSZ-államtitkár, 1999. jan. 22.) „Magyarország, a legkeresztényietlenebb ingatlan, egyszerűen megdöbben a vallás puszta látványán, perverz anomáliának érzi. A mai magyar ember a vallásban is a hatalmat és a stekszet keresi. Márpedig, tisztelt honfitársaim, szabad társadalomban szabad a vallást gyalázni.” (Tamás Gáspár Miklós, ÉS) Kedves Törvényhozók! Tisztelt Parlament! Várom, nagyon várom gyűlöletbeszéd-ellenes törvényüket.

Kocsis Sándor, Budapest

Reformkormány?

Kormányoldalról elhangzott, hogy az elégedetlenkedők nem értik a reformok lényegét, tüntetnek és sztrájkolnak. Tekintsük hát át a reformokat és azok hatásait. Bevezették (és bevezetni szándékoznak) a több-biztosítós egészségügyi rendszert, a tandíjtörvényt, a vagyontörvényt, az ingatlanadót, a gyűlölettörvényt. Hatásukra növekedett a társadalmi feszültség és csökkent a felsőfokú képzésben részt vevők száma. Csökkentették (és csökkenteni szándékoznak) a kórházak, a mentőszolgálatok, az iskolák, óvodák, vidéki posták, a vasúti szárnyvonalak számát, a reálbéreket, a családi támogatásokat, a gázár-támogatást, az ország katonai védelmi képességét. Hatásukra csökkent az aktív dolgozók száma, a népszaporulat, de növekedett az öngyilkosságok, a halálozások száma. Növelték és növelni fogják a munkanélküliséget, az államadósságot, az államháztartási hiányt, az inflációt, a víz, gáz, villany és távfűtés díjait, az utazási költségeket, az adóterheket. Ezek hatására növekedett a lakosság hitelfelvétele és eladósodása, a tönkrement kisvállalkozások, a szegénységben élők, a hajléktalanok, a kábítószer- és alkoholfogyasztók és a bűnözések száma. Külföldi kézbe adták (és szándékoznak adni) a termőföldet, a hazai nyersanyagokat feldolgozó gyárakat, a fontosabb közműveket, a vasutat és a bankokat. E folyamatok előkészítése során nőtt a csődeljárások, a gazdagodási, földeladási és ingatlanbotrányok száma. Politikai szempontok szerint osztják az uniós támogatásokat és aránytalanul sokat fordítanak kormányreklámra. Mindezek tudatában felmerül két kérdés: a kormány részéről még miképpen akarják ezeket fokozni és az elégedetlenkedő tömeg meddig tűri mindezt?

Tégen László, Nagymaros

Kísérletek

A románok (oláhok) 1989 után egy újabb műtörténelmi kapaszkodási és román műfejlesztési elméletet avattak fel. Egy oláh „hadtörténész” (bukaresti egyetemi docens, Ceausescu alatt és azután is!), az egyetem műholdas tévéjén (TVRM, a holnap román televíziója, bozgorilag románul!), felfedezte azt, hogy az eddigi mű dáko-román elmélet nem tartható tudományosan nemzetileg. A román úriember az eddigieknél még mélyebbre ásta az oláh történelmet. Arra a legújabb konklúzióra jutott az oláh történelemhamisító (Mircea Dogaru), hogy az oláhoknak semmi közük az eddig románilag hangoztatott dákokhoz, mert ők Romulus és Remus egyenes erdélyi leszármazottjai, és legalább 2000 évvel ezelőtt alapozták meg az összeurópai civilizációt! Minden keresztény európai civilizációnak Oláhiában és az oláhokban van a gyökerük, a többiek pedig azután, és még azután kereszténykedtek meg. Hát kb. ezért ortodox (és nem rom. kat.) a „római” román állami vallás, mert mindenki előtt hamis európaiaknak szerettek volna lenni, no meg ezért írták az 1858-as évben, az Országos Erdélyi Kormánylapban, a magyar és a gótbetűs rendeletek mellett cirill betűkkel az oláh disznóságokat.

TO., Mikháza

Sus(ka)mus

Veres János pallérozott agyú pénzügyminiszterünk az év első napjaiban (részegen vagy csak másnaposan?) megdicsérte az osztrákokat azért, mert a MÁV egyetlen gazdaságosan működő ágazatát megvették, hiszen a veszteséges Postabankra is ráharaptak négy éve, és lám milyen szépen kikecmeregtek belőle. Azt se felejtette el megjegyezni, hogy azóta a bank vételárát kigazdálkodták, sőt, ma már nyereséges. Csak azt felejtette el ecsetelni, hogy hova tűnt el az a 102 milliárd forint, amit az osztrákok a bankért nekünk kifizettek. Hova lett ez a suska, Veres úr? Csak nem diszkók modernizálásába fektették?

Kónya Béla, Budapest

Kultúra

A reggel a Párt-keltében Verebesnél volt Alföldi. Az előbbi, miután kifejezte hódolatát az alföldi béka sokrétű tehetségtelensége iránt, arról kérdezte az utóbbit, hogy milyen tervei vannak a Nemzetivel? Az új vezérdiri a tőle megszokott hanyag eleganciával és pózban azt mondta, hogy Spirótól fog csirkefejezni. Úgy szaporodik a Jordán pozitivitás a Magyar Nemzeti Színház életében, mind a szifiliszesek vérében a keresztek.

TO., Mikháza

Tollasodás

A szólásszabadság lényege volna, hogy szabadon és őszintén megbeszéljük a társadalom jövőbeli szükségszerű változásait. A voksoláskor ugyanis csak egy szűkszavú igent vagy nemet mondhatunk, semmi többet. Tisztességesen igent-nemet mondani csak nagyon széles körű, őszinte, alapos dialógusok után tudnánk. Egyéni véleményem szerint ennek ma két nagy akadálya van: 1/ a beteg, féloldalas (80-20 százalékos) „sajtóegyensúly” és 2/ a szegénység – a nemzeti oldal szegény, mint a templom egere (jelentéktelen kivételtől eltekintve). Az új gazdasági mechanizmus idején a balosok (szakítva az egyenlősdivel) kitalálták, hogy a vezetői munka többet ér. A magas elvtársi fizetések és az ehhez járuló egyéb előnyök hosszú évtizedek alatt akkumulálódtak. A szerényebb tehetségűek (rosszabb pozíció, szerényebb kapcsolatok) a „hűségmorzsákkal” is beérték. Ezt az egész folyamatot nevezem én megtollasodásnak És ez az, amiről még manapság sem igen beszél senki. Pedig már nincs fegyveres párthadsereg (munkásőrség), és nincs a nyakunkon a Vörös Hadsereg. Ugyanazok meggazdagodását a „rabló privatizáció” tetézte. Statisztikai adatok mutatják, hogy „hazánkban” (!) a folyamat nem áll meg. A gazdagok napról napra gazdagabbak lesznek a szegények pedig percről percre szegényebbek. Szerintem küszöbön áll egy elemi erejű társadalmi robbanás. Senki sem szereti ha „tűzvész” pusztít. Mindenki számára jobb lenne megelőzni. A növekvő feszültség oka kétségtelenül a kiváltságosok egyoldalú tollasodása. Józan önmérsékletre nem számíthatunk.

Kövér Károly, Szeged

Vagyonosodási vizsgálat

– No, akkor kezdjük újra elölről! – Drága APEH-es úr! Már mindent elmondtunk! – Azért még van itt, ami tisztázásra szorul. Például ez a modern, kerekes bevásárlókocsi. Hogy jutottak hozzá? Miből vették, csak nem azt állítják még mindig, hogy abból a ramaty fizetésükből spórolták meg az árát? Nem hitelre vették, nem is lízingeltél. Akkor meg hogyan? – Hát a nagymama is hozzájárult egy kevéske pénzzel. – Hoppá! Csak ezt a nagymama nem tudja igazolni, hiszen tavaly meghalt. Az ajándékozásnak pedig nem maradt írásos nyoma. És itt a baj. – De hát eszünkbe se jutott, hogy szerződést kössünk vele, csak hozzáadott egy keveset. – Ez azonban adójogilag teljesen szabályellenes. Amellett minek maguknak – a nagymamának meg pláne! – egy kerekes bevásárlókocsi? Annyi mindent vásárolnak egyszerre, hogy nem fér bele egy reklámszatyorba? – Hát igaz, ami igaz, egyre kevesebbet vásárolunk, már élelmiszerre sem futja. – Na ugye. A fél kiló csirkenyakhoz pedig nem kell egy ilyen drága szerkezet. Mondom én, ellentmondásos ez a dolog. Ha ilyen kevés a pénzük, akkor hogy futotta egy ilyen luxusberuházásra? Ez itt sántít. Csak nincs valami feketepénz a háttérben? – Dehogy, szó sincs róla! Csak a kettőnk fizetése. – Azt akarják nekem bemesélni, hogy abból a pénzből meg lehet élni? Ugyan már! – No, akkor most figyeljen ide! Megmondjuk magának őszintén: mi már éhen haltunk! Bizonylat is kell? Tessék, itt a halotti anyakönyvi kivonatunk. És ezer forintért, szabályos számláva együtt magának is szerzünk egy ilyet arról, hogy már maga is megdöglött! No, mit szól hozzá? Így már törvényes és szabályos? Úgy adójogilag?!

Keszthelyi István, Bp.