Lemondások

Gegesy Ferenc, Ferencváros SZDSZ-es polgármestere lemondott országgyűlési mandátumáról, és kilépett a pártból. Horn Gábor azonban mindezt nem érti. Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen Horn mellett még kétszáz-egynéhány képviselő szintén nem volt képes lemondani, mivelhogy nem szavazták meg az Országgyűlés feloszlatását. Mielőtt azonban piedesztálra emelnénk Gegesyt, tudnunk kell, hogy ő nem renegát, egyszerűen csak nem akart a pártjával együtt elsüllyedni. Gegesy azóta megkapta levél formájában az elbocsátó szép üzenetet és kész. Teljesen más elbírálás alá esik ellenben egy másik levél, melyet Csécsei Béla, Józsefváros SZDSZ-es polgármestere írt Fodor Gábornak, s amelyben nemes egyszerűséggel katasztrófaturizmusnak minősíti Fodor pártelnöki tevékenységét. Túl azon, hogy a hasonlat rendkívül ostoba, soraiból világosan kirajzolódik a koncot féltő, tipikus szadeszes lélek. Mindezek azonban eltörpülnek azokhoz a szörnyűségekhez képest, melyek Dávid Ibolya lelkében lakozhatnak. Aki egy percig is elhiszi, hogy Dávid Ibolyát csak felhasználták egy mocskos játékhoz, az igen naiv. Dávid nem áldozata, hanem aktív résztvevője annak a botránynak, amely szerint őt megfigyelték. Másképp ugyanis elképzelhetetlen, hogy ne érzékelné, hogy hogyan került hozzá az állítólag az ő megfigyelését bizonyító lemez, másrészt hogyan lehetséges, hogy egy volt igazságügy-miniszter készpénznek veszi két ember beszélgetését egy harmadikról, és még csak eszébe sem jut az ártatlanság vélelme? Az elnök asszony elleni legnagyobb élő bizonyíték maga az elnök kihívója, Almássy Kornél, aki a botrány után visszalépett, sőt, azóta gyakorlatilag eltűnt. Azt ugyanis nehéz elképzelni, hogy Dávid Ibolya egymagában képes volna egy embert ennyire megfélemlíteni.

Juhász Margit, Miskolc

Reménytelen

A Papp Lajos szívsebész professzor és az egyetemi rektor közötti vitában a korábbi „hagyományokat” is látni lehet. Pécsett a hetvenes években az akkori rektor és professzor testvére megreformálta az orvosképzést és a gyógyítást. Az újításhoz a rektor MSZMP KB-tagsága adta meg a hátteret. Ő amerikai tapasztalatokra hivatkozva új képzési szisztémát és kórházi reformot vezetett be. A nagy újítás (lásd Új Magyarország) eredményeként a végezett orvosokat még mentősnek sem akarták felvenni, és Pécsről, aki tehette, más városok kórházaiba menekült. A korábbi jó hírű intézményt az újítóknak sikerült lezüllesztenie. Mi Pécset a magyar Szicíliának becéztük. A régi kultúravárost egy „sugárzó”, igazi szocialista proletárvárossá tették. A légköre miatt magyar Moszkvaként emlegették. Nem minden vezetőnek jutott 71 éves sofőr, de többen mutatták az agysérülés tüneteit. A minden újságban szereplő kitüntetett szövetkezetben hallgatóink augusztus közepéin még nem kapták meg az előző évi mérleget és nem volt elfogadott éves terv. A városban diákokkal szedették a parlagfüvet, és a megye napraforgó- és kukoricaföldjeit elborította az allergiát okozó veszélyes gyomnövény. Annyi öntelt és „elszállt” vezetővel egyetlen másik megyében sem találkoztam. A felsőoktatásban dolgozva szomorúan láttam a negatív kiválasztást és a jobbak menekülését. A most felszínre került gondok több évtizedes előzményekkel bírnak. Sok csodálatos felkészültségű értelmiségit tévesztett meg a város múltja és jó marketingje. Ebből is profitál a jövő kulturális fővárosa. A „magyar camorra” itt láthatólag sikeresen működik. A városból kikerülő yupik ezt „terítik” is, s ezt naponta tapasztalhatjuk. Papp Lajos professzor erkölcsi nagysága és bátorsága kell, hogy ezt fel merje fedni.

Szilágyi Ákos, Győr

Tatárok

1241. év. Pestet, a népes és gazdag várost elfoglalták a tatárok. Az elfoglalt városba mindenütt pusztítás, rablás, gyújtogatás és kíméletlen öldöklés volt. Legtovább a domonkos rendiek kolostora tartotta magát, de az erős falak közé menekültek maradék ellenállását a támadóknak sikerült letörniük. A kolostor és a kolostorba menekültek sorsa megpecsételődött. 2008. év. Pesten a békésen tüntetőket feloszlató rendőrség a tüntetők egy részét a Szabadság téri református templomba szorította be. A templom bejáratát körülvevő rendőrök az odaszorult embereket erős hatóanyagú könnygázzal fújták le. Az alkalmazott gáztól sokan napokig rosszul voltak. A tatárok 1241-ben azért törtek be Magyarországra, hogy azt elpusztítsák, kirabolják, és a lakóit leöldössék. A tatárjárás után 767 évvel a Hazatérés templomába menekült magyarokat a rendőrség könnygázzal kényszeríthette a templom elhagyására, figyelmen kívül hagyva, hogy a templom területét háborítatlanul kellett volna hagyniuk. Akik oda menekültek, azok már nem voltak utcai tüntetők. A tatárjárás idején a tatárok a megtámadott népeknek tett ígéreteiket nem tartották be, az emberi életet semmibe vették. 2008-ban a demokratikus Magyarországon azonban egy egyházközösség alkotmányos jogait miért nem tisztelte a rendőrség? És akik a tüntetők közé elvegyülve, provokatív szándékkal törtek-zúztak mindent, ami az útjukba került, azok is Batu kán kései harcosaiként viselkedtek.

Tégen László, Nagymaros

A marha

Megrendelésre, jó pénzért a gézengúzok fullánkos címet találtak ki leendő rendezvényüknek: Tarka Magyar. A kis huncutok a Petőfi-vers kezdősorán csavarintottak egyet. Mit szólna a többi nemzet – mondta egy politológus, bírálva a Tarka Magyar címet egy adásban –, ha foltos zsidót, csíkos szerbet vagy pöttyös németet mondanánk? Ők biztos nem örülnének ennek, sértené az önérzetüket, joggal tiltakozhatnának ellene az érintettek. Tarka marháról tudok, tehát a jómadarak ezt a címet is adhatnák gyűlöletrendezvényüknek: Tarka Marha Magyar. Ezt valószerűbbnek érezném a magyarok tűrőképességére gondolván. Megérdemeljük a marha jelzőt is, mert tűrésünkkel hatalomban tartjuk ezt a velejéig romlott, korrupt, züllött kompániát: a Gyurcsány-kormányt és annak holdudvarát.

O. GY., Cegléd

Pár(t)beszéd

– De örülök, hogy ilyen jól elbeszélgettünk. Hiába no, csak így, fehér asztal mellett lehet igazán kötetlenül megtárgyalni az aktuális politikai eseményeket. – Valóban. Én is így gondolom. Sűrűbben kéne öszszejönnünk, hogy eszmét cseréljünk. De mondanék valamit. Remélem, nem fogsz megharagudni. Én bizony magnóra vettem a beszélgetésünket. – Ugyan. Csak nem képzeled, hogy ilyen jó barátra neheztelnék. Dehogy. Természetesen én is rögzítettem a diskurzusunkat. Nehogy aztán esetleg összevissza hazudozzál rólam mocskos dolgokat. És a felvételt pedig majd át kell adnom a nemzetbiztonságiaknak. – Neked is? Tőlem is ezt kérték. Légy szíves, mutasd már meg, hogyan kell kikapcsolni ezt az izét. – Hát evvel a gombbal. Nézd már, a te ketyeréd tűz- és bombabiztos kivitelű. Kösz. Emlékszem, te a már a szakközépben is nagyon jó voltál technikából. Tehát ugye nincs harag? Maradunk továbbra is jó barátok. – Persze, nincs harag. Akkor talán mehetnénk is. Nekem a főbejáratnál áll a kocsim. – Várjál. Ne arra menj. Tudomásom van arról, hogy ott két verőember vár téged, akik leütnek és mindjárt el is veszik tőled ezt a rögzítő kütyüt. Gyere velem a hátsó kijáraton, elviszlek az autómmal. – Isten őrizzen! Be ne szállj a kocsidba, ahogy elfordítod a slusszkulcsot, azonnal fel fogsz robbanni. – Jézus Mária! Te, akkor inkább maradjunk még és beszélgessünk tovább!

Keszthelyi István, Bp.