A mai pártok vezetői ahányan vannak, annyifelé húznak, és a pénzügyi szakemberek sem tudtak egységes álláspontot kialakítani. Ez a nemzeti csúcs nem sokban különbözött a szokásos parlamenti szócsépléstől. A tervezett megszorítások mérséklésére és a gazdaság élénkítésére a kormány ellenzéke adócsökkentést javasolt, amiről a szocialisták hallani se akarnak, mert a brutális adóztatás fenntartását az újabb megszorítások részének tekintik. A miniszterelnök a csúcs előtt még azt hangoztatta, hogy az ország érdeke most fontosabb a pártok érdekeinél. Ezért mindenkinek át kell lépnie a saját árnyékát. Akkor a szocialisták ezen a csúcson ezt miért nem tették meg? Az egész válsághelyzet a nem megfelelő kormányzásuk miatt alakult ki. A pénzügyi és gazdasági világválságra hivatkozással és azt ürügyül felhasználva minden előzetes ígéretüket visszavonták. A nemzeti csúcson következetesen csak a saját fejük után mentek. Akkor végül is mi értelme volt ennek a csúcsnak? Ezt a válsághelyzetet egy előrehozott választással csak a nép tudná megoldani, mert a lezajlott nemzeti csúcson is bebizonyosodott, hogy a jelenlegi kormányunkat és vezetőinket nem lehet csúcsra járatni.

Tégen László, Nagymaros

Electrolux

Amikor 2006-ban felújítottuk a lakást és a gázvezetéket, elhatároztuk, hogy veszünk egy Electrolux EKG 5009 gáztűzhelyet. Kihozták a gázosok, nyomáspróbázták a csöveket, és kezdték rácsatlakoztatni a készülékeket. Miután a teljes rendszert tokkal-vonóval nyomáspróbázták, a „luxot” cirka két perc alatt ingyen, de nem hivatalosan rákötötték. Bizonyos voltam abban, hogy jó vásárt csináltunk, hiszen a kidobott magyar tűzhelyünk is elvolt vagy 40 évig, időnként ugyan villanykörtét cserélgettük benne, de most meg itt van egy Electrolux, ez aztán igen! A „lux” csak két hónapig bírta a gyűrődést. Elkezdtek rajta billegni az edények. No nem azért billegnek, mert az edények alja nem sík, hanem azért, mert deformálódtak a „lux” edénytartó rácsai. Sok-sok kínlódás után végül is telefonáltam nekik. A mintaboltjukban közölték, hogy a tűzhelyünk nem garanciális, mert az a „szakszervizük” kizárásával, kontár módon lett bekötve, és a garancia a tűzhely edénytartó rácsaira is vonatkozik. Azt már meg sem mertem kérdezni, hogy a „lux” fehér zománca miért kezdett el sárgulni és a sütő belülről miért rozsdásodik? Felajánlották, hogy a boltjukban személyesen rendelhetek – nem elég telefonon – két új rácsot. De mi lesz, gondoltam közben, ha az új rácsokon is billegni fognak az edények? Kéthavonta vegyek újat, vagy kegyesen adnak majd külön garanciát, hogy ingyen tudjam cserélgetni őket életem végéig? Végül nem vettem Electrolux rácsokat. Azóta billeg az ebédünk. A luxon egyébként van hét kezelőgomb és kilenc funkció. Egy-egy gomb van a sütő alsó gáz és a felső elektromos kezeléséhez, valamint a grillező és a sütő belső világításához. Ha grillezek, akkor a világítás is állandóan ég. Miért ég, ha csak grillezni akarok? A felső sütést csak hosszas próbálgatás után lehet bekapcsolni, ha alul ég a gáz. Erre azt mondták: biztosan a melegtől kikapcsolt a termosztát. Az már csak hab a tortán, hogy a sütő gázát csak ősrégi módon, gyufával lehet meggyújtani. Sajnos még időben, a mintaboltban kellett volna ezekre rájönnöm. Ha valaki szereti a stresszes állapotot, annak ajánlom, vegyen Electrolux gáztűzhelyt, mert a billegő edényektől és a rafinált kezelésétől idővel legalább 240 lesz a vérnyomása. Megjegyzem, hogy a régi FÉG gyártmányú, nem „luxnak” titulált tűzhelyünkön az edények soha sem billegtek, hogy miért nem, azt nem tudom. Ha az Electrolux képtelen ezt a problémát megoldani, javaslom nekik a három ponton történő alátámasztást. Igaz, így könnyen felborulhatnak az edények, de legalább nem billegnek.

Kónya Béla, Budapest

Így megy ez

Oláhiában parlamenti választási év van. Legnagyobb Bélánk nekifogott konspirálni, mondván hogy ő és politikai bűnszövetkezete, az RMDSZ megmaradhasson a 19 éve néphülyített erdélyi magyarság vezető erejeként. Ezért, életlehetőségünk és életterünk nagy elköltője, legújabban azt ötlötte ki, hogy a Székelyföldön az oláh csemetéknek tegyék kötelezővé a magyar nyelv oktatását. Az elképzelés helyes, csak hát a gondolat mögött nincs semmi kézzelfogható: nincs mögötte az RMDSZ-törvénytervezet, csak Markónak a pusztába lehelt költői vágya, az újbóli megválasztása érdekében. Markó zseniális ötletére az oláhok a tőlük megszokott vehemenciával reagáltak. Az oláh európai véleményformálóknak az ötlet miatt habzott is a szájuk széle a Realitatea hírtévén. Személyesen Markónak és az RMDSZ-nek is, 20 év alatt azt kellett volna tudatosítsa az oláhokban és a világban is, hogy Oláhia közepe, a Székelyföld, az ősi magyar élettér, amelyet megszálltak oláh telepesek, és birtokolnak jelenleg, hamis papírok szerint. Egy civilizált társadalomban a „megszállók” gyerekeiknek is illik ismerniük és elismerniük a megszállottak nyelvét. Majdnem 100 év alatt megtanulhatták volna, ha akarják, mert ez így európai. (Mi képesek voltunk megtanulni oláhul!) Bélának eddigi kötelessége lett volna az, hogy világosan és közérthetően elmagyarázza a világnak, és megértesse vele azt, hogy a Székelyföld az oláhok által megszállt magyar élettér. Világgá mondja azt, hogy ellopták tulajdonunkból a földet, az erdőt, a legelőt, a földgázt, a borvizet, a sót stb., és a múltunkat. Már majdnem 100 éve ebből él a transzhumáns rabló oláh állam és nemzet, s nem rosszul. Egyébként ma is transzhumálnak: fellelhetők Spanyolországban, Olaszországban és mindenhol Európában mint tolvajok, koldusok, hamis operaénekesek, prostituáltak stb.

TO., Mikháza

Szoci muri

– A libamájas borjúérméket kóstoltad már? Ajánlom, nagyon finom. – Nem, én ezt a grillezett halfilét kedvelem. De nagyon jó a mandulával töltött angolna is. Egyébként sűrűbben kéne ilyen válságkongresszust tartani. Ebben a pocsék gazdasági helyzetben az eszmecserékre is gyakrabban van szükség. – Hát bizony, nehéz időket élünk. Most igazán észnél kell lenni. Nem ehetjük meg az aranytojást tojó tyúkot. – Te, ezt még Rákosi elvtárs szokta volt mondani annak idején. – Milyen jó vagy történelemből! – De aktuális, nem? Erről jut eszembe: a jércemell mézes sült almával is finom. Ott van az asztal végén. Igyekezz, mert nagyon fogy. – Sikerült szereznem, de szerintem a rumos aszalt szilva vagy az áfonya jobban passzolna a jércemellhez. Na mindegy, hol is tartottunk? – Az ország sanyarú helyzeténél. És hogy most mindenkinek összébb kell húzni a nadrágszíjat. Feri is megmondta, hogy a jelenlegi helyzetben nem zúgolódni és hőbörögni, hanem összefogni és együttműködni kell. – Várj csak! Nézd, van még lazacos saláta is, gyere, vegyünk belőle! Szóval nagy kihívások előtt áll kis hazánk. – Te, azt hallottad, hogy állítólag államcsőd fenyeget? – Remélem, még fél óráig nem gyűrűzik be ide.

Keszthelyi István, Budapest

Vacka a nyakunkban

Vajon kinek a vackából, ki fia-borja lett olyan szerencsés, hogy minden délben a Krónika előtt adják le bárgyú hangjátékát az MR1-nek csúfolt Kossuth Rádión. A múlt héten még az óvodásoknak címezték a műsort, ma a gyásznapi hétfőn már elhagyták a kor megjelölését. Lehet, valaki felnőtt beszólt, hogy ez a „mese” még az idősebbeknek is meredek. Amikor első alkalommal belehallgattam, igencsak megszenvedtem vele. A bevezető zene – egy finnes, oroszos, mazurkás dallam Halász Juditot megszégyenítő hamisságú énekesnővel – vacsoráig járt a fülemben. Azóta, ha hallom az első leütött hangot, azonnal rávágok a rádióra, és mondok is egy-két szót hozzá. Ma, mivel kíváncsiságom nem hagyta, belehallgattam ismét. A csehül hangzó Pumpusek bácsin és Kispupákon még túltettem magam – talán viccesnek, eredetinek találták ezeket a neveket – de aztán olyan szavak jöttek, hogy riport, briliáns, díjazni, szerkesztőség, felderítő repülés stb. Hova teszik az óvodások ezeket a szavakat? A történésekről a semmi rágása jutott eszembe. Ennyire hülyének nézik a gyerekeinket? Egy ilyen röpke mese ebéd előtt még a mesterséges színezéknél és állományjavítóknál is károsabb. Remélem, óvónőinknek van annyi jó ízlése, hogy ilyenkor be se kapcsolják a rádiót. Szülők, vigyázat! Esténként megismétlik.

Molnár Miklós, Debrecen