Szembenézni

Leginkább a búzaégetéséről elhíresült Karsai József, a szoci renegát időnként lerántja a leplet pártjának politikájáról, de ha a szükség úgy kívánja, szavazataival megvédi ezt az országromboló kormányt. Nemrég felháborodott, mert mint mondja, a hazai bankok anyavállalatuknak küldik a pénzt, miközben itthon hitel és pénz nélkül marad a mezőgazdaság. Karsai szerint éhezni fognak az emberek. Szerintem ez már jelen időben is így van. Sok az éhező, és különösen a gyermekek körében. Ez a kormány hétéves gaztetteit a világválságra próbálja hárítani. A világválságnak nincs köze ahhoz, hogy a kormánytagok és a holdudvar milliomossá, egyesek milliárdossá avanzsáltak, miközben a nép elszegényítése már átlépte a tűréshatárt. Most a libás Bajnai gaztetteiket szépítendő azt nyilatkozta, hogy a válságkezelés során szembe kellett nézni önmagukkal. De ha valóban szembenéztek önmagukkal, remélem, szembe is köpték magukat. Vagy ha nem, úgy az még pótolható!

Czető Lászlóné, Bp.

Magánhadseregek

Az Árpád-ház kihalása utáni időkben kiskirályok uralták az országot, melyek közül a leghíresebb Csák Máté volt. Ezek a kiskirályok magánhadseregeikkel tartották rettegésben az országot. Hajdani lovas nemzetből mára őrző-védő nemzet lettünk, mert egyes politikai pártoknak most szintén magánhadseregeik vannak. Az utóbbi évek szocialista–liberális kormányai a nemzeti hadseregünket leépítették, és a rendőrség létszáma sem teljes. Ezek a kormányok a létszámban fogyatkozó rendőrséget főleg politikai céljaik elérésére használták fel. Az SZDSZ mögött az Inkal Security áll, és bár a párt válságban van, a magánhadserege nagyon is funkcionál. A Jobbik „magánhadseregét”, a Magyar Gárdát nemrégen jogi határozattal felszámolták, mert a fegyvertelen, de „katonai formációban szervezett erő” a cigány kisebbségre félelemkeltő. Vajon a Magyar Gárda felszámolásával a cigány bűnözés is meg fog szűnni? Az MSZP úgynevezett településőrségeket kíván felállítani. Magyar Gárda helyett Vörös Gárda lesz. Az is félelemkeltő lenne, ha a településőrségek Lenin-fiúk módjára akarnának rendet teremteni. A Magyar Gárda felszámolása után a Jobbik várhatóan a vidék rendőrségét, a csendőrség visszaállítását fogja szorgalmazni. Sok településen önkéntes szerveződésű polgárőrség működik, de szó van önkormányzati rendőrségek létrehozásáról is. A bankokban fegyveres, az üzletközpontokban fegyvertelen biztonsági szolgálatok vannak. A fentieken kívül már magán-titkosszolgálatok is működnek. A demokrácia válsága, hogy ezen szerveződések ellenére az országban nincs közbiztonság. Lényeges kérdés, ha minden termelőmunkából élő dolgozóra két-három őrző-védő fog esni, akkor miképpen lesz hazánkban gazdasági fellendülés?

Tégen László, Nagymaros

Műemlékek

Most, hogy az oláhok mind gyakrabban bölcsködnek világszerte az erdélyi műemlékekkel, és azokat az oláh „történelembe” kínlódnak beágyazni, amihez nem is olyan rég még csak bevándorló munkavállalóként volt közük, ma már mint rabló birtokosok tetszelegnek a lopott holmikkal a golyóbison – rá kéne lépni megahazug törekvéseikre. Ezt úgy lehetne megtenni demokratikusan és korrektül, hogy mindegyik erdélyi műemléket visszakövetelnék maguknak a történelmi létrehozói: a magyarok, a szászok, a svábok, a magyar örmények stb. Így egyértelműen kiderülne, hogy az oláhok egy valamirevaló műemléket se izzadtak ki magukból 1000 és 2000 között Erdélyben! (Azelőtt se.) 1918-tól ellopták a másokét. A vendégmunkások képtelenek történelmi műemlékeket produkálni, mert nem illenek bele a tájba, arra csak az őshonosok képesek.

TO., Mikháza

Megoldás

Már hat éve csak jönnek, jönnek és jönnek az újabbnál újabb javaslatok az országépítésre és népboldogításra, de nincs, nincs és nincs valódi megoldás. A munkaképeseknek csaknem fele nem dolgozik, nem fizet adót és járulékokat. Pedig az élet alapja a munka volna. Ha volna! Nem az a lényeg, hogy a nyugdíjasok vagy a fiatalok töltsék-e be a meglévő állásokat. Nem szabad a generációkat egymásnak ugrasztani. Az új munkahelyek létesítéséhez tudvalévőleg elsősorban tudás kell. Sok-sok közgazdasági jellegű tudás és természetesen egy kis szerencse is. Ennek érdekében sokat tehetnek a kisemberek is, de elsősorban a vezetőkön múlik. Ha a népboldogítás nem megy, és a régi vezetők tartósan csődöt mondanak, a vezetőket is és a hibás gondolkodásmódot is le kell váltani. Ez természetes és kézenfekvő, de van egy nagy akadálya: a régi vezetés hatvan év alatt túlságosan megtollasodott és bebetonozódott, és hogy a vadkapitalizmusban csak a pénz beszél. Rövid távú megoldásra kevés a remény. Hosszabb távon – szerintem – az jelenthetne megoldást, ha valódi szakszervezetek húznák ki önmagukat – hajuk megragadásával – a gödörből. A munkaadók és munkavállalók érdekérvényesítési képessége között gyalázatosan és vérlázítóan nagy a különbség. Egy igazságos út van csak: az érdekelteknek demokráciát kell csinálni. Bármi áron!

Kövér Károly, Szeged

A zene hatalma

A kedvenc – és egyetlen előfizetett – lapomban ki nem hagynám Boros Károly Arckép rovatát, amelyből hétről hétre nagyszerű magyar emberekkel ismerkedhetünk meg. Talán másfél éve is van már, hogy Usztics Anna Jöjjön el a Te országod sorozatban hasonló gyönyörűségekkel ajándékozott meg bennünket. Szerencsére e rovatokon kívül is olvashatunk csodálatos emberekről. (Büszkeség magyarnak lenni!) Egyik májusi számban a fantasztikus muzsikusról, Lajkó Félixről olvashattunk a Kultúra rovatban, aki többek közt elmondja, hogy egyszer egy réten lehunyt szemmel muzsikált, és amikor felpillantott, látta, hogy vagy harminc nagyszarvú szürke marha veszi körül. „Körbevettek, ettek, figyeltek. Valójában nem egy olyan nagy dolog ez, csak érdekes.” Hogy nagy dolog-e ez, az olvasóknak idemásolok Szabó Lőrinc Örök barátaink című műfordításai közül Shakespeare Velencei kalmárjából egy kis részletet, aminek A zene hatalma címet adta: „Az az ember, akiben nincs zene / s akire édes összhang sose hat, / gyanús, hogy megcsal, kirabol, elárul? / lelke mozgása nehéz, mint az éj, / érzése sötét, mint az Erbeus: / ilyennek ne higgy – hallgasd a zenét!”

Mervó Zoltán Debrecen

Jövőkép

– És ez valódi? – Már hogy lenne az! A hónap végén már csak a burzsujoknak van igazijuk. De kiváló minőségű az utánzat. Uram, ezt a tejjegyet ugyanolyan papírra nyomták, mint amiből az új egymillió forintos bankjegy készült. – Csak azért kérdem, hogy úgy ne járjak, mint legutóbb a sójeggyel. Rossz hamisítvány volt, ki kellett dobnom. – Ezt mindenhol elfogadják. És maga mit árul? – Egy kiló lisztjegyet szeretnék tejjegyre cserélni, ha meg tudunk egyezni. Három liter tejre gondoltam egy kiló lisztért. – Ne vicceljen már, olyan rosszul még nem állok. Maximum másfél liter. – És hány százalék zsírtartalmú a jegye? – 88%-os, azaz az első szám kicsit elmosódott: 0,8 százalékos. – Még csak nem is másfeles? Akkor két litert kérek. – Azt nem. Gondoljon bele, mennyi tejbegrízt csinálhat másfél literből! Ha megegyezünk, akkor még egy címet is mondok, ahol jegy nélkül, feketén kap grízt. Illegális, de a bátyámé a bolt. Kétmillió forintért ad egy kiló grízt. Sokáig ehetik. – Igaz, csak ketten vagyunk a feleségemmel, a gyerekek mind emigráltak. Támogatnának, de nem fogadom el. És a főzéshez van tűzifája? – A bátyám azt is árul. Most kapott príma, csempészett ukrán olajos talpfákat. Úgy égnek, mint a zsír. Na, másfél liter és a biztos cím. – Nem tudom. Még körülnézek a piacon, aztán majd meglátom. – Várjon, üsse kő! Odaadom a két liter tejjegyet a lisztjegyéért. De figyeljen, a bátyámhoz csak jelmondattal lehet bejutni. Ne felejtse el: Bátor reformokkal előre!

Keszthelyi István, Bp.