A mellékvonalakról 1.

A vasúthálózat feleannyi területet foglal el a mezőgazdasági termelésből, mint a közúti közlekedés, amely emellett a levegőszennyezéssel környezetromboló, és sokkal több halálos balesetet okoz, mint a vasút. A vasút már négy évtizeddel ezelőtt megszüntette a környezetkárosító, füstöt kibocsátó gőzvontatást és a tonna/km teljesítményének több mint a felét villamos mozdonyokkal, villamos motorvonatokkal teljesíti. A vasúti személy- és teherfuvarozás sose volt nyereséges vállalkozás, a veszteséget és az állami dotációt jelentősen csökkentette a teherfuvarozási bevétel. A teherfuvarozást a jelenlegi budapesti kormány elvette a MÁV-tól és külföldi kézbe adta, a kamionos fuvarozást pedig nagymértékben előnyben részesíti. Azt hiszi, hogy a néhány száz km autópályánkkal ez megoldott. Dehogy! Az országot több tízezer km közút hálózza be. Ez a városok és minden falu főutcáján áthalad, ahol a szállítás és a fuvarozás korábban állati vontatással történt. Ma a lakosság főutcára néző házai repedeznek, a kamionok kíméletlen áthaladásától. Nagy magán- és ezzel nemzeti vagyon megy tönkre, miközben hazánk településeit megkerülő kb. nyolc-kilencezer km közút építésére nincs elegendő beruházási költség, nem is lehet, mert a kormány az autópályák építését (és még sok minden mást is) a szoclib pártokhoz közeli vállalkozóknak hálapénzt elvárva adja oda. A horvátok – nemzeti vállalatként – a karszthegyek között alagutak és viaduktok sokaságával 1 km-re vetített beruházási költséggel feleannyiért építik autópályáikat, mint mi a magyar síkságon és dombvidékeken, lásd pl. a Balaton–Zamárdi értelmetlen, szörnyű, tájromboló viaduktot. Nem értem, hogy normális-e ez a kormány, amely vagy a jobbágyszellemű szavazóik jóvoltából kormányoz, vagy valamilyen más trükkel került hatalomra és az ország alapvető érdekei ellen tevékenykedik. Ők megbízóik támogatásával valamilyen bűvészmutatvánnyal vannak uralmon. (Folytatás a következő számban)

Lévai György, Budapest

Bocsánatkérés

A magyar kormányfő egy beszéde alkalmával a magyar–szlovák viszonyban fennálló feszültség okaként a szlovák kormányban koalíciós tagként szereplő Szlovák Nemzeti Párt magyarellenes megnyilvánulásait jelölte meg. A szlovák kormányfő, Robert Fico ezért a kijelentésért a magyar kormányfőt bocsánatkérésre szólította fel. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Jan Slota már hosszú idő óta sorozatosan tesz a magyarságot durván sértő, minősíthetetlen, ostoba kijelentéseket. Például: Ugorjunk tankba és romboljuk le Budapestet. A volt magyar külügyminisztert kócos asszonynak nevezte. Szent Istvánt, a magyarok első királyát, akit az egész országban szentként és első királyunk ként tisztelnek, Jan Slota lovas bohócnak nevezte. A szlovák köztársasági elnök és a szlovák miniszterelnök együttesen – teljesen jogtalanul – megakadályozták, hogy a magyar köztársasági elnök belépjen Szlovákiába, akinek szándékában állt, hogy részt vegyen a Szlovákiában felállított Szent István-lovasszobor felavatásán. Ami a bocsánatkérést illeti, az valóban indokolt, csak azzal a különbséggel, hogy a szlovák kormányfőnek, Robert Ficónak kell bocsánatot kérnie a magyarságtól.

Tóth László, Budapest

Meglepetés?

A Rubicon című történelmi magazin 2008/4. számának 7. oldalán íme mit találtam: „Benes még a szlovák nyelvet is csupán a cseh nyelv egyik nyelvjárásának tartotta, önálló nyelvként nem ismerte el.” „…Engem soha nem tudnak rávenni arra, hogy elismerjem a szlovák nemzetet (…) senkit sem akadályozok meg abban, hogy önmagát szlováknak mondja, de nem engedem, hogy a szlovák nemzet létezését kinyilvánítsa.” Puff neki! Nesze neked, Hviezdoslav! (Úgy is mint Országh Pál.) Hát ezt se a királyaink mondták. Még csak nem is a német-római császár. Hanem maga a Nagy Ember. Aki egy országot „járt ki nekik”. Belőlünk. Ahol nem ült a török 150 évig, s ennek megfelelően alakult az anyagi és kulturális színvonal. Benes véleménye fordításban is elég különös – milyen lehet eredetiben?

K. O., Szolnok

Könnyen elhelyezkedni…

Azt mondják, hogy az dolgozik, aki akar. Szerintem az, akinek szerencséje van. Azt mondják, pályakezdőnek könnyű elhelyezkednie. Szerintem nem. Sőt! 2008-ban érettségiztem, 2009 júniusában pedig befejeztem a középfokú Marketing- és Reklámügyintéző OKJ képzést. Azóta mindennap jelentkezem legalább öt helyre, mert számos hirdetésben szerepel, hogy pályakezdő fiatalokat keresnek. Az állásinterjún két szituáció adódhat. Az egyik, hogy minimum 20 ember várakozik, egy nap elmegy rá, holott az interjú csak 20 percig tart. A másik, hogy kedvesen fogadnak, majd kijelentik, hogy jutalékos rendszerben dolgoznak, a fix fizetés 60 E Ft. plusz jutalék. A baj az, hogy a 60 ezer napi 9 óra munkáért jár, a jutalék pedig nagyon kevés. Rájöttem: mivelhogy pályakezdő vagyok, a lehető legkevesebb pénzt akarják adni a lehető legtöbb munkáért… „Tanulj, amíg csak tudsz”. Én szeretnék dolgozni, önálló lenni egy remek szakmával, de aki szeretne tanulni és nincs rá pénze, annak dolgoznia kell, hogy a tandíjat fizesse. Ha én nem találok teljes munkaidős állást, akkor hogy találjon munkát az, aki csak részmunkaidőt tud vállalni az iskola miatt? Akkor hogy is van az, hogy tanulj, ameddig csak lehet? Ma is voltam állásinterjún, hangsúlyozták, hogy irodai munkáról van szó. Egy bizonyos cég orvosi műszereket árul. Náluk az az irodai munka, hogy egy bizonyos összeg befizetése után, amit átképzés miatt igényelnek, a termékeikről előadásokat kell tartani. Nálam ez nem irodai munka. Ráadásul jutalékos rendszerben. Meglepődtem, hogy ez a cég az interneten kb. tíz ilyen hirdetést ad fel, csak más elérhetőségekkel… Remélem, hogy még ebben az évben lesz olyan cég, amely pályakezdőket foglalkoztat – ugyanolyan munkaidőben és bérezési feltételekkel, mint a nem pályakezdőket.

Bánffy Diána, Budapest

Közeljövő?

– Szabadság elvtársam! Mi kommunisták tartsunk össze! – Ne olyan hangosan! Mit ordítozik? Amióta ismét győztek a fasiszták, óvatosnak kell lennünk. A falnak is füle van. – Itt ebben a szenespincében ki hallhat meg bennünket? – Ezek az Orbánék mindenre képesek. Jobb vigyázni, mint lebukni és börtönbe kerülni. Magát is körözik? – Igen, állami milliárdok eltüntetése miatt. Ezért vonultam én is illegalitásba. – Hát ez az. Ugyanaz a forgatókönyv mindenkinél. Ezzel a hamis váddal akarják elintézni politikai ellenfeleiket. Azt hiszik, nekik mindent lehet. Hát jogállam ez? Bujkálnunk kell nekünk, régi kipróbált állami vezetőknek. Ahelyett, hogy ez az új kormány is hasznosítaná óriási rutinunkat. Nem, inkább a politikai boszorkányüldözés. Gyalázat! Magának már megvan a repülőjegye? – Most intézik. Az ESL (Elvtárs, segítsd a lebukottakat) mozgalom már kézbe vette az ügyemet. Még jó, hogy a hálózat szépen működik. Nem is tudom, mi lenne nélkülük. – És hova akar emigrálni? – Oroszországba. Most már ott is kommunista kapitalizmus van. – Maga megőrült? Ott Putyin a sikkasztókat, illetve – miket beszélek? – azokat, akik nem tetszenek neki, szibériai börtönökbe zárja. – Tényleg? Akkor lehet, hogy mégis inkább Kubába kéne mennem. A koktél mégis jobb, mint Szibéria.

Keszthelyi István, Bp.

Kecskére káposztát

Olvasom az oláh Realitate (Valóság) hírtévé szalaghírein, hogy Oláhia képviselőjét beválasztották az ENSZ (UNESCO) azon bizottságába, amely arra lenne hivatott, hogy hathatósan hozzájáruljon a második világháború utáni, önkényesen eltulajdonított vagyonok visszaszolgáltatásához. Az oláhok, az első és a második világháború után egy egész országot lopkodtak össze maguknak sokaktól. Ha mindent visszaszolgáltatnának a jogos történelmi tulajdonosoknak, akkor vehetnék juhaikat, elindulhatnának transzhumálni másfele, hogy vagyont lophassanak újra maguknak. Nem nehéz elképzelni azt, hogy az oláhok mennyire fognak (nem) törekedni a dolog igazságos rendezéséhez a „bizottságban”. Hogy egy kis hasonlattal éljek, ez kb. olyan, mintha Izraelre bízná a jelenlegi világhatalom a palesztinok javainak rendezését.

TO., Mikháza