Levelezés 2009/6. szám
Bebizonyítandó, hogy számára a Hír TV riportere nem partner, beszélgetés közben bekapott egy pogácsát és így, teli szájjal osztotta az észt. Szűcs Erikát illetően eddig sem voltak illúzióim – mi miskolciak ismerjük őt –, ám most az is kiderült, hogy az intelligenciahányadosa egyenlő a nullával, a jóérzés teljes hiányáról már nem is beszélve. Igaz, jóérzésről egy olyan pártnál amúgy sem lehetne beszélni, ahol a tomboló válság közepette új székházat avattak és egyes kormánytagoknak luxusautót vásárolnak. Azoknak pedig akik a „pénzügyminiszternek jár” címszóban gondolkodnak, a következőt üzenem: hiteles forrásból tudom, hogy – legalábbis néhány évvel ezelőtt – a dán miniszterelnök biciklivel járt dolgozni, és ezen arrafelé senki sem csodálkozott. Persze mifelénk más módi járja, sokszor már-már úgy tűnik, hogy az uralkodó elit nem is ebben az országban él. Pedig nem ártana egy kicsit visszatérni a rögvalóságba, akkor talán észrevennék, hogy a VI. kerület teljes MSZP–SZDSZ-es vezérkara felváltva jár a rendőrségre gyanúsítotti kihallgatása. Na jó, még ők maguk sem tudják elhinni, hogy ez velük megtörténhetett, hogy eljött az elszámoltatás és a felelősségre vonás ideje. És ez még csak a kezdet!
Juhász Margit, Miskolc
Bocsánat, ha…
Őszintén mondom, amióta Gráf József agrárminiszterünket látom a Parlamentben, én azóta nem szeretem. Előtte nem ismertem. Hiába néz ki vidékinek, szerintem a mezőgazdasághoz halvány gőze sincs. A minap ilyen szöveggel kábított el: Megerősítjük az import tejek ellenőrzését. Nem azt mondta, hogy megerősítettük, a fenét, majd valamikor megerősítik, mert ugye bizottságot kell felállítani, meg kell szövegezni a nagyon fontos végrehajtási utasítást, szóval minden finomságot el kell előtte intézni. Nyílván az ilyen fontos teendők miatt beszélhetett jövő időben. Szóval nem azzal dicsekedett, hogy a magyar tejtermelők érdekében már ma (január 23-án) is 10 millió liter tejet küldtek vissza a határról, vagy beleöntették a Dunába. Igaz, azt sem mondta, hogy a magyar paraszt meg fizessen, ha el akarja szállíttatni a tejét és nem akar belefulladni, ha már annyira hülye, hogy képtelen szabályozni a teheneit. Gráf József bizonyára abban a tudatban van, hogy egy tehén csak akkor termel tejet, amikor éppen fejik. Kedves Gráf elvtárs, bocsánat, ha rosszul emlékszem, de valamikor 2004 előtt egy Önhöz hasonló kaliberű elvtársuk (Kovács László) volt annak a küldöttségnek a vezetője, aki a magyar mezőgazdaság tönkretételében igen aktívan jeleskedett pusztán azért, hogy bármi áron az unió tagjai lehessünk. Ha nem így van, akkor Ön szerint mi késztette hazánkat, illetve az Ön által vezetett minisztériumot a saját – és korábban világhírű – mezőgazdaságunk likvidálására?
Kónya Béla, Budapest
Szerecsenmosdatás
A közkedvelt Nők Lapja egyik decemberi számát a pénzügyi válságról szóló, harminckét oldalas melléklettel bővítették. A Nők Lapja szerkesztőségében még bizonyára nem gyűrűzött be a válság, mert a mellékletben a krízist sajátos optimizmussal kezelik. A mellékletnek van egy mondata, ami sokaknál kiverhette a biztosítékot: „a kormányfő elkezdte ugyan rendbe rakni a dolgokat, de az ellenzék és a társadalom ellenkezése miatt jóval kevesebbet valósított meg annál, mint amennyit akart”. Hüm! Konyhanyelvre lefordítva, értelmezzük csak ezt a mondatot. Van egy eladósodott ország, egy jóságos és bölcs kormányfő, egy akadékoskodó politikai ellenzék, és a reformoknak ellenálló, maradi társadalom. Kik adósították el ezt az országot? Az idézett szöveg környezetéből ez is kiderült: a Kádár-, Orbán- és a Medgyessy-kormányok, diplomatikusan kihagyva ebből a névsorból a Horn- és a Gyurcsány-kormányt. A dolgok rendbe rakásának nagy úttörői: korábban Bokros Lajos, jelenleg pedig a miniszterelnök. Azért mi ne hagyjunk ki három jeles pionírt az együttesből? Molnár Lajost, Horváth Ágnest és Kókát. Ők is megtették a magukét. Ezek a kitűnő rendberakók sem valósíthattak meg annyit a reformjaikból, amennyit szerettek volna, de annyit viszont ártottak, ami elég volt ahhoz, hogy nyakig benne legyünk ebben a világgazdasági válságban. Ma sem normális egészségügyi ellátásunk, sem jelentős hazai iparunk nincsen, munkanélküliek viszont mindkét szektorból bőven vannak. A kormányfő bejelentette, hogy tavasszal újabb reformcsomagot fog rázúdítani a társadalomra. A konok, „megreformállak, ha beledöglesz is” elvet érvényesítő miniszterelnöknek a szervilis Nők Lapja szolgáltatja többek között a kísérőzenét. A Nők Lapja heti magazinmellékletének egyik támogatója a Miniszterelnöki Hivatal. Ezek után ne csodálkozzunk annak tartalmán!
Tégen László, Nagymaros
Ez igen!
Engedjék meg, hogy egy kedves történettel szolgáljak, ami, remélem, az önök szívét is megmelengeti. Nemrég a Déryné presszóban üldögéltem egy ismerősömmel, amikor arra lettem figyelmes, hogy a pincér odalép az egyik kényelmes fotelben üldögélő, választékosan öltözött fiatalemberhez, és ezt mondja neki: – Elnézést, uram, de nem ülne át egy másik asztalhoz? Ugyanis megérkezett Princz Gábor úr, és szeretne ide ülni, mert ez az ő kedvenc helye. Azt hittem, rosszul hallok, a fiatalember azonban nem jött zavarba. Könnyedén hátradőlt, és kellően erőteljes hangon a következőket felelte. – Először is, kérem, mondja meg Princz Gábor úrnak, örüljön, hogy nem a börtönben ül. Másodszor pedig azt üzenem neki, üljön oda, ahol szabad helyet talál. A pincér eloldalgott, én pedig lélekben megveregettem az ismeretlen fiatalember vállát.
Dobszay Ervin, Budapest
Logika
A csepeli iskolai lövöldözéssel egybekötött szocialista lopásról jutott eszembe: Minden szocialista lop. Aki lop, az mind szocialista? Logikailag nem. Csak gyakorlatilag!
K. J., Budapest
Spórolás
Szerintem a jelenlegi gazdasági helyzetben le kéne állítani az elfuserált négyes metrónak az építését. Több száz milliárdot spórolhatnánk. – Ugyan, csacsiság! – Annak az indiai gumigyárosnak nem kéne adni tizenöt milliárdot, amelyiknek még nem sikerült Gyöngyös helyett más települést találnia a gyárépítéshez. Ha a dél-koreaiaknak már úgyis adtunk húszmilliárdot. – Bolondság! – Olcsóbb lenne, ha az autópályát nem vezetnénk a föld alá, alagútba ott, ahol nincs hegy. – Marhaság! – Azokat a közpénzből jól tartott tanácsadó, elemző, kutató, vizsgálódó sóhivatalokat is ajánlatos lenne bezárni. Sokba kerülnek. – Ökörség! – A semmire nem használható tanulmányok írására, koncepciók gyártására vonatkozó – jól dotált – haveri kamumegbízásokat is meg kéne szüntetni. – Baromság! – Nem kéne milliárdokat kidobni új autókra, hivatali berendezésekre, iskolai digitális táblákra, felesleges kormánypropagandára, reklámra, népámításra stb. – Hülyeség! – Akkor el kéne törölni az alanyi jogon járó családi pótlékot! – Na végre! Ugye hogy magának is van épkézláb ötlete!?
Keszthelyi István, Bp.
Nap-kelte
Bejárhatnának már azok a fránya fideszesek a Nap-kelte stúdiójába, mert jobb híján ez a műsor a harmadik legkedvesebb ünnepemmé nőtte ki magát a Hanuka és az Oscar-gála után. Legjobban a szombati adásokat kedvelem. Ha megjelenik Lang Györgyi és grimaszokat vágva utánozza Verebes halálhörgését, hát annál viccesebbet én elképzelni sem tudok. A hörgés magában is nagy élvezet, de duettként előadva felülmúlhatatlan. Aki ennél is többet szeretne, az tényleg kapcsoljon át valami reality komédiára. Az is jó, amikor megérkezik a cápamosolyú Demszky és az ingyenreklám tilalmára fittyet hányva fél órán át próbál rávenni, hogy vegyem meg a családregényét. A könyvből megtudhatom, hogy a fellendülés hírére miként sietett a família a fiatal Szovjetunióba, majd a hanyatlás után miként települtek át mindannyiunk megelégedésére Magyarországra. Melléklet: családfa, illetve térkép a Vörös Hadsereg csapatmozgásairól. Jók a vasárnapi adások is, amikor Elzett T. Károly szórakoztat minket. Megannyi móka, báj, kacagás! Istenem… De ne feledkezzünk meg a dolgos hétköznapokról se. Bejön Kiss Péter kancelláriaminiszter és azt mondja: A szocialista reformok kedvező hatása legkorábban 2010-ben lesz érezhető. Talán legkésőbb. A választásokon. A naftalinból előhúzott marcali fuvaros meg ekként szól: Ez így fog lenni. Ránéztem a naptárra. 2009. január 22-e volt. A Magyar Kultúra Napja. Hol válság van, ott válság van.
M. S, Miskolc