Pártocska

Szóval egyetért a demokráciának elkötelezett, a populizmust elítélő, haladó, nemzeti-konzervatív jobbközép pártunk programjával? – Igen, kérem. Teljes mértékben. – Ön szerint milyen módon tudná erősíteni pártunkat céljai megvalósításában? – Leginkább parlamenti képviselőként kamatoztatnám óriási rutinomat. Ugyanis ez idáig szinte minden pártban dolgoztam már, és – mondhatom – teljes megelégedésre végeztem el a rám bízott feladatokat. És természetesen mindig csakis az ország érdekében munkálkodtam. – Nagyszerű! Pont ilyen embereket keresünk. Azonban van még egy nagyon fontos kérdés. Képesnek érzi magát arra, hogy – az elnök asszony mögött – átússza a Balatont? – Hát… igen, de csak nyáron. – Hurrá! Már megint találtunk egy demokráciának elkötelezett, populizmust elítélő, haladó, nemzeti-konzervatív jobbközép érzelmű képviselőjelöltet!

Keszthelyi István, Bp.

Újévi köszönet

A szolnoki Szigligeti Színház szilveszteri gálaműsorát a Duna televízió közvetítette. Ez a páratlan színvonalú előadás bizonyára sokaknak megnyerte a tetszését. Megemlítem, hogy az év utolsó napján más tévéadásokban láthattunk olyan vidám jeleneteket, amelyben a pápát gúnyolták. Akik ezt a szánalmas ökörködést a képernyőre engedték, azok a pápa és a keresztény vallás iránti megvetésüket fejezték ki. Az ilyesmit a Vatikánban sem tartják viccesnek. A szolnoki színháznak elkötelezetten nemzeti légköre van. Tokodi Ilona művésznő ezt így fogalmazta meg: a műsort magyarok készítették magyaroknak. Azért akadtak olyanok is, akik a gálaműsort magyarkodónak meg „olyan fideszesnek” véleményezték. Szerencsére nem ők vannak többségben. A szolnoki színház gálaműsora több volt, mint szórakoztatás, a műsornak reményt keltő üzenete volt a határainkon belül és kívül fojtogatott magyarság számára. Napjainkban az előadó-művészetek területén könnyebben lehet olyan produktummal színre lépni, ami nem a nemzeti érzést és összetartást erősíti. A magyarságától lélekben elidegenedett ember most bőven válogathat a saját ízlésvilágának megfelelő műsorokban. A szolnoki színház művészei és vendégművészei ezúttal is bizonyították, hogy képesek igényes műsort előadni. Számomra megkapó volt, amikor a színpadon egy tiszta hangú leányka a székely himnuszt énekelte és a színház közönsége vele együtt énekelt. A műsor 15 millió magyarnak küldött üzenetet. Köszönet érte!

Tégen László, Nagymaros

Összefogás

Félve írom le az alábbi sorokat, de hát azért van ma már véleménynyilvánítási szabadság, hogy éljünk is vele. MSZP-s „barátaim” már előre tapsikolnak: de jó kis csetepaté lesz itt a Fidesz és a Jobbik között. Szívmelengető, ha úgy nézzük az uniós választásokat, hogy a jobboldal együtt mit ért el. Kár hogy egyelőre a Fidesz és a Jobbik (felső szinten) még farkasszemet néz egymással. Én egyetértek azzal, hogy lehetőleg minden pártnak legyen saját egyéni arculata és várja ki, hogy eljöjjön az ő ideje, mert közös lónak túros a háta. Ugyanakkor az egész világon sűrűn megesik, hogy a rokonpártok kis időre félreteszik a különbözőségeiket, és a közös érdek alapján meghatározott időre akcióegységre lépnek. Meglátásom szerint a Fidesz és a Jobbik kisebb-nagyobb és főleg stílusbeli különbségektől eltekintve nagyjából egyet akar, s így megérné egyeztetni, mert különben a nevető harmadik jár jól. Meghatározott időre nagyon megérné az összefogás. Ha a világ más pontjain eredményes az egy akcióra szóló összefogás, akkor nekünk sem szabadna veszni hagyni a kínálkozó lehetőséget. (Alsó szinten ez az együttműködés már sok helyen kényszerű valóság.)

Kövér Károly, Szeged

Kutatás – alkotás

2009. december 27-én a Duna TV-ben Vízi E. Szilveszter irányításával négy nagyműveltségű úr beszélgetett művészetről, boldogságról, szeretetről. Figyeltem és úgy emlékszem, a beszélgetés során egyszer sem hangzott el egy szó, amivel tulajdonképpen a Szentírás is kezdődik: az alkotás. Egyébként is, amikor valami újról beszélnek, ezt a szót ritkán hallani, és majdnem minden esetben ehelyett a kutatás szót használják. (Erdő Péter bíboros is – január 3., MTV – gyógyszerek kutatásáról beszélt, holott ezek létrehozásáról, alkotásról van szó.) Pedig a két fogalom között éles határ húzható meg. A kutatás, felfedezés arra irányul, hogy minél pontosabban megtudjuk azt, amit a Teremtő már létrehozott. Alkotásnak (feltalálásnak) az nevezhető, amit Ő még nem teremtett meg, de ezzel a képességgel az embert is „felruházta”. Newton kutatásainak az eredménye volt a gravitáció törvénye, viszont Shakespeare megteremtette, megalkotta a Hamletet, William Clark pedig a Lánchidat. Egyébként szerintem mind a két fogalommal jelzett magatartás egyformán egyik feltétele a boldogulásnak és a boldogságnak is. Mindkettőt kívánom a Demokratának is.

Tkacsik István, Kassa

Kizsákmányolás

A BKV vezető alkalmazottai nem irigylésre méltó emberek. Kizsákmányoltak, mert annyira leterheltek szegények, hogy a szorgos munkájuk ellenére sem képesek a munkaköri leírásukban szereplő feladatok teljes körű elvégezésére. Hogy a bérköltségük ne növekedjen, kínjukban kitalálták, hogy inkább külső – lehet „csókos” is – cégeket bíznak meg a saját munkájuk egy részével, akik majd a szaktanácsaikkal, a tanulmányaikkal stb. kisegítik őket a szorult helyzetükből. Ezeknek az alvállalkozói munkáknak az „áttanulmányozása”, elfogadása és „ad acta” tétele, majd a számlák soron kívüli átutálásának a rendezése viszont már annyira megterheli őket, hogy csak azért járnak be dolgozni, hogy ezeket intézzék. Vajon melyik minisztérium meri verdesni a mellét, hogy ez a szisztéma náluk nem dívik?

Kónya Béla, Budapest

Így megy ez

Amikor néhány nappal ezelőtt egy pár fiatal egyetemista tiltakozott Bukarestben a Basescu választási csalásai ellen, akkor az oláh csendőrség (mert ilyen már rég létezik!) szétbotozta őket, azon a címen, hogy nem volt engedélyük a hatóságoktól a tüntetésre. Nemrég érvényesítette az oláh Alkotmánybíróság Basescu második elnöki mandátumát. Az Alkotmánybíróság épülete előtt néhány 1989-es „forradalmár” tüntetett engedély nélkül Basescu mellett. Oláh módon ordibáltak, és lengették a trikolort. Az oláh csendőrök nem verték szét őket a gyülekezési törvény megszegése nevében. Így működik Oláhiában a demokrácia és a törvénytisztelet: az ő tüntetőiket jól elpáholjuk a törvény nevében, a mi tüntetőinket nem vegzáljuk, szintén a törvény nevében.

TO., Mikháza

Köszönetnyilvánítás

Tisztelt szerkesztőség, igen nagy örömet szereztek nekem azzal, hogy sorsolás révén hozzájutottam egy eredeti Horthy-ötpengőshöz. Először is azért, mert mint gyermek – születésemtől 15 éves koromig – a Horthy-rendszerben éltem és annak idején minden spórolt pénzemet Szent István- és Horthy-ötpengősökbe fektettem. Emlékezetem szerint a háború végéig legalább 25-30 darabot sikerült összegyűjtenem ezekből az ezüst ötpengősökből. Ebből a tőkéből szerettem volna elkezdeni és megalapozni felnőttkori (egyetemista) egzisztenciám kezdő éveit, de közbejött hazánk szovjet megszállása. Kistisztviselő édesapámat 1947 után B-listázták, kirúgták az állásából. Én 48-ban érettségiztem a Fasori Evangélikus Gimnáziumban, utána felvettek ugyan a Budapesti Műszaki Egyetemre, de mivel előtte egyházi gimnáziumba jártam, nem kaphattam ösztöndíjat. Édesapám csak kis vidéki cégeknél tudott könyvelési munkát vállalni és hogy a családját el tudja tartani, az én spórolt ezüstpénzeimet is forintosítani kellett, hogy tanulhassak és mérnök lehessek. Politikailag konzervatív, nemzeti érzelműnek tartom magam és évek óta csak a Demokratát olvasom családommal együtt. Önök ezzel a sorsolással s azzal, hogy nyertem régi, nosztalgikus vágyamat elégítették ki. Hálásan köszönöm ezt a számomra a fentiek miatt igen értékes nyereményt és családom nevében is a mostaninál szebb jövőt kívánok a lap összes munkatársának.

Harkányi Lajos, Budapest