Tabu lett?

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelére írt cikkemben (Demokrata, 2009. nov. 18.) megemlítettem, hogy a hitünk igazságát fenyegető veszélyek közül érthetetlen módon kimaradt a legveszélyesebb és legkártékonyabb Hit Gyülekezete és a szcientológia. Vajon miért? – tettem föl akkor a kérdést. Most már tudom, és az alábbiakban dokumentálom. A Magyar Nemzet írja 2009. dec. 10-én: „Németh Sándor díja. Az idén Németh Sándor vezető lelkésznek ítélték oda az izraeli parlament és a Zsidó Világkongresszus közös díját. Az indoklás szerint a Hit Gyülekezete alapítója az antiszemitizmussal és az Izrael-ellenes szélsőségekkel szembeni több évtizedes kiállásáért részesült az elismerésben.” Továbbá 2009 decemberében Magyarországon járt Elie Wiesel. Az Amerikában élő világhírű író a Hit Gyülekezetének vendége volt. Elie Wiesel szerepét, munkásságát ismerjük. Ő volt az, aki állítólag először használta a zsidókat ért II. világháború alatti atrocitások megnevezésére a holokauszt (tűzáldozat) elnevezést, és állítja, hogy a zsidók felsőbbrendű fajt alkotnak! A béke-Nobel-díjat azonban nem ezekért kapta! A Hit Gyülekezete tabu lett! Ezek után nem tanácsos bírálni a Hit Gyülekezetét. Ezt a magyar Katolikus Püspöki Konferencia a körlevelében nem is tette meg!

Horváth László, Budapest

„Kinek van igaza?”

Érdemes nézni az M1/M2 Ma reggel c. műsorát, mert a tudatlan ember abból tanulhat a legtöbbet. A maiban (01. 25.) én két fontos dolgot tudtam meg. 1) Betlen János műsorvezető egyetértően bólogatott, amikor dr. Molnár Csaba (MSZP) a szépen formált csicsergő szavaival azt magyarázta, hogy kiszolgálás szempontjából az OMV 170 db benzinkútja teljesen egálban van a Mol 354 db magyarországi benzinkútjával. Nyilván mindkettőjüket úgy tájékoztatták, hogy a plusz 184 db Mol-kút (hülye szervezés miatt) egy kupacban a „szoborpark” területén épült meg. 2) A Kóka (volt gazdasági miniszter) által korábban beharangozott spórolás és létszámleépítés miatt a Gazdasági Minisztérium mostanában a feladatait (leltár, iratrendezés, bérszámfejtés stb.) csak külső – arra gondolni sem merek, hogy csókos – cégek bevonásával képes elvégezni. Betlen János főúri véleménye: „Ha az alvállalkozói költségek egálban vannak a Kóka-féle megtakarításokkal, akkor üsse kő.” Azért érdekelne, hogy Kóka akkor miért és milyen cél érdekében is görcsölt, amikor ország-világ előtt a nyálát csorgatva reklámozta a nagy költségcsökkentő (és ezzel családokat tönkre tevő) vágyát?

Kónya Béla, Budapest

Nyelvében

Magyarországon született magyar apától és anyától, magyar anyatejet ivott, magyar bölcsődébe, iskolába járt. Magyarul végezte el az orvostudományi egyetemet. A magyar rádióban a magyar H1N1 vírusról szólva ezt mondta a vírusban meghaltakról: „Halálos kimenetelű volt a beteg sorsa”. Lehet, úgy gondolta, ha azt mondja, hogy a beteg meghalt, az nagyon csúnya? Nem illik az MR1 Kossuth rádióhoz? Jóakaratból költőien körül akarta írni? Fogalmam sincs mi volt az oka, hacsak az nem: nem jutott eszébe a megfelelő szó. Már erre is gondoltam. Meg arra is, hogy ezt az egészet egyszerűen nem hiszik el nekem. Ez utóbbi elég sértő rám nézve, mert ilyesmit képtelen lennék kitalálni is. Mondják, hogy nyelvében él a nemzet. A nemzet, millió jel mutat rá, jelenleg alig él, s ebből a megfogalmazásból ítélve is épp csak hogy vegetál. És ha nem figyelünk oda, igénytelenek leszünk és így fogalmazunk, akkor szép lassan halálos kimenetelű lesz a magyar nyelv sorsa is.

K. J., Budapest

Bliccelők és szegények

Az áram- és gázfogyasztók sokmilliós adósságot halmoztak fel az elmúlt években. A krízisalapból most 60-70 ezer forintos támogatásra számíthatnak a kérvényezők. Vajon hány hónapos díjfizetéssel tartoznak? A szolgáltató 3 hónapos elmaradás után miért nem lépett? Miért hagyta a kifizetetlen összegeket összegyűlni? Miben reménykedtek? Hogy ha 10-12 ezret nem fizettek ki, majd százezres tételeket igen? És mikor? Se szeri, se száma az áramlopóknak. Közvetlen környezetemben is ismerek jó néhányat. Az óraleolvasók a fülük botját sem mozgatják, ha szóba hozza az ember. Vagy talán helyenként ők is…? A cigánytelepekre ki meri betenni a lábát, hogy leolvassa a villanyórát? A Budapest környéki településeken számos hétvégi ház, nyaraló van. Akiket ezek közül ismerek, mindnél nagy teljesítményű mélyhűtő van. A pestiek itt tárolják nagyban a mélyfagyasztott ételeiket, s hét végén kiruccannak betankolni (benzinbe is kerül). Vagy itt ingyen fogyasztják az áramot? Elfogadom, sok kiskeresetű, kisnyugdíjas van bajban a számlák kiegyenlítésével, minden jó szándékuk ellenére is. De hogy mindenki hátralékát az átlagemberek fizessék ki, az már túlzás. Ez is emeli az áram árát, mert a szolgáltató nem mehet tönkre. A hanyagságból hátralékosok most dörzsölhetik a markukat, mert mi, túlszámlázottak kiegyenlítjük a hátralékukat. Egyesek ebből sportot is csinálnak, az időben és tisztességesen fizetők meg fizetik az emelt díjakat. Tragédia, ami ebben az országban folyik. Komolyan gondolkozom azon, hogy a jövőben én sem fizetem be a közüzemi díjakat.

K. F., Fót

Kis magyar csoda

Csodálattal tölt el a számítástechnika teljesítményei közül az a tény, hogy pl. a lottóhúzás után tíz perccel a sok millió szelvényből is meg tudják mondani, hogy mennyi öt-, négy- stb. -találatos szelvény akad. Ugyanakkor pl. ezt a segítséget a Hírlapkézbesítő nem veszi igénybe, vagy nem hallott róla. Az a Hírlapkézbesítő, amely évekkel ezelőtt a Magyar Postától vette át ezt a tevékenységet és bizony akkor hónapokig küszködtek a megfelelő szolgáltatással, nem kevés bosszúságot okozva az előfizetőknek. Az elhíresült Gyurcsány-kirohanás után természetesen azonnal megrendeltem a Magyar Hírlapot, de ezt most már anyagi okok miatt meg kellett szüntetnem. Nem részletezem, de 2009. december elején ezt tudattam a kiadóval. Legnagyobb csodálkozásomra a lapot tovább kaptam. Azóta kétszer fölhívtam a Hírlapkézbesítőt, de a lapot még ez év január 17-én is kézbesítették. Kérdésem, hogy a már több mint félhavi előfizetési díj nem hiányzik sehol? Most már nemcsak milliók tűnhetnek el felelőtlenül, hanem már ilyen kis összegek is?

Sz. T., Budapest

Tízből tizet

Tisztelt Nyergesújfalui Rendőrőrs! Mindennek van határa, így Budapestnek is. Alulírott Holdampf Lajos magyar állampolgár elismerem, hogy a kleptokommunista paraziták közterületeink jól látható helyén kifüggesztett plakátjait tojással megdobáltam. Elsőnek Budapest bevezető szakaszán, a Bécsi úton hajigáltam tojásaimat egy Maszopos vigyori pofájába, ahol tízből kilencszer találtam. Ezután a kivezető szakaszon ténykedtem. Az M1-es úton tízből tízszer voltam eredményes… Majd Tata következett, ahol egy ifjonc böszme lopkodta be magát a köztudatba. Zsámbékot is útba ejtettem, ahol Keller László üvegzsebes periszkópjába csapódott be lövedékem. Őrá ötöt szántam… A főúton álltam meg, jelentős forgalmi akadályt képezve. Környezetem örült cselekedetemnek, közbotrányt nem okoztam, merthogy közutálatnak örvendő személyeket fürdettem meg a lecsurgó tojáslöttyben. A jogos önvédelem eszközeként a tojásdobálást választottam, mert egyszerűen nincs más fellebbezési lehetőségem. Tettem nem bántam meg, vélhetően heti rendszerességgel megismétlem. Megbánást nem tanúsítok, sőt: mi az hogy, nagyon is! Már most azon gondolkozom, hogy a tojást tehénszarra vagy festékre váltom. Várom Dávid Ibolyka és Bokros Lala plakátjait… Festékezzük össze, dobáljuk teli tojással a kleptokommunisták plakátjait. Cselekedjünk!

Holdampf Lajos

Így megy ez

Basescu hozzáállása a demokráciához és a törvényességhez. Amikor nemrégen egy pár fiatal egyetemista tiltakozott Bukarestben a Basescu választási csalásai ellen, akkor az oláh csendőrség (mert ilyen már rég létezik!) szétbotozta őket, azon a címen, hogy nem volt engedélyük a hatóságoktól a tüntetésre. Aztán az oláh Alkotmánybíróság érvényesítette Basescu második elnöki mandátumát. Az Alkotmánybíróság előtt néhány 1989-es „forradalmár” tüntetett engedély nélkül Basescu mellett. Oláh módon ordibáltak és lengették a trikolórt. Az oláh csendőrök nem verték szét őket a gyülekezési törvény megszegése miatt. Így működik Oláhiában a demokrácia és a törvénytisztelet: az ő tüntetőiket jól elpáholjuk a törvény nevében, a mi tüntetőinket nem vegzáljuk, szintén a törvény nevében.

TO., Mikháza