Gyüli

Szomorú vasárnapra ébredtem, rákattintottam a hitgyüli Vidám Vasárnap c. attrakciójára. A ceremóniamester (Németh Sándor) nem volt kirobbanó formában, de annyit megtudtam tőle, hogy Istenhez egyénileg nem lehet közelíteni, csak nyájban, s a nyájak között is csak a gyüliben. A felekezetet az teszi kiválasztottá, hogy a vezetői Izrael igaz gyermekei, akik „fejemberek” ellentétben a „farokemberekkel”, akik antiszemiták, rasszisták, kirekesztők, s el fognak tűnni a történelem süllyesztőjében. A szónok harmadik utat nem hagyott: „Válasszatok, fejemberek akartok lenni vagy farokemberek!”) Az első sorban fejemberek ültek, a fő helyen Hack Péter, az SZDSZ, majd a gyüli alapító atyja. Odébb egy kopasz egyén bólogatott, bármit mondott is a szónok, keverhette Mózest Ábrahámmal, az üdvözült mosolyú agitpropos egyre csak bólogatott, mint a plüsskutya a Zsiguli hátuljában. Mögöttük pedig a temérdek megvezetett farokember, akikkel elhitették, ha jövedelmük tíz százalékát befizetik a kasszába, egyszer még fejemberek is lehetnek. Lefitymált farokemberként magamba roskadva ültem a készülék előtt, s csak lassan fogalmazódott meg bennem a felismerés: egy az Isten, és Németh Sándor az ő vámszedője. Ismét nekem jutott a szomorú vasárnap. Alleluja!

M. S., Miskolc

Nehéz ügy!

Meciar, Slota és Fico urak (?) csillaga átmenetileg leáldozott, megtörtént a visegrádi négyek újbóli kapcsolatfelvétele és újrakezdődtek a tárgyalások a négy „egyenrangú” fél között. Nézzük a tényeket:

– 2002 tavaszán a cseh parlamenti pártok nyilatkozatban álltak ki a Benes-dekrétumok „kétségbevonhatatlansága, sérthetetlensége és megváltoztathatatlansága” mellett.

– A szlovák parlament 2007 szeptemberében megállapította, hogy a „Benes-dekrétumok következtében létrejött viszonyok „kétségbevonhatatlanok…” stb.

– Csehország és Szlovákia mai vezetői a „Benes-dekrétumokat a kor realitásának tartják, melyek szentek és sérthetetlenek, s kizárt dolog azok erkölcsi megkérdőjelezése.

– Az EU szerint a dekrétumok érvényesek…

Még olyan véleményt is lehetett hallani, hogy a Benes-dekrétumoknál eurokonformabb jogi szabályozás az emberi és polgári jogok deklarációja óta nem volt. Ezek után két kérdés adódik: Mi keresnivalónk van nekünk a NATO-ban és az EU-ban ezzel a két országgal együtt, azonkívül hogy ott legyünk, amikor a mai Benesek és Masarykok hátba szúrnak bennünket? Mit remélünk akkor, amikor a Visegrádi négyekről beszélünk? Nemzeti kormányunknak kétszer is meg kell gondolnia, hogy hazánk megcsonkításáról, kifosztásáról, a népet ért atrocitásokról egyáltalán merjen-e beszélni, s ha igen, akkor hogyan tegye ezt, hogy idehaza vagy külhonban „valakik” meg ne sértődjenek. Nehéz ügy!

A. P., Budapest

Természetes

Olvasom a hírekben, hogy a svéd csoda-autóvállalatot, a Volvót megvették a kínaiak szőröstül-bőröstül. Na, nem kell ezért elkeseredni. Egy kis türelem, s a kínaiak megveszik a Mercedest, a BMW-t, a Fiatot és akármit, mert mertek sokan lenni. Aztán majd jönnek különböző sehonnaiak és románok, akik azt fogják állítani, hogy ők már a kínaiak előtt is kínaiak voltak.

TO., Mikháza

Kampány

Szegeden valakik vékony papírcsíkokat dobnak a postaládákba. Azt áll rajtuk: „botka bukta október 3. Túl sok volt a mutyi!” A Botka nevet szándékosan vagy véletlenül kisbetűvel írták. Végre valaki példát mutat az olcsó kampányra. Csak sejtjük, kik az újítók, az olcsók. A kisemberek jót mosolyognak a dolgon. Tetszik nekik, hogy mostanában régi tabuk dőlnek meg – az olcsó kampány is kedvükre való. Nemrég még az győzött a választásokon, akiknek – ki tudja, honnan szerzett pénzből – több óriásplakátra tellett. Most pedig kiderül, s talán nem is az LMP jóvoltából, hogy lehet másképp is. A szomszédom, szintén kisember, azt mondja: filléres cetlikkel győz az igazság. Legyen neki igaza, ha már a csodák egyre inkább valósággá válnak. A munkanélküliek, a hajléktalanok, a létbizonytalanságban élők megérdemlik, hogy egyszer már ők is bizakodhassanak. Hogy miben? Hát abban, hogy a sportemberek és a nagycsaládosok jól fogják vezetni az országot. Lám, én is kampányolok a magam szerény módján!

Kövér Károly, Szeged

Becsületrend

Már hosszú idő óta hangos a média és a közvélemény Demszky főpolgármester negatív munkájától. Mivel pozitív nincs, hát arról nem is eshet szó. Az eltelt húsz év alatt csak botrányok lengték körül, ezek közül kiemelkedik a 4-es metró ügye. Legfeljebb négy-öt éves csúszással lesz belőle tömegközlekedés, persze a tervezettnél legalább háromszor drágábban. De mégiscsak az a legfontosabb kérdés, hogy mért nem az oroszok építették meg a metrót a tartozásuk fejében. De ha már nem tették, hol van a tartozás összege, amit minden bizonnyal megadtak? De ha nem adták meg, miért nem? Ki és miért mondott le arról, ami az ország népét illeti meg? Tudom, Demszky minderre nem emlékszik, e kérdésekre nem tud válaszolni. De így hogy maradhatott a helyén? Rengetegbe került a magyar lakosságnak Volt, aki azt mondta, nem akar szembenézni a botránnyal. Szerintem minden reggel ezt teszi a tükörbe nézve. Az ország sorsával nem törődve a franciáknak kedvezett. Valószínűleg a becsületrend reményében. Gondolja, ha Medgyessy megkapta, ő mért ne kaphatná meg.

Czető Lászlóné, Bp.

Magyar áruk boltja

– Nem is tudtam, hogy nálunk is megterem a kivi. – Hát hogyne. Ha a magyar narancs beérik, akkor a kivi miért ne? – Csak nem arra a narancsra gondol, ami összehúzta Bástya elvtárs száját, és ami nagyon úgy nézett ki, mint a citrom? – Ugye, hogy maga is tudja. – De hisz ez a fejtett bab nem is magyar, hanem máltai! – Ugyan, azt csak ott csomagoltatjuk, a hátoldalán van felragasztva a piros-fehér-zöld matrica. – A répán meg a származási hely: EU! – Miért, Magyarország nem EU-tag? – Ezen a fokhagymán pedig valami kínai írásjelet látok. – Igen, a kedves kínai vásárlók érdekében. De mutassa, lefordítom magának: e-re-deti ma-kó-i fok-hagy-ma. Ugye a nyelvismeret hiánya milyen problémákat tud okozni? Nyelveket tanulni, uram, nyelveket tanulni! – De ha most azt mondja, hogy a banán is magyar, azt már nem hiszem el. – Csodálkozni fog, az is magyar. Erdélyben termeltetjük, hogy ezzel is segítsük az elszakított nemzettestvéreinket. Higgye már el, hogy üzletünk csak magyar termékeket árul… Szóval mit adhatok? – Hát jó. Akkor kérek fél kilót abból a kék paradicsomból és egy kilót abból a barna-fekete csíkos paprikából!

Keszthelyi István, Bp.

Még ismertebbé

Nagy érdeklődéssel olvastam A magyar kerámia című cikket a Magyar Demokrata idei, 31. számában. A cikkből sajnálatosan kimaradt adat, hogy az eozinmáz gyártási technológiáját Wartha Vince műegyetemi kémiaprofesszor (1844–1914) dolgozta ki. Az eljárás lényege, hogy a már készre égetett mázat réz- vagy ezüstvegyületet tartalmazó agyagos péppel vonják be. 550-650 Celsius-fokra hevítik, s ekkor redukció folytán finom eloszlású réz vagy ezüst válik ki. A mázba hatoló réz vagy ezüst a mázat vörös vagy arany árnyalatúra festi. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy régi nagyjaink nevét és munkásságát ismertté (és még ismertebbé) tegyük.

Fodor Józsefné, Bp.

Bojkott?

A hazánkban működő bankok tevékenységéről már sokan, sokat írtak. Az én véleményem biztosan nem tűrné a nyomdafestéket. Annyit talán igen, hogy a „sötét” középkorban, aki hétszázalékosnál több kamatot merészelt kérni, azt a bankárt kivégezték. Elnézve a hazánkban működő bankok szégyenletes kamatait, nálunk egyetlen bankvezér sem érné meg a karácsonyt. Eljátszom a gondolattal, mi lenne, ha bojkottálnánk a bankokat. Kormányunknak minél előbb meg kéne alapítani egy magyar tulajdonú (akár állami) bankhálózatot. Minden hazafi oda vinné a pénzét, oda kérné a fizetését. Mindenki kivenné a pénzét a többi bankból, azok aztán el is takarodnának innen. Ily módon kiszámíthatóbb lenne a jövő és persze a haszon se vándorolna külföldre. Bogár László közgazdász az ECHO TV-ben kifejtette: jelenlegi államadósságunkat képtelenség lesz kifizetni. Akkor mi lesz? (Halkan megkérdezem: mi történne, ha az új kormány nem fizetné ki a Gyurcsány által felvett óriási hitelt? Kirúgnának bennünket a NATO-ból, az EU-ból és az ENSZ-ből?)

Paksa Tibor, Lenti

Meglepetés

A Meglepetés című hetilap 33. számából vén fejemmel végre megtudtam, hogy sok száz millió ember engem évtizedekig átvágott, mert a kamilla igaziból nem gyógynövény, hanem csak egy olyan gazszerű valami, amit a réten még az állatok sem legelnek le. A fene az ízlésüket. Már csak azon gondolkodom, hogy álmodtam-e, vagy láttam is azt, hogy egy birka az orrom előtt, elkerekedett szemével rám bámulva egy olyan Skála feliratú nájlonzacskón nyámmogott, aminek az elfogyasztása valójában gyógyító erejű?

Kónya Béla, Budapest