Szemétevők Szeméttel táplálkozunk. Így jár az az ország, ahol tévészakács is csak az lehet, aki az idegen konkurencia termékét reklámozza. Ahol ennyire lenézik a parasztot. Bezzeg a konkurencia tudja, s hozza azt, amihez ő ért legjobban: az eleve hamisított tápot, amiben a tulajdonképpeni anyag szinte elvész a mesterséges adalékok és a reklámmal együtt értendő egyéb kapcsolt áruk csomagolásában. Mint az a bizonyos kolibri a marhapörköltben. Így jár az az ország, amelyiknek a szellemi tápláléka is idegen szemét. Ahol a sajátjánál többre becsülik mások kommersz zenéjét, táncait, dekorációját. Ahol fogyasztják az olyan hamisított műsorokat, amikben a tulajdonképpeni anyag – ha egyáltalán van – szinte elvész a „kreatív” csomagolásban. Ahol a magyaroktól jobban illik viszolyogni, mint bármilyen más nációtól. Ahol csak az lehet szakértő, aki rég megbukott, hamis tanokat prófétál. Egy ilyen országban persze könnyű hamis statisztikákkal, hamis ígéretekkel, vádakkal, hamisító szoftverrel, másnapra elévülő csalással választásokat nyerni. Hogy megint a konkurencia érdekéhez igazíthassák a szabályokat. Hogy vihessék a profitot és eladhassák azt a szemetet, amit egyébként otthon a saját költségükre meg kellene semmisíteniük. Nem csoda, hogy már nemcsak az elvesztett városainkban lehet verni a magyarokat, hanem itthon is, például azoknak a rendőröknek, akik „Szemét magyarok!” felkiáltással rugdossák a budapestieket. Vagy észhez térünk, vagy eszszük tovább a szemetet, de akkor itthon se soká lesz maradásunk. Hamarosan innen is kitúrandó szemét magyarok leszünk, akkor is, ha egyébként svábok, tótok, zsidók is vagyunk. Ha a gyerekeket nem sajnálnám, azt mondanám, meg is érdemeljük. Hlavács Ilona, Bp.

Mérhetetlenül Dobrev Klárát mérhetetlenül nem érdekli, hogy ki miért adakozik, csak adjon. Mondta ezt mérhetetlen gőggel a rákos gyerekek meglátogatásakor a kórházban, ahová egy szervezet több millió forintot adományozott. Engem viszont mérhetetlenül érdekel, hogy az egészségügyi minisztériumnak hogy van képe e célra csak félmilliót adni. Mérhetetlenül érdekel továbbá, hogy hová tűnik el a pénz, a nép vagyona Dobrev férjének és elvtársainak regnálása idején. Ha baloldali kormányzás van, azonnal semmire sincs pénz és nő a szegénység. De a kormány dőzsölésére van: luxusautókra, vacsorákra, házon belüli jutalmazásokra stb. Ha Mária nem vette le a kezét az országról – Gyurcsány mondásával ellentétben -, úgy remélem rövidesen múlt időben beszélhetünk erről a hazug, hazugság árán hatalomra jutó kormányról. Engem mérhetetlenül nem érdekel már most sem ez ő sorsuk. De az országé igen. Czető Lászlóné, Bp.

Már megint Nem akarok ünneprontó lenni, mert nagyon emelkedett és szívhez szóló volt Szili Katalin nyilatkozata a Vasárnapi Újságban, de áttételesen már megint kiderült, hogy Orbán Viktor a hibás, hogy az MSZP-sek a bizalmi szavazáson Gyurcsány mellé álltak. A házelnök aszszony arra a kérdésre, hogyan is fordulhatott elő, hogy minden kormánypárti képviselő bizalmat szavazott a miniszterelnöknek, azt válaszolta, hogy amikor a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot adott a kormánynak, akkor mindenki előtt világossá vált, hogy egy emberként kiállnak a miniszterelnök mellett. Ebből kimondatlanul is az csengett ki, hogy ha nincs ultimátum, lehet hogy másként döntenek. Azért nem gondoltam volna, hogy még ezért is Orbán Viktort lehet hibáztatni. Ez már tényleg elképesztő! Takács Emőke, Bp.

Felelős kormány Aki hibázik, azt (normális esetben) felelősségre vonják, megbüntetik. Az átkosban sok elvtárs-igazgató tette tönkre a cégét. Ilyenkor leváltották (eddig rendben van!), majd egy másik város helyezték „büntetésként” valami magasabb beosztásba. Ez volt az elhíresült „felfelé buktatás”. Ekkora hibák a rendszerváltás után már nem fordulhattak elő. Csak nagyobbak. Medgyessy és Gyurcsány öt év alatt eladósította az országot, csődbe vitte az államháztartást is, tovább mélyítette a 40 éves züllést (erkölcsi válságot). Ennek ellenére senki sem küldte el őket „másik városba”. Vígan lubickolnak a vadkapitalizmus vizeiben. Így fest egy neobolsevik „felelős” kormány. Az augusztus 20-i tűzijáték öt halálos áldozatot követelt szintén a felelőtlenség miatt. Az ünnepséget, ami káoszba fulladt, a kormány szervezte népnek. Rosszul. A szerencsétlenkedés miatt illett volna a legszigorúbb önkritikát gyakorolni, de a Miniszterelnöki Hivatal és a rendőrség vezetői nem mondtak le és nem is mondatták le őket. Az október 23-i példátlan rendőri brutalitás (vipera, kardlap, gumilövedék fejre stb.) Európa-hírű botrányt keltett. Törvénytelenségek és szabálytalanságok tömege került napvilágra, amit (nesze neked, igazságos Magyarország!) pont a rendért felelősök követtek el. Mégis a helyén hagyták a rendőrség vezetőjét, sőt a ballépéseiért még meg is jutalmazták. Mi történik ebben a sereghajtóvá vált hazában? „Semmi különös”, csak a negyvenegynéhány éves bolsevik felelőtlenség folyik (változatlanul) tovább. Kövér Károly, Szeged

Vigalmi negyed Fölkent gurunk árokszéli megfogalmazásában kurva ország vagyunk. Egyetlen mentségünk az, hogy ő(k) rontott(ak) meg bennünket, de azért lehetett volna annyi becsület bennük, hogy nem vágják a pofánkba. És még csak azt se lehet mondani az országra, hogy kész kupleráj, mert ott van egyféle REND, erről a madám gondoskodott. (De hol van ennek az országnak egy madámja?) Mondjunk egy apró példát a rendetlenségre. Világgá kiáltották az illegális fakitermelés virágzását. Az évenkénti kárt 3 milliárdra becsülik. Ugyanennyire az újratelepítést, és beletelik 20-30 évbe, míg az a fa újra ellopható lesz. Ha a környezetszennyezést is beszámítjuk, a totálkár még tetemesebb. És nem holmi sutyiban történő lopásról van szó: teherautókkal, zajos motoros fűrészekkel, nagyüzemi módon történik a lopás. De hát ne csodálkozzunk semmin, amikor a hasonló dolgokhoz magának a társadalomnak (a politikának) a hozzáállása is sunyi. Az egyik országos hetilapban olvastam, hogy kiment a roma az erdőbe gallyat szedni és egy „gally” agyoncsapta. Hát láncfűrésszel szedte. Csősz, erdész a közelébe se mert menni, nemhogy lefülelni. (Hogy is tehetne ilyen rasszista dolgot?!) És persze ez csak csepp a tengerben. De amíg a tenger ilyen cseppekből áll, addig megcsonkolt hazánk is csak egy vigalmi negyed marad. Id. Miskolci Ferenc, Nagymaros

Múlt és jelen 1977-79 között Budapesten a Petőfi laktanyában voltam katona. 79 januárjában a szokásos januári áremelések miatt lázadozott a „csőcselék”. Bennünket is riadókészültségbe helyeztek. Csepelre kellett vonulnunk, fejenként 5 tár (150 db.) éleslőszerrel, teherautónként egy-egy golyószóróval. Előtte hetekig gyakoroltuk az oszlatóéket, mint most Gergényi pribékjei. Hála Istennek végül lefújták a riadókészültséget, ám ma is a hideg fut végig a hátamon, mi lett volna, ha Czinege elvtárs meg Apró Antal kiadja a tűzparancsot. A 2006. okt 23-i véres megtorlást sokadszor végignézve a Hír Tv-n, látom, a komcsi bagázs semmit sem tanult. Jószerével csak annyit, hogy éleslőszer helyett gumilövedéket használtak. Pedig nagy gyakorlatuk van, volt a tömegbe lövetésben… Örüljünk ennek a kis előrelépésnek is! Paksa Tibor, Lenti

Hassatok oda! Tisztelt kollégák, akik önkormányzati fenntartású iskolákban, kórházakban, művelődési házakban, könyvtárakban stb. dolgoztok, kérlek benneteket, nézzetek utána, hogy munkahelyi vezetőtök milyen újságokat és folyóiratokat rendel önkormányzati pénzből. Ideírom, mi van a mi szabad polcunkon az aulában: Blikk, 168 Óra, Hócipő, HVG, Népszabadság. Folyvást megy a tévé: az RTL. A sarki könyvtár olvasótermében Népszabadság, Népszava, Magyar Narancs, HVG, 168 Óra, Metro. Normális dolog ez? Hassatok oda, hogy legalább ott, ahol mi győztünk október elsején, szűnjön meg a hegemóniájuk. És ha a vezető szoclib (mert hisz túlnyomórészt az) intézményi autonómiát emleget, rakjátok ki a közösbe a Magyar Nemzetet vagy a Demokratát. Polgármesterek, képviselők! Talán nem lenne butaság egy körlevél a kiegyensúlyozott tájékoztatásról és tájékozódásról. Lássák, ki az úr a házban. Ne legyetek szívbajosak. Csak így lesz meg a kétharmad. Fecske Olivér, Székesfehérvár

Összefüggések Azt, hogy Markó Béla, a meg- és a még meg nem írt verseiért 900 millió régi lejt (90 ezer új lej) zsebelt be egy titokzatos kiadótól, már a koranyáron megpiszkálta az Erdélyi Krónika. Egypártunk nagyfőnöke azonban levetette napirendről a köz kíváncsiskodást, és így a látszat nyugvóra kényszeríttette az ügyet. Nemrégen megzörrent a haraszt, a korrupciós ügyeket vizsgáló román ügyészség kezdett szaglászni, mert Markó többet „autonómiázott” a megengedettnél. Egy valamirevaló szerző, megírt és használható termékéért 5 millió lejnyi (500 új lej) pénzt inkasszálhat. Ha Markó, egy Kányádi kaliberű költő lenne, akkor üsse kő, senki se lenne felfortyanva, de hát Markó még rosszabb költő, mint politikus. Az ügyben ez csak mellékes. A lényeg az az ügyben, hogy Markó ezt a temérdek pénzt, egy Bookart nevű, 2004-ben alapított zugkiadótól vasalta be. A tulaj Hajdú Áron, a csíkszeredai Altus (ha jól emlékszem Furcsány Fegyencnek is van valami Altusa !) nyomda ügyvezető igazgatója, egy nyomda, amely sok romániai és magyarországi közpénzt habzsolt be az RMDSZ közvetítésével. Ja még csak annyit, mert ez se lényegtelen: Hajdú Áron a csíki RMDSZ elnöke. Érthetők-e a nagy, közpénz körüli privát öszszefüggések? TO., Mikháza

Árpádsáv Legkiválóbb hazai másságvédelmi szakemberünk, Fodor Gábor új területre kalandozott, egy ideje a zászlók jelentéstanával foglalkozik. Úgy vélte, az árpádsávos zászló antiszemita jelképpé vált, mert egyszer a nyilasok rátették az emblémájukat, ezért a használatát be kéne tiltani. A vörös zászló tilalmáról elfeledkezett, pedig arra hol a nácik, hol a szovjetek tettek különböző jeleket. A nemzeti színek tilalma sem jutott eszébe, pedig Rákosi elvtárs a közepébe hímeztette a maga primitív címerét, amit a népharag kivágott onnan. Polihisztorunk jól tenné, ha az etimológia területére is kiruccanna néha, s eltűnődne az antiszemita szón, aminek a jelentését kissé szűken értelmezi. Az arabok ugyebár szemiták. Mármost az izraeliek lövik az arabokat, akkor a zsidók is antiszemiták. Kiváló képviselőnk máris kezdeményezhetné a kék-fehér csíkos zászló betiltását, hiszen a közepén egy antiszemita jelkép, a Dávid-csillag díszeleg. Ha pedig ezektől az eretnek gondolatoktól kirázná a hideg, visszatérhetne az eredeti foglalkozásához, hogy egy kicsit felmelegedjen. M. S., Miskolc

Nehéz döntés Arra kérte Csintalan Sándor a telefonálóit, gondolkozzanak el azon, hogyan fogják elosztani a svájciak által ígért pénzt. A válasz egyszerű. A svájci bank direkt átutalással az erre érdemesült személyek (soroljam?) off-shore bankszámlájára fogja küldeni a pénzt. Ennél jobb megoldást az erre hivatott szakember, Bajnai és szakasszony, Mónika sem tud. Csintalan inkább azt kérhetné, hogy telefonáljunk, ha a pénz megérkezett. Sátory János, Tata