Elhiszem, de…

Én elhiszem, hogy a Fittelina-biznisz teljesen jogszerű, etikus. Nincs jogom ebben kételkedni. A gazdasági célszerűség tekintetében azonban van bennem egy csipetnyi értetlenség.

Számoljunk. Mondjuk van egy felerészben tulajdonolt cégem, amely – az én kölcsönömből – 60 millió forintért építtet liftet, uszodát, szaunát, szoláriumot, kerti öntözőberendezést annak érdekében, hogy a padlástérben lévő ingatlanrészt előnyösebben tudja hasznosítani, azaz drágábban tudja bérbe adni. Legyünk nagyvonalúak és tételezzük föl, hogy havi százezer forinttal többet lehet kérni a bérlőtől, azért, mert használhatja a liftet, uszodát stb., és a kertben is relaxálhat.

Ha található olyan – folyamatos – bérlő, akinek ez a többletszolgáltatás megéri ezt a csekély felárat, akkor potom ötven év alatt megtérül a befektetés. Első Kérdés: jó ez nekem?

Viszont én is szeretném élvezni a beruházást (úszkálni, relaxálni stb.). Ezért lízingszerződést kötök a cégemmel és rendszeresen áfával terhelt díjat fizetek a lehetőségért. Második kérdés: jó ez nekem?

És ha már ilyen szépen kiszúrtam magammal, jön a harmadik kérdés: normális vagyok én?

Keszthelyi István

Alternatíva

„Négy alternatíva közül választhatott…” (MN), „Ismertetik a lehetséges alternatívákat…” (Bárándy Péter)„…

”Milyen alternatívái lehetnek a paksi atomerőműnek? (M. Demokrata). A Kossuth rádió riporterei és főleg riportalanyai szájából hemzsegnek az alternatívák. A helytelen beszéd és írás ragályos. S a nyelvi hiba, ha sokszor ismétlődik, nyelvi szokássá válik.

Alternativa-nak mondunk olyan helyzetet, melyben valaki kénytelen két eset közül egyet választani, kivált ha egyik sem kívánatos. Pápai Páriz (1767)

Alter, -era, -um = az egyik, a másik – A latin nyelv szótára (1884)

Alternativa – választás (kettő közül), kényszerű választás

Tolnai Vilmos Magyarító Szótár, 1900

„Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben az új magyar élet” – idézi a Hivatalos Nyelvünk Kézikönyve (szerk. Grétsy László, 1978) az Ady-verset, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a helyes használata az alternatíva szónak. „Ady alternatívát állított fel a sorsnak. Újabban azonban ”kettő közül az egyik lehetőség„ értelemben is használják, …ebben a jelentésben való alkalmazását kifogásolhatónak tartjuk. Éljünk ilyenkor magyar szóval: Két lehetőség (választási lehetőség) áll előttünk.”

Alternatíva – két (nem több!) lehetőséget kínáló választás, két (nem több!) lehetőség egyike. (Politikai kisszótár, Hasznos Miklós, 2002).

Egyértelmű tehát, hogy a kifejezés fenti használata helytelen, rontja „édes anyanyelvünket”, márpedig nyelvében él a nemzet.

Pestessy József, Bp.


Bárdossy

Hatvan éve, 1946. január 16-án (Jaszovszky László) vagy január 10-én (Benda Kálmán) népbírósági ítélet után kivégezték Bárdossy László korábbi miniszterelnököt. Az Apró Antal és öt társa alkotta népbírósági testület fő bűnéül a kapitalista rendszer visszaállítását és megerősítését, a honvédok határon túli területekre vezénylését és a németbarátságot hozta fel. A kivégzése, melynek részletei nem eléggé ismertek, igazolta korábbi barátjának, Bajcsy-Zsilinszky Endrének kritikáját a Magyar politika a Mohácsi vész után című könyve megjelenése után. Önmagának és politikai tevékenységének állított a könyvével emléket. A lemondása utáni szanatóriumi kezelése idején írt regénye minden politikusnak tanulságos lehetne. A per megjelent anyaga a kor történelmével foglalkozóknak alapirodalmat jelenthet.

A magát csak hivatalnoknak tekintő miniszterelnök korábbi külügyi szolgálata révén kitűnő ismerője volt az európai helyzetnek. Ennek alapján igyekezett a lehetőségek szerint országunk sorsát irányítani. A Bárdossy után 12 évvel kivégzett Nagy Imre miniszterelnöknek hasonló volt a szemlélete. Őt a szocializmus megreformálásának kísérletéért, az idegen csapatok távozásra való felszólításáért és a hazafiságáért ítélték halálra. A polgári származású, úri osztályhoz tartozó Bárdossy László után a parasztsághoz tartozó és a moszkvai helyzetet jól ismerő Nagy Imrét küldték halálba a szovjet utasításokat és támogatást kapó politikusaink.

A forradalom évfordulóján a jövőnk alakítása érdekében fontosnak tartom megismerni az 1945-1956 közötti évek történéseit. Így megérthetjük, hogy e kor közéleti szereplői mit és miért tettek, tehettek és levonhatjuk a tanulságokat. Ahogy Bárdossy László tette az említett, ma szinte beszerezhetetlen könyvében.

Szilágyi Ákos, Győr


Fazon

Végre színt vallott a „Magyar ATV”.

2006 január 8-án új fazont kapott a szektás televízió. A logóból eltüntették a magyart. A piros-fehér-zöld betűs ATV-ből pedig kék-piros-kék ATV-t csináltak. (Az adó eddig se volt valami nemzeti!) A szatelliteken több ATV-logójú tévéadó bolyong: van török és más nemzetiségű is. Gondolom, hogy az adó vezetői szégyellik magyarul sugárzott adásaiknak magyar minőségét, és ezért felejtették logójukból ki a magyart ! A kék-piros-kék (bi)trikolor pedig azt jelzi, hogy ma már nyíltan vállalják libero-komcsi-liberós identitásukat.

TO, Mikháza


Üzenetrögzítő

Csörög a telefon, fölveszem és végighallgatom, mi szépet és jót mond nekem Orbán Viktor. Én azért mást vártam. Ilyesfélét:

„Tisztelt uram! Reményeink szerint szimpatizánsunk! Az elmúlt 15 év alatt mi sokat fejlődtünk,változtunk, formálódtunk, mint púpos gyerek a prés alatt. Már nem vagyunk olyan hebehurgya »fiatal demokraták«, mint voltunk 90-ben, amikor kivonultunk a patkóból, mert Trianon miatt nem voltunk hajlandók 1 néma percet álldigálni. Mára már benőtt a fejünk lágya, és ma már éppen a mi kezdeményezésünkre állt föl a Parlament, 1 percre emlékezve a gyalázatos »december 5.«-re. Hogy morálisan mennyit fejlődtünk, íme! Ha késve is, de megadjuk az adósságunkat. Nevezetesen, hogy »elfelejtettük« megköszönni majd 8 éve, hogy akkor, a második fordulóban, ránk szavazott. Pótoljuk hát: köszönjük! Mindkét restanciánkért megkövetjük hát önt, kérjük, méltányolja a Canossa-járásunkat. Ha ön ránk voksol, részesévé válik ama szándékunknak, hogy minden közhivatalban, iskolák osztályaiban ott legyen a Tízparancsolat, mely alá 11.-nek odaírjuk: ”Ezentúl így kell élni!„

Eltüntetjük a ruszki emlékművet a pesti Szabadság térről, helyébe állítjuk (vissza) az ereklyés országzászlót. Egyben végére járunk Sztálin budapesti díszpolgárságának is.

Ígérjük, szobra lesz a fővárosban Teleki Pálnak, Wass Albertnek, Klebelsberg Kunónak, Horthy Miklósnak, Pongrácz Gergelynek.

De mindenekelőtti az lesz, hogy megadjuk az állampolgárságot minden magyar testvérünknek, éljen a világ bármelyik sarkában.

Id. Miskolci Ferenc, Nagymaros


Címerváltozás

Olvasom, hogy mennyit kínlódnak a megfelelő történelmi meghatározással a közszereplők, amikor az 1989-ben történt politikai átalakulásról beszélnek. Van, aki rendszerváltást mond. A többség óvatosabban, rendszerváltozást. Mások ironikusan módszerváltozást említenek, megint mások gúnyosan gengszterváltozást mondanak és így tovább. Ezek a kísérletek azt bizonyítják, amit mindnyájan tudunk, hogy ami történt, az nem az, amit szerettünk volna. Ezért én egy olyan meghatározást javaslok, ami semleges, nem minősít, de kifejezi a lényeget, hogy ugyanis – ahogy egy Rajkin nevű humorista mondta évtizedekkel ezelőtt, ha valaki emlékszik még rá – történt valami, de nem az igazi. Ezért én a szóban forgó politikai eseménysort címerváltozásnak nevezném. Ez valóban megtörtént.

Fodor Géza, Nagykanizsa


Megtenni mindent

Az nem baj, hogy az emberek sokféleképpen látják a világot és nem egyformán gondolkodnak a dolgokról. De ha a zavaros eszmékből következően, önmagukat és másokat is becsapják – az valamennyiünk jövőjét teheti tönkre. Nyitottság és elhatározás kell a valóság megismeréséhez, és akinek van szeme a látásra, az nem tévedhet el, még ebben a zavaros világban sem. Jó érzés látni, hallani, hogyan gyülekezik az emberek java és tesz hitet. Sokan vagyunk és elegen leszünk ahhoz, hogy örökre száműzzük az életünkből és a hazánkból azokat a méltatlanokat, akik jogainkat, egész életünket, szabadságunkat bitorolják. Naponta van fölháborodnivalónk, de most nem ezzel kell foglalkoznunk, kevés az időnk, de meg kell tennünk mindent, hogy végre mindenki fölemelhesse a fejét ebben a hazában – saját hazánkban! -, és ne mások mondják meg, hogy mi a jó nekünk. Elszegényítettek, megaláztak minket, de van reményünk, hogy egymást megértve-meghallgatva, egymás kezét fogva kikeveredjünk ebből a 20. századi őrületből.

Uznerné Horváth Vera


Séta

A pesti Dózsa György úton sétálva némi elégtételt érzek az egykori Regnum Marianum ”nevében„ is. Az építmény 1951. évi felrobbantása óta a hitehagyott politikai rendszerek által a téren létrehozott ”alkotások„ maradéktalanul a történelem szemétdombjára kerültek. A Sztálin-szobor sorsát ismerjük, majd Lenin és a tizenkilences vörös forradalmár került a tétényi panoptikumba.

A jelenlegi eszmei örökösök sikertelenül erőlködnek egy úgynevezett időkerék üzembe helyezésével, ebbéli igyekezetük közben a külföldi turisták és a hazai nagyközönség értetlenségével és derültségével találkozva.

Javaslom, hogy az ”alkotásban„ részt vevők egy sötét éjszaka kapaszkodjanak bele a művükbe és gurítsák ki a legközelebbi roncstelepre.

Koltay László, Szár


Macska 2

Olvasom a Demokratában Kónya Béla budapesti olvasó levelét, amelyben fekete macskája kilétét illető setét gondolatainak ad hangot. Nekem is van macskám, nem is egy, hanem kettő. Amióta az eszemet tudom, mindig volt a családnak macskája. Azt vitatom, hogy a macskák mind illegális kommunisták lennének, mert szerintem a leghitványabb kóbor macskának is kényesebb ízlése van ennél, de az igaz, és szent meggyőződéssel vallom, hogy a macskák sokkal intelligensebbek, mint amilyennek mutatják magukat. Szerintem minden macska kivétel nélkül egy titokzatos szupercivilizáció tagja és az a dolguk, hogy bennünket embereket telepatikusan irányítsanak. Mivel a maguk módján kedvelnek bennünket, ezért olykor-olykor ezt nem képesek leplezni, ilyenkor hízelegnek és dorombolnak. Ám megemlíteném itt azt az elgondolkodtató vélekedést, hogy ez is csak látszat, mert miközben az ölünkben ülnek és mi önfeledten simogatjuk őket, az a dorombolás, amit hallunk, nem boldogságuk kifejeződése, hanem a beléjük épített titkos rádióadó generátorának a mormogása, amellyel valami távoli csillagképre, tán éppen a Siriusra adnak le rólunk részletes jellemrajzot. Jót? Rosszat? Ki lát a macskák lelkébe? Lehet, hogy tényleg ufók?

Karcagi Béla, Babócsa