Megosztó függetlenség – Koszovói kettős szuverenitás 3.

Levélírónktól idei 36. számunkban jelent meg egy rövid írás a koszovói konfliktus lehetséges feloldásával kapcsolatban (Koszovói kettős szuverenitás). Most a konfliktust tágabb összefüggésbe helyezi. Levelét több részletben közöljük.

A koszovói háború (1998–99) alatt történtek a NATO fegyveres intervencióját váltották ki. 1999. március 24-től az atlanti szövetség légitámadásokat indított Jugoszlávia ellen. Milošević június 9-én kénytelen volt elfogadni a NATO feltételeit, és kivonult Koszovóból. Az ENSZ BT 1999. június 10-i határozata értelmében a tartomány ENSZ-protektorátus és NATO-parancsnokság alatt marad, és a KFOR állomásozik ott. Nem rendezték ugyanakkor a tartomány jövőbeni státusát.

Koszovó 2008. február 17-én kikiáltotta függetlenségét Szerbiától. Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni. Az albánok kitartanak az önállóság mellett, sőt egyes politikusaik Albánia és Koszovó egyesítéséről, Nagy-Albániáról beszélnek. Az egyoldalúan kikiáltott függetlenség megosztotta a világot, a nagyhatalmakat is. Számos ország, (Oroszország, Kína, Spanyolország, Románia, Szlovákia, Görögország, Ciprus és az ENSZ) sem ismeri el Koszovót szuverén államnak, míg az USA, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia közvetlenül a függetlenség kikiáltása után elismerte. Nem egy ország vezetésének nem kis fejtörést okozott és okoz az elismerés-el nem ismerés kérdése. Többen közülük időközben visszavonták álláspontjukat: míg 2018 novemberében még 115 ország ismerte el Koszovó önállóságát, jelenleg már csak 101 ENSZ-tagállam tartja Szerbiától független köztársaságnak. Ahogy a koszovói szerbek sem; a területhez de facto nem tartoznak a szerblakta enklávék. A rendezetlenség következtében Koszovó körül nemegyszer hevült a helyzet, újra a háború szélére sodorva szerbeket és albánokat.

Belgrád és Pristina EU-közvetítéssel 2013-ban párbeszédet kezdett Koszovó státusának jövőbeli, végleges rendezése érdekében, de a tárgyalásokon számottevő haladás, nemhogy áttörés azóta sem történt. De mi legyen a megoldás? „A koszovói kérdés egyedüli reális, elfogadható és logikus megoldását az jelenti, ha egyik fél sem kap meg mindent, viszont mindkét fél eleget kap ahhoz, hogy kompromisszumról beszélhessünk.” (Újvidéki Magyar Szó, 2019. szeptember 26.)

(Folytatjuk)