Hirdetés

Itt kering a levegőben körülöttünk, hozzánk csapódik, ránk ragad, megtapad ez a kötelezettségszegéses takony, mint az őszi ökörnyál.

Vélhetőn bizonyos felszólításra az EU központi bizottsága határozta el, hogy Magyarországot kötelezettségszegési eljárás alá kell vonni, mert gyermekvédelmi törvényével megakadályozza a színek, szagok, nyálkák szabad áramlását.

Pedig éppen nem a gyermekvédelmi törvényünk a ludas ebben. A világban mindenütt általánosan érvényes törvények állják útját annak az őrületnek, melynek hullámain lovagolnak Európa csinovnyikjai (is). Mivel védekezik a magyar kormány, amikor a normalitásnak kell védekezni az elsöprő őrület ellen újra és újra? Azzal, hogy itthon minden nagykorúságát elérő ember olyan szexuális életet él, amilyen neki tetszik, úgy szivárványozza össze magát, ahogy akarja, de a kiskorú gyermeke neveléséért a szülő a felelős, és egyedül a szülők dönthetnek a nevelés irányultságáról, tartalmáról. Az LMBTQ-hernyók viszont szeretnék, ha jogosultak lennének szétroncsolni kisgyermekek testi, lelki, szellemi tartományait. Azért, mert a múltat már régóta rohasztják, s most nekiláttak a jövőt szétrohasztva eltaposni. És teszik mindezt úgy, hogy az alaptörvényekhez ragaszkodva, csak épp átértelmezett keretek közötti tartalmakkal támadnak. Épp ezért kell egy határozottan kimondott népszavazási eredménnyel bebiztosítani magunkat. A világ minden elbódított, belsejében elrohasztott gyermekéért fáj a szívünk, de a mieinket nem engedjük.

A gyerekkor utáni korról is szóló tiltó törvényünk (például, és egyelőre a pedofíliáról szóló törvény) magában foglalja minden pszichológiai szaktekintély fizikai, lelki, szellemi, csoportkohéziós megállapításainak igazságait.