Hirdetés

(Folytatás az előző számból)

Mik az egyes globális erőcentrumok Európával kapcsolatos elgondolásai?

A birodalmi Amerikának nem állt érdekében az erős európai–orosz gazdasági érdekazonosság, sőt az erős euró sem. Első lépésként a válságok kedvezőtlen gazdasági, tőzsdei, pénzügyi hatásait „átdobta” Európába. Második lépés: ahol még volt olcsó üzemanyag Európa közelében Oroszországon kívül, vagy szétbombázta (Irak, Líbia), vagy embargóval elszeparálta (Irán). Harmadik: fellendítette a környezetszennyező olajpala- és gázpalabányászatot (alacsony energiaár saját gazdaságának). Negyedik: narancsos forradalom Kijevben. Ötödik: a német autóipar meggyengítése (Volkswagen-botrány). Hatodik: a Covid hatására a szállítói láncok megszakadtak, az USA gazdasági terjeszkedésbe kezdett Európában: bankfúziók, befektetések, Pfizer-térnyerés. Hetedik lépés: a háború kirobbanását kihasználva kiszorította az orosz energiát az európai piacról. Ukrajna és Lengyelország pedig már-már fontosabb szövetséges, mint Nagy-Britannia.

A putyini Oroszország pedig nem mérte fel jól a helyzetet, Grúzia lerohanásakor, illetve Szíriában elért sikerei, valamint az Egyesült Államok gyászos kivonulása Afganisztánból abban a téves elképzelésben ringatták az orosz hadvezetést, hogy gyors győzelemre számíthat. Óriási tévedett, az orosz hadseregnek csaknem egy évbe telt, hogy valamelyest összeszedje magát.

Két tényező határozza meg a várható jövőt: mekkora erőforrás-tartaléka van a Nyugatnak és Oroszországnak, illetve Kína szerepe. Mi Kína érdeke? Mennyire támogatja pénzzel és hadi felszereléssel Moszkvát, mennyire engedi Észak-Koreát lőszert exportálni? Jó neki, ha a háború eszkalálódik? Jó, ha Oroszország annyira legyengül, hogy Közép-Ázsia muzulmán népei fellázadnak, és az ország polgárháborúba süllyed atomarzenáljával együtt? Jó, ha NATO-békefenntartók jelennek meg Ukrajnában? Jó a jüannak, ha tovább gyengül Európa gazdasága és vele az euró, ha tovább erősödik a dollár? Biztosan érdeke fokozni az Európai Unión belüli beruházásokat, készülve az esetleges gazdasági háborúkra. Biztosítania kell a szállítási láncok „szakadásmentességét” és nemkülönben fedezni növekvő energiaigényét.

És végül mik a békekilátások? Nem kockáztathatja meg a nukleáris háborút sem Moszkva, sem Washington. Ha Oroszország legyengül, és nem tud helyreállni (l. az Északi Áramlat felrobbantását), Amerika már el is érte a legfontosabb céljait. A nyelv, a kommunikációs tér uraltsága ugyanakkor egyre erősebb mondatokhoz vezethet: végül már nem lehet visszakozni, és belesodródik a világ egy még szélesebb és veszélyesebb eszkalációba. Ne adja Isten, hogy így legyen, minden politikus mögött állnia kellene egy hírmondónak, aki azt suttogja a fülébe: te is halandó vagy! Hátha megmenekülhetünk egy nagyobb katasztrófától.

Kapcsolódó cikkünk