Hirdetés

Hihetetlenül feledékenyek az emberek. Különösen az ellenzékiek. Szinte könnyes szemmel Árpi bácsiznak arról az emberről, aki elsők között árulta el a hazáját a nyugati sajtón keresztül. De Göncz papa nemcsak hazát árult és az MDF-kormányt, Magyarország akkori miniszterelnökét, Antall Józsefet is. És ha ez sem volna elég, akkor ez a végtelenül ravasz SZDSZ-es köztársasági elnökként bizony elárulta 56-os társait, hőseit. Apám testvére, aki a fővárosban lakott, többször elmesélte, hogy a forradalom leverése óta a köznép egyszerűen „rágcsálónak” csúfolta. A népszerű író, Végh Antal Megmondom őszintén című könyvében megírta róla, hogy ott a börtönben Göncz Árpádnak kiváltságos helyzetet teremtettek, könyvtáros volt. De könyvet sose látott, anélkül könyvtároskodott. Megbízottként. Mert meg volt bízva. Hol ezzel, hol azzal. Leginkább mások megfigyelésével. Ennek ő mindenkor eleget tett. Ja, és még valami, amikor kiszabadult Árpi bácsi, a jónép örömujjongásban tört ki, hogy „megszabadult” tőle.

Emlékezzünk még az aljas, manipulált, Bánó-féle híradóra, amikor Göncz Árpádot kifütyülték az Országház lépcsőjén állva. Bánó azt hazudta, hogy szkinhedek voltak. Nem azok voltak, te mindig hazudós Bánó! Az 1956-os szabadságharcosok fütyülték ki a mindenkit mindig eláruló Árpi bácsit.

Kapcsolódó cikkünk