17 helyett 6 év

Amint azt a Demokrata többször megírta, a Budaházy György és 16 társa ellen 2009-ben terrorcselekmények vádja miatt indult eljárást kezdettől ellentmondások és jogsértések tarkították. A 2016-ban megszületett elsőfokú ítélettel Budaházyra 13 évet róttak ki, a verdiktet azonban a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte. A megismételt elsőfokú eljárásban tavaly márciusban a Fővárosi Törvényszéken Ignácz György bíró botrányos körülmények között, cinikus diadalittassággal 17 évre súlyosbította Budaházy ítéletét, és vádlott-társai többsége is tíz év fölötti szabadságvesztést kapott. Azonmód le is tartóztatták őket a harmadrendű vádlott kivételével, aki nem jelent meg a tavalyi ítélethirdetésen, őt augusztusban Nógrád vármegyében fogták el a rendőrök, és azóta is börtönben várta az ítélethirdetést. A tavaly márciusban letartóztatottakat idővel kiengedték, enyhébb kényszerintézkedésekkel korlátozták őket. Budaházy Györgyöt helyezték legutoljára házi őrizetbe tavaly októberben, miután éhségsztrájkba kezdett a börtönben.

Az ügyben fordulatot hozott, hogy tavaly decemberben Novák Katalin köztársasági elnök hét vádlottat eljárási kegyelemben részesített, a többiek kérelméről a jogerős ítélet ismeretében dönt majd. Az államfői gesztus érdekében számos ismert közszereplő állt ki, köztük a baloldali Schiffer András, az LMP volt társ­elnöke, aki megdöbbentőnek nevezte, hogy milyen cselekményekre húzták rá a terrorizmus vádját.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Török Zsolt vezette tanácsa jelentős számú érdeklődő és szimpatizáns jelenlétében hirdette ki a tavalyi ítéleteket jórészt harmadoló verdiktet. Budaházy György hat év fegyházat kapott, a másod- és harmadrendű vádlottra öt és fél, a többiekre öt évet szabott ki a tanács a hetedrendű vádlott kivételével, akit két évre ítéltek. A harmadrendű vádlott esetében hatályon kívül helyezték az elsőfokú bíróság azon mellékbüntetését, amellyel tíz évre kitiltották Magyarországról az erdélyi születésű terheltet.

A kihirdetés után a hallgatóság elénekelte a Szózatot, aminek hallatán a tanácsvezető bíró buzdítására az ítélkezőtestület tagjai is felálltak, sőt a tanács hölgy tagja megkönnyezte a jelenetet. Az ügyészség két képviselője viszont ülve maradt. Mivel az éneklés a jog szerint rendzavarásnak minősül, Török Zsolt ki akarta üríttetni a tárgyalótermet, de sem a hallgatóság, sem a jelen lévő készenléti rendőrök nem mozdultak, és a bíró végül elállt szándékától.

Török Zsolt ezután indoklásában hosszan elemezte a tavaly márciusi megismételt elsőfokú eljárásban született ítéletet, nemkülönben a vádiratban foglaltakat és a vádlotti, valamint védői fellebbezéseket, észrevételeket. Elismerte, hogy az eljárás során, többek között a tavalyi Ignácz György-féle ítélet meghozatalában is voltak szabálytalanságok. Ezek azonban szerinte nem befolyásolták érdemben az eljárást. Török Zsolt megjegyezte, hogy Ignácz Györgynek a vádlottakhoz és védőikhez intézett személyeskedő, gúnyos megjegyzései elfogadhatatlanok, és nem méltóak a bírósághoz. Ám ez nem jogi szempont. A bíró azt is elismerte, hogy sérült a vádlottak védekezéshez fűződő joga, de ebben sem érzékelt érdemi hatást.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az idő múlása jelentős enyhítő körülmény, a vádlottak sokat változtak, és a bíróságnak nincs kétsége afelől, hogy ma a társadalom hasznos tagjai. Ezt a bírói véleményt alátámasztja a Pesti Srácok portál több vádlottat és családjukat bemutató portréfilmsorozata, amelyből kiderül, hogy van köztük például hagyományőrző, akadémiai tagságot elnyert régész, gyógytornász. Többségük nagycsaládos, van, aki hat gyermeket, köztük egy örökbe fogadott mozgáskorlátozott fiút nevel.

– A bíróságnak abban sincs vitája a vádlottakkal, hogy nem terroristák – folytatta, de hozzátette, hogy ez laikus fogalom, a terrorcselekmény minősítését ellenben a jog szigorúan és kötelező érvényűen szabályozza, nem utolsósorban egy európai uniós kerethatározat miatt, aminek nyomán akár olyan cselekedet is kimerítheti a terrorcselekmény fogalmát, ami nem is szerepel az említett kerethatározatban.

Az ítélőtábla hangsúlyozottan a jog betűjéhez ragaszkodva a terrorcselekményért adható legenyhébb büntetéseket szabta ki, Budaházy György esetében azért egy évvel többet, mert a vád szerint ő volt a vezető. Négy vádlott esetében további tényállást is megállapított Török Zsolt tanácsa, így mivel ez nem szerepelt az elsőfokú ítéletben, az ő ítéletük nem jogerős. Ennek köszönhetően nem kellett megkezdeniük a fegyházbüntetés letöltését. Kettejük ellen eddig sem volt már érvényben korlátozó intézkedés, lapzártánk után dől el, hogy jogi képviselőik fellebbeznek-e. Két másik vádlott helyben fellebbezett, védőik munkájukra való tekintettel indítványozták a lakóhelyük szerinti vármegyére korlátozódó mozgásszabadságuk kiterjesztését a szomszédos vármegyékre. Az ügyészségnek nem volt ellenvetése, ezután a bíró teljeskörűen feloldotta a kényszerintézkedéseket.

Ha az elítélt vádlottaknak le kell tölteniük a kirótt büntetést, az Budaházy György esetében, figyelembe véve az ügy során eddig letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt, azt jelenti, hogy nagyjából két évet kellene fegyházban töltenie.

Ám Budaházy és társai tavaly benyújtották kegyelmi kérvényeiket, amelyekről Novák Katalin köztársasági elnök hivatott dönteni. Az Igazságügyi Minisztériumnak pedig a kérvényekre való tekintettel jogi lehetősége van félbeszakítani a megkezdett fegyházbüntetéseket. Az ítélethirdetés után a minisztérium elé vonuló mintegy száz szimpatizáns ennek érdekében kérelmet fogalmazott meg, amit Répássy Róbert államtitkár, miniszterhelyettes vett át. A végrehajtás esetleges felfüggesztéséről várhatóan nem sokkal lapzártánk után születik döntés.