Hirdetés

„Magyarország az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének 151. évfordulójának ünnepén feladva rövid éltű semlegességét, csatlakozott a világ legnagyobb és legerősebb katonai tömbjéhez, a NATO-hoz. Elmondhatjuk, hogy nagy utat tettünk meg. Varsótól Brüsszelig.”

(Yes NATO! – Bencsik András, Magyar Demokrata 1999/12., március 25.)

„A média és a kultúra területén tudják [a fideszes vezetők] legnehezebben érvényesíteni azokat az értékeket, amelyeket szeretnének felmutatni. Ott húzódik a legélesebb front.”

(A hite mögött fedezet van – Csépe Krisztina interjúja Eperjes Károllyal, Magyar Demokrata 1999/13., április 1.)

„Vannak, akik félnek, mások azt mondják, nem kell aggódni a jugoszláviai háború miatt, nem fog »átjönni«. Egy biztos: ma Szegeden nincs ember, akit ne foglalkoztatna, ami a várostól tíz kilométerre lévő határon túl történik. A felszín nyugodt, a város a megszokott életét éli, de a feszültség tapintható.”

(Egy kicsit mindenki fél – B.K. helyszíni tudósítása a Magyar-jugoszláv határról a NATO bombázás idején, Magyar Demokrata 1994/14., április 8.)

„Egy rossz szavam nem lehet, ami a múltamat illeti. Sőt, hálás vagyok ma is ellenségeimnek, mert csodálatos szellemi kalandokba hajszoltak bele. (…) Amikor kiirtottak az irodalomtörténet területéről, filmtörténettel kezdtem foglalkozni. (…) Azt hitték, büntetnek, boldogtalanná tesznek, hogy hatodrangú magyar írócskákról nem írhatok, valójában kitüntetett helyzetbe hoztak.”

(Arckép – Farkas Adrienne interjúja Szalay Károllyal, Magyar Demokrata 1999/21., május 27.)

„A Bokros-csomagot valószínűleg egyetlen délelőtt el lehetett készíteni, de hatása a szociális világra, a magyar családokra nézve évekre hátrányt jelentett, mert a meg nem született gyerekeket, az idő előtt eltávozott nagyszülőket pótolni lehetetlen.”

(Mindennek a család a záloga – Kovács Lajos Péter interjúja Harrach Péterrel, Magyar Demokrata 1999/26., július 1.)

„Ami elképesztő – s ezt nem nagyon hangoztatja a nemzetközi sajtó –, hogy ez a helyszín, ahol pontosan délben következik be a teljes nagyfogyatkozás, pont a mai kicsi Magyarországon van. Ez döbbenetes (…), államalapításunk ezredik évfordulójához közeledve ezt ajándéknak tekinthetjük.”

(Teljes napfogyatkozás Magyarországon – Zsebők Csaba, Magyar Demokrata 1999/28., július 15.)

„Elkészült a millenniumi zászló első példánya, amelyet (…) Göncz Árpád köztársasági elnöknek Orbán Viktor miniszterelnök mutatott be jelképes jóváhagyásra. A zászló fehér selyemből készült nemzetiszín szegéllyel, rajta a koronás címer, alatta az egyik oldalon tölgyfa, a mások oldalon cserfalevél.”

(Millenniumi zászló – Magyar Demokrata 1999/29., július 22.)

„Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére a kormány olyan jogszabálytervezetet nyújt be októberben a parlament elé, amely a történelmi magyar alkotmányosságának fontos lépése lesz. A Szent Koronát kihozzák a múzeumból és az Országházban helyezik el.”

(A Korona visszatér – Bencsik András vezércikke, Magyar Demokrata 1999/31. augusztus 5.)

„Csángóföld. A teljes magyar nyelvterület legkeletibb szigete. A nyelvújítás sem érintette, így a moldvai csángók a magyar legarchaikusabb változatát beszélik. (…) Napjainkra a nyelvüket megtartó csángók már csak 60-70 ezren vannak az iskolai és egyházi anyanyelv-használat teljes hiánya miatt.”

(Csángónak lenni hűség a magyarsághoz – Zsebők Csaba riportja Csángóföldről, Magyar Demokrata 1999/35., szeptember 2.)

„A kultúrpolitikusaink elkövették azt a hibát, hogy kiárulták a médiát. Ez kultúrpolitikai hiba volt. Ha én adok el egy televíziós csatornát, akkor én olyan szigorú, magyar kultúrát védő előírásokat tartattam volna be, hogy aki annak megfelel, az igenis tesz a magyar kultúráért.”

(Arckép – Farkas Adrienne interjúja Kaszás Attilával, Magyar Demokrata 1999/37., szeptember 16.)

„Várja Önt Szkítia! Megnyílt a Magyar Ház új könyvesboltja Budán.”

(Magyar Demokrata, 1999/40., október 7.)

„Az induláskor figyelmeztettem fideszes barátaimat, hogy nem szabad lebecsülni a kommunikációs aknamunkát, ami beindult ellenük.”

(Ennek a koalíciónak nyolc év kell – Jókuthy Zoltán interjúja Boross Péterrel, Magyar Demokrata 1999/50., december 16.)

„A Regnum Marianum, a fogadalmi templom története kitörölhetetlen része a magyar nemzet sorstörténetének. Lerombolása néhány hét alatt történt. Felépítésére, a kommunista diktatúra bukása után tíz évvel, még mindig várni kell. (…) Pedig a majd fél évszázados diktatúrában megroskadt országot lelkileg kell újjáépíteni.”

(Regnum Marianum: miért nem? – Bánhidai Károly, Magyar Demokrata 1999/51., december 23.)

Korábban írtuk