2004. december 5-e a nemzetáruló baloldal szégyenfoltja
Tizenhét évvel ezelőtt „a baloldal aljas módon elárulta a határon túli magyarokat”, amikor a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a külhoni magyarság ellen kampányolt; 2004. december 5-e a „nemzetáruló” baloldal szégyenfoltja – közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel.Potápi Árpád János közleményében úgy fogalmazott: az akkori események gyógyíthatatlan lelki sebeket ejtettek, és hosszú időre rányomták a bélyeget a magyar-magyar kapcsolatokra.
„Hosszú évekbe telt, míg rendbe tettük, amit a baloldal lerombolt” – emelte ki, emlékeztetve: 2004. december 5-re válaszul a 2010-ben megalakult új Országgyűlés legelső intézkedései között, elsöprő többséggel szavazta meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy a külhoni magyarság végre közjogi értelemben is a nemzet részéve váljon.
Azt írta: a nemzetegyesítést a nemzetépítés évei követték. A kormány a nemzeti összetartozást megerősítő törvények elfogadásával, a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítésével, programok és támogatások sorával dolgozik immár tizenkét éve azért, hogy a külhoni magyarságot segítse a szülőföldjén megmaradásban és boldogulásban. Hosszú évek kemény munkájával elérték, hogy a külhoni magyarság mára a valóságban is a nemzet elválaszthatatlan része – tette hozzá.
Potápi Árpád János hangsúlyozta: „2022-ben ugyanaz a baloldal akar visszatérni, amely egyszer már tönkretette az országot és gyógyíthatatlan sebeket ejtett a nemzet testén, az a baloldal, amely a mai napig minden lehetőséget megragad, hogy magyart magyar ellen uszítson és gyűlöletet keltsen anyaországi és külhoni magyarok között.”
„Nincs két baloldal, aki pedig a baloldal kottájából játszik, az maga is baloldali” – írta az államtitkár, aki szerint „közös felelősségünk, hogy 2022-ben ne engedjük, hogy visszatérjen a múlt.
