Talán nem túlzás azt állítani, hogy a legtöbbet emlegetett, folyamatban lévő büntetőügy a Zuschlag-per, amely az idei év folyamán időről időre a figyelem középpontjába került. Mint ismert, az ifjú szocialista politikus botránya 2005-ben robbant ki, amikor a Kiskunhalasi Városi Ügyészség számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása kapcsán folytatott vizsgálatot.

Zuschlag János 2007 végén aztán előzetes letartóztatásba került, a vizsgálat ugyanis arra jutott, hogy a gyanúsítottak alapítványok és egyesületek révén jutottak pályázati pénzekhez, s ezekből több mint ötvenmillió forint kézen-közön eltűnt.

Zuschlag Jánoshoz hasonló sorsra jutott személyi titkára, Lados István, majd Katus Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szocialista frakciójának tagja is.

2008 márciusában aztán Zuschlag elismerte büntetőjogi felelősségét a kecskeméti ügyészségen, második beismerő vallomásában azt mondta, hogy a Fiatal Baloldalnak, az MSZP azóta megszűnt ifjúsági szervezetének adta azt a 75 millió forint pályázaton nyert pénzt, amellyel nem tudtak elszámolni. Ekkorra egyébként a gyanúsítottak száma tizenhatra nőtt. Az ügyben mára olyan, élvonalbeli szocialista politikusokat hallgattak ki tanúként, mint Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila, Szilvásy György, Göncz Kinga, Újhelyi István és Baja Ferenc.

Az ügy kapcsán meg kell említeni Topolánszky Ákos, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószerügyi koordinációért felelős helyettes államtitkárának tanúvallomását. Ő december elején azt mondta, Gyurcsány Ferenc sportminisztersége kezdetén a szakmaiságot helyezte előtérbe, ám három-négy hónap után ez megváltozott, s míg Gyurcsány a miniszterelnökségre készült, a tárcánál gyakorlattá vált a pályázati pénzek politikai alapon történő elosztása. Azt is vallotta, hogy ezeket a politikai érdekeket – akár diktátum formájában is – Mesterházy Attila akkori államtitkár, az MSZP jelenlegi kormányfőjelöltje érvényesítette. A perben egyébként márciusban várható elsőfokú ítélet.

Különösen pikáns eset az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökének, Kolompár Orbánnak büntetőügye. A roma politikus tavasszal ugyan nyert néhány hónapot, hiszen az EP-választások kampányában képviselőjelöltként mentelmi joga volt, így fel kellett függeszteni az ellene folyó eljárásokat, a csúfos választási bukás után azonban folytatódott a jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás gyanúja miatt folyó eljárás.

Másfél hete jelentős mennyiségű iratot foglaltak le az OCÖ székházában, míg egy másik esetben jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, számvitel rendjének megsértése és az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése szerepel a vádpontok között.

Az első ügy egyik novemberi tárgyalásán Kolompár egyébként nehéz gyerekkorára hivatkozott a bíróság előtt.

Szintén nagy port vert fel az úgynevezett Hunvald-ügy. A rendszerváltozás óta eltelt időszak legnagyobb ingatlanbotránya a budapesti Erzsébetvárosban robbant ki, ahol a gyanú szerint balliberális politikusok hathatós közreműködésével árusították ki a zsidónegyed több társasházát.

Az ügyben tizenhat önkormányzati társasház eladását vizsgálták, a feltételezett kár mintegy 970 millió forint, ezen felül az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak – Hunvald György szocialista polgármester, valamint Gál György és Kardos Péter SZDSZ-es képviselők – 1,6 milliárd forint további károkozást kíséreltek meg a gyanú szerint.

Érdekesség Hunvald kapcsán, hogy egy október végi hír szerint a bíróság által zár alá vett, hozzá köthető vagyontárgyai között egy repülő, három ingatlan és hat személygépkocsi is megtalálható volt. Hunvald Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség egyebek mellett hivatali vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hűtlen kezeléssel és csalással gyanúsítja, melyeket a vád szerint bűnszervezetben követett el. Ha bűnösnek találják, a jogszabályok szerint akár húszéves szabadságvesztés is kiszabható rá.

A VII. kerületi ingatlanbotrány mellett a szomszédos terézvárosi vezetés több tagja ellen is eljárás indult hasonló ügyben. A hatóságok az Andrássy út 47. alatti ingatlan eladása kapcsán hűtlen kezeléssel vádolták meg a 2002–2006-os ciklusban többséggel rendelkező MSZP–SZDSZ–Centrum-frakció tagjait, köztük Verók István polgármestert. Később kiderült, további ingatlanok értékesítése kapcsán is felmerül a hűtlen kezelés gyanúja. Verók István tagadja a vádakat, sőt azt mondja, azért robbant ki a botrány, mert az ügyészséget a Fidesz irányítja.

Bajban van Szabó Lóránd, Dombóvár júniusban lemondott polgármestere is. A nyár közepén ugyanis vádemelési javaslattal zárta le az ellene indított nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. A VPOP különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények gyanújával tett vádemelési javaslatot. Az ügyet ráadásul egyesítették a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság által vesztegetés és hivatali visszaélés miatt tett vádemelési javaslattal. A volt polgármestert ráadásul rágalmazás miatt jogerősen elítélték.

Dávid Ibolya, Herényi Károly és Szilvásy György neve is felmerült az úgynevezett UD-botrányban. Az ügy úgy robbant ki, hogy a céget a Fidesz árnyék-titkosszolgálatának nevezték, Dávid Ibolya pedig azzal próbálta lejáratni pártbéli ellenfelét, Almássy Kornélt, hogy egy lehallgatott telefonbeszélgetés lejátszásával bizonygatta, Almássyék megbízást adtak az UD Zrt.-nek róla szóló terhelő információk gyűjtésére.

A vádak alaptalannak bizonyultak, az ügy kapcsán Szilvásy Györgyöt rabosították, egy rendbeli, hivatalos személyként folytatólagosan elkövetett, különlegesen személyes adattal való visszaélés gyanújával.

A legfőbb ügyész kérte Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztését is a parlamenttől. Ezt azonban az MSZP–SZDSZ-többség nem szavazta meg. A hírek szerint személyes adattal való visszaélés vétségével, valamint kényszerítés bűntettével gyanúsítanák őket.

Szocialista politikusok voltak az érintettjei a januárban történt csepeli iskolai gyilkosságnak is. A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolából a bűncselekmény napján sikkasztás miatt elküldték az intézmény gazdasági igazgatóhelyettesét, Deme Gábort, valamint a biztonsági őrként is dolgozó pedellust, Kun Tamást.

Emiatt az esti órákra találkozót beszéltek meg Takács Józseffel, aki az alapítványi iskola vezetője, egyúttal a csepeli önkormányzat MSZP-frakciójának helyettes vezetője is volt. A beszélgetés azonban gyilkossággal zárult, az elkövető a vád szerint a pedellus volt, míg a szintén jelen lévő Deme Gábor a Dunába dobhatta a biztonsági kamerák felvételeit tartalmazó számítógépszervert. Deme egyébként korábban a csepeli önkormányzat szocialista bizottsági tagja volt.

Az idei év tehát nem szűkölködött bűnügyekben és bírósági tárgyalásokban, és akkor még nem említettük például a sorozatos BKV-botrányokat, hiszen ott – egyelőre – egyetlen politikust sem vádoltak meg bűncselekménnyel. Jó esély van azonban arra, hogy 2010 végén a mostaninál hosszabb összeállítást lehet majd írni…

Bándy Péter, Forró Lilla