2010 óta háromezer templom épült, vagy újult meg

Semjén Zsolt hozzátette, hogy ilyen mértékű templomépítés, vagy felújítás Szent István óta nem történt, emellett bizonyságot tett arról, hogy egyikből sem lesz mecset, vagy pláza.

Kiemelte: ahhoz, hogy a keresztény identitásukat meg tudjuk védeni, fontos, hogy az állam is megtegye a „sajátos dolgát”, de hittel is meg kell tölteni, amelyben megkerülhetetlen szerepe van a keresztény iskoláknak és azoknak a diákoknak, akik a következő generáció értelmiségét adják, akiknél a szellemi tudás és a lelkiség egységben van – fogalmazott.

Az Euorstat adatai szerint Magyarország költ arányosan az Európai Unióban a legtöbbet az egyházak és egyházi iskolák támogatására – mondta, hozzátéve, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma.

Semjén Zsolt kiemelte, hogy „Szent István óta az a tapasztalat, hogy ami jó az egyháznak, az jó az országnak, ami jó az országnak, az jó az egyháznak”. Szent István a kereszténység fundamentumára építette a magyar nemzet katedrálisát, ezért Szent István óta egymásra épül a magyarság és a kereszténység – mondta.

Kitért arra, hogy az emberek azért bíznak „valahogy jobban” az egyházi iskolákban, mint a világiakban, vagy az alapítványi iskolákban, mert az egyházi oktatási intézményekben az ember, a test és a szellem egységében van, amely semmi mással nem pótolható többletet jelent.

A piarista rend sajátos küldetése az, hogy a szellemi és lelki fejlődést egységében látja, ezért a teljes embert tudja alakítani – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Hozzáfűzte, hogy ma a nyugati világban óriási vita van arról, hogy az iskolának nevelnie is kellene a gyermeket. Nyugaton „botránynak számít, ők azt mondják, hogy az iskolának bizonyos tudást kell átadnia a gyermekeknek, de ne akarja befolyásolni a gyermek világnézetét, szellemiségét és lelki beállítottságát. Pedig, ha a gyermek érzelmileg motivált, akkor jobban tanul” – mondta Semjén Zsolt.

Az emberiség értékteremtő kultúrája a nemzetek értékteremtő formájában áll fenn, ezért fontos saját magyarságunk megőrzése, kimunkálása és fenntartása, de abban a tudatban, hogy erre minden népnek joga és kötelessége van – fogalmazott.

A mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvodát 1739-ben alapították. 1948-ban államosították, majd 1990-ben az országban az elsők között került vissza egyházi fenntartásba.

A tanévnyitón az ünnepi szentmisét Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke celebrálta, amelyen 1., 7., és 9. évfolyamos diákoknak voltak jelen. Homíliájában arról beszélt, hogy minden embernek kivétel nélkül szüksége van szeretetre, arra, hogy szeressék és arra is, hogy ő szerethessen.

„A szeretet lelke” azonban a tudásban is növekszik, amely bölcsességet jelent. Csak akkor van ételme annak, ha megtanultunk valamit, ha azt hasznosítani tudjuk, ha azáltal erkölcsi értelemben is gazdagodunk. „Az az ember, aki tudásban többet megy előre mint erkölcsben, az valójában többet megy hátra, mint előre” – mondta.

A 30. tanévnyitó végén Semjén Zsolt és Veres András Zsidanics István emlékplakettet adott át öt olyan embernek, akik sokat tettek azért, hogy az iskola harminc évvel ezelőtt újra egyházi fenntartásba kerüljön.