A felsőoktatásról, az ország állapotáról, illetve gazdasági helyzetéről, a házasságról szóló horvát népszavazásról és a kommunista nyugdíjpótlékról volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: az iparkamara és a multik fúrják a felsőoktatási stratégiát

Osztolykán Ágnes (LMP) a felsőoktatási politikát kritizálva azt mondta, eltűntek a hallgatók, százezer helyett csupán 70 ezer felvételizőt vettek fel az intézmények, 190 milliárdról 120 milliárdra zuhant a terület költségvetése, miközben milliárdokat zároltak, ezért több intézmény kilátástalan helyzetbe került. Arról kérdezte az illetékes államtitkárt, mi történt a legutóbbi kormányülésen, tárgyalták-e a felsőoktatási stratégiát, erről ugyanis ellentmondóak a hírek. Az ellenzéki politikus azt mondta, tudja honnan fúj a szél, Parragh László iparkamarai elnök és az által képviselt multik fúrják a stratégiát.

Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára közölte, meglepődött a felvettek számán, mert csak 78 ezren érettségiztek. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a demográfiai viszonyok miatt nem nagyon fog változni a jelentkezők száma a jövőben. A felsőoktatást érintő költségvetési zárolásokkal összefüggésben közölte, a túlzottdeficit-eljárás miatt volt arra szükség, de emiatt egy intézmény sem lehetetlenült el.

MSZP: „a nagy mutyicirkusz” mindent bevet

Harangozó Gábor (MSZP) az ukrán tüntetésekkel összefüggésben arról beszélt, hogy megfigyelhető a civil kurázsi, egy fiatal demokrácia megmutatja erejét és egyben hitet tesz a népfelség elve mellett, ami egyszerre felemelő és lesújtó a magyarok számára. „Míg az ukránok újra felfedezhetik a nemzeti akarat erejét, addig nálunk egy elidegenedő, önös pénzügyi érdekeket szolgáló cirkuszi társulat mutatja be elkeserítő előadását” – fogalmazott, úgy folytatva, hogy „a nagy mutyicirkusz” mindent bevet, csodákat tesz, soha nem látott fejlődést hoz, miközben a porondmester egyik kezével disznót vág, a másikkal árvizet állít meg, egymillió új munkahelyet teremt.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkára az ukrán uniós társulási szerződésről közölte, Magyarország a kezdetektől azért küzdött, hogy ne legyenek teljesíthetetlen feltételek az ukránok számára, és úgy gondolják, hogy azt ajtót továbbra is nyitva kell hagyni.

A KDNP üdvözli a házasságról szóló horvát népszavazást

Pálffy István (KDNP) üdvözölte, hogy Horvátország népszavazáson úgy döntött, a házasság egy férfi és egy nő életközösségeként kerüljön be az ország új alkotmányába. Ez megerősíti Magyarországot abban, helyes a saját alaptörvényébe vetett hite, miszerint a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata – tette hozzá.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is üdvözölte a népszavazási döntést. Beszélt arról is, hogy a magyar alaptörvény is egy férfi és egy nő kapcsolataként rögzíti a házasságot, de ez nem jelent a saját neme iránt vonzódó emberek számára semmilyen hátrányos megkülönböztetést.

Fidesz: javuló növekedés és foglalkoztatottság

Puskás Imre (Fidesz) elmondta, Magyarország azon kevés uniós ország közé tartozik, ahol évről évre sikerül az államháztartás hiányát három százalék alatt tartani. Úgy értékelte, hogy 2013-ban növekedési fordulat történt: az utolsó negyedévben – az egy évvel korábbi állapothoz képest – 1,7 százalékkal nőtt a GDP. Ugyancsak nőttek a beruházások, az ipari termelés, a külkereskedelmi mérleg évek óta pozitív – sorolta. Kitért arra, hogy közel négymillióan dolgoznak, és ez a családok szempontjából az egyik legfontosabb mutató.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára beszámolt arról, hogy nap folyamán megismert részletes GDP-adat még egy kicsivel jobb, 1,8 százalékkal nőtt a gazdaság. Az adatok alapján a növekedés széles bázison nyugszik, a mezőgazdaság mellett az ipar és a építőipar is pozitívan járult hozzá – tette hozzá, megjegyezve, hogy belső kereslet élénkülésének nyomát is látják. Véleménye szerint 2013-ban a növekedés elérheti az egy százalékot, a jövőre pedig borítékolható a két százalék.

Jobbik: látszatintézkedés, amit a kormány tett a kommunista nyugdíjpótlékok megvonása ügyében

Novák Előd (Jobbik) látszatintézkedésnek nevezte azt, amit a kormány tett a kommunista nyugdíjpótlékok megvonása ügyében, és azt kérte, hogy a parlament támogassa a pártja által benyújtott előterjesztést. Mint mondta, országosan összesítve havi mintegy egymillió forintos megvonást jelent a pótlékok elvétele. Hozzátette: a felülvizsgálat nem vonatkozik azokra, akik az előző rendszerben pártállami vezetőként kiemelt bérezésben, így most kiemelt alapnyugdíjban részesülnek. Ennek rendezéséhez a Jobbik javaslatának elfogadására lenne szükség – közölte.

Elmondta, hogy a Jobbik meghívására a parlamenti páholyban foglal helyet Pongrátz Gergelynek, az 1956-os

forradalom Corvin-közi főparancsnokának öccse, András is.

Rétvári Bence közölte, több mint ezren kapnak ilyen nyugdíjpótlékot, és valóban meghosszabbították a felülvizsgálatot végző bizottság mandátumát, mert nem szeretnék, hogy ha az történne, ami 1990-ben, amikor a Göncz Árpád vezette bizottság szűrőjén sokan átcsúsztak.

A bizottság 114 embert talált, aki érdemtelen erre a juttatásra, ebből 12-en mentek perre, a Fővárosi Törvényszékre tíz keresetlevél érkezett, hármat elutasítottak, négytől a felperes elállt, egyet idézés kibocsátása nélkül utasítottak el, egy félbeszakadt az érintett halála miatt – ismertette.

Jobbikos képviselők ezután molinó feltartásával tiltakoztak a „luxusnyugdíjak” ellen.

Határozathozatalok, költségvetés

Hetedszer módosította az idei költségvetést az Országgyűlés, ezúttal elsősorban a takarékszövetkezeti integráció miatt. A Ház a jövő évi büdzsé újranyitott részletes vitájával folytatta a munkát.

Hetedszer módosult az idei költségvetés

A parlament 215 igen szavazattal, 42 ellenében elfogadta az idei központi költségvetési törvény módosításáról szóló előterjesztést. A változtatással az államháztartás központi alrendszerének hiánya 74,35 milliárd forinttal, 1125,184 milliárd forintra nő.

A büdzsé hetedik módosítását elsősorban az októberben elfogadott takarékszövetkezeti integráció miatt terjesztette be a kormány. Az eredeti előterjesztés mintegy 39 milliárd forinttal növelte volna a hiányt. A javaslat azonban – egy, a kormány által benyújtott és hétfőn elfogadott módosító indítvánnyal – kiegészült azzal, hogy egy uniós bírósági döntés miatt a Mol visszakap 35,3 milliárd forintot a központi költségvetésből.

Vízummentesség a diplomatáknak Törökországba

A Ház hozzájárult annak a kétoldalú megállapodásnak a kihirdetéséhez, amely vízummentességet biztosít Törökországba azoknak, akik diplomata- vagy speciális útlevéllel rendelkeznek, mint ahogy a török diplomaták is vízum nélkül érkezhetnek Magyarországra.

Kulturális központ nyílhat Törökországban

Törökországban is nyílhat magyar kulturális intézet, miután a képviselők elfogadták a kormány erről szóló, egy kétoldalú egyezmény kihirdetéséről szóló javaslatát. A kabinet indoklásában utalt arra, hogy a budapesti Andrássy úton már megnyílt a török kulturális intézet.

Átírták a napirendet

A Fidesz javaslatára az Országgyűlés több ponton változtatott napirenden: a jövő évi büdzsé újranyitott részletes vitáját két részletben, az ülés elején és végén tartják meg, összesen nyolcórás időkeretben. Kiegészült a napirend három részletes vitával: a Városliget-törvényével, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásáról szóló kormányjavaslatéval és az igazságügyi tárgyú törvények módosításáéval. Az általános vitákat kedden tartották meg.

A többség elutasította, hogy a napirendet két jobbikos javaslattal egészítsék ki. A kommunista nyugdíj-privilégiumok megszűntetéséről szóló előterjesztés vitáját 2010 novemberében napolták el, az ellenzéki párt azóta hiába próbálja napirendre vetetni. A másik, ugyancsak tárgysorozatba vett jobbikos javaslat célja, hogy létesüljön rendőrkapitányság a főváros XXIII. kerületében.

Jövő évi költségvetés

Fidesz: javaslat a kompok, révek támogatásra

Szekó József arról beszélt, hogy évenként mintegy 150-200 millióval szerepel a költségvetésbe a kompok, révek támogatása, amely ezen eszközök felújítására, karbantartására szolgál. Jelezte: módosító javaslatot adtak be, hogy két, az ellehetetlenülés szélén álló szolgáltatót Dunaszekcsőnél és Mohácsnál mentsen meg a költségvetés. Fontos, hogy a szolgáltatás a jövőben is rendelkezésre álljon, ezért azt is kezdeményezik, hogy külön előirányzatként működési támogatást is tartalmazzon a büdzsé – tette hozzá.

Képviselőtársa Kiss Attila azt a javaslatot ismertette, amely a Rubik-központ létrehozásához kapcsolódik. A létesítményre 520 millió forintot csoportosítanának át.

Az MSZP Miskolcot segítené

Varga László (MSZP) a Miskolc érdekében benyújtott indítványairól beszélt, s elmondta, hogy ötször egymilliárd forintot javasolna ottani fejlesztésekre. Kifejtette: javítanák a közbiztonságot, rendőrörsöket hoznának létre, és fejlesztenének több állomást. Folytatnák a panellrekonstrukciót, felújítanák az útburkolatokat és közintézmények helyre állítását is segítenék. A Miskolctapolca érdekében megfogalmazott indítványa kapcsán azt mondta: folytatódniuk kell a barlangfürdő felújításával és a közterületek részleges megújításával az előző ciklusban indult fejlesztéseknek.

Frakciótársa, Józsa István kiemelte: „a jót jól elv” kevéssé érvényesül a jövő évi büdzsénél. Egyik oldalon túlzottan takarékos, a másik oldalon pedig pazarló. Hozzátette: nehezen elfogadható, hogy 100 milliárdos nagyságrendben fordítanak forrást stadionokra, de eközben a kulturális tereket elhanyagolják.

Szorgalmazta továbbá a művészeti célú tevékenységek megemelt összegű támogatását, és a közgyógyellátás komolyabb segítését is.

Göndör István a fejlesztési tárcát és az Emmit érintő javaslatait ismertette. Kifejtette: a fejlesztési tárcánál nagykanizsai útépítésre és járdafelújításra kérne átcsoportosítástn, az Emmitől pedig a város középiskolájának felújításához szeretne segítséget kapni.

Jobbik: kaphasson átcsoportosítási jogkört az Országgyűlés főigazgatója

A jobbikos Nyikos László azt indítványozta, hogy az Országgyűlés főigazgatója átcsoportosítási jogkört kaphasson a Kossuth tér rekonstrukciójára előirányzott mintegy 17 milliárd forintból az Országgyűlés Hivatala javára, valamint a képviselőválasztásra előirányzott összeg terhére és szintén a hivatal javára.

Azt is szeretné elérni, hogy a gépjárműadó teljes összege maradhasson a településeknél. Ezzel a kistelepülések helyzetén lehetne javítani.

Indítványozza továbbá, hogy a kormányzati kommunikációra előirányzott 1,6 milliárdot csökkentse az Országgyűlés.

A vitában további hozzászóló nem volt, az elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát elnapolta, azt este folytatják. Nem sokkal 11 óra után – bizottsági ülések miatt – egyórás szünetet rendelt el.

Városliget, lakásbérlet, gyermekvédelem, büntetés-végrehajtás, Nemzeti Emlékezet Bizottsága

Részletes vitákkal folytatta munkáját az Országgyűlés: a Városliget megújításáról szóló előterjesztéshez, a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosításhoz, valamint a gyermekek védelméről és a büntetésekről, egyes kényszerintézkedésekről szóló jogszabály-változtatáshoz, továbbá a Nemzeti Emlékezett Bizottságáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatokat vitatták meg a képviselők.

Városliget megújítása

Staudt Gábor (Jobbik) amellett érvelt, hogy a jelenlegi zöldterületi arány megtartását foglalják bele a Városliget megújításáról szóló előterjesztésbe. Azt is szorgalmazta, hogy a létesítendő építmények kizárólagos állami tulajdonba kerüljenek.

Papcsák Ferenc (Fidesz), az egyik előterjesztő közölte: nőni fog a zöldterületek aránya az építkezéseket követően.

Hegedűs Lórántné (Jobbik) bírálta, hogy míg szállodákat építenének a területre, a Regnum Marianum templom helyreállítása nem szerepel a tervekben. Pontosan milyen ingatlanfejlesztések lesznek a területen? – firtatta.

Pál Tibor (MSZP) szerint a törvényjavaslat „a mutyi folytatásáról” szól. Bírálta, hogy nem derült ki mekkora forrást „adnak még a barátoknak”. Szerinte nincs válasz arra, miért kell ezt a hatalmas beruházást ilyen gyorsan végigvinni a parlamenten.

Papcsák Ferenc Hegedűs Lórántnénak válaszolva közölte, a Magyar Katolikus Egyház nélkül nincs újjáépítés, ugyanakkor azt mondta, támogatja az altemplom rendbetételét. Kaszinó nem lesz, ugyanakkor közösségi tereket és múzeumi negyedet alakítanak itt ki – mondta. Megszüntetnék az egykor Felvonulási térnek nevezett részt, amelyet a képviselő elmondása szerint a zöldterületekből vettek el még a kommunista időszakban.

Az ülés vezetője a részletes vitát lezárta.

Lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok részletes vitája

Staudt Gábor (Jobbik) a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályok részletes vitájában rosszul meghatározottnak ítélte a cserelakásokra vonatkozó kritériumokat.

Frakciótársa, Hegedűs Lórántné szerint egyfajta „lakosságcserére” törekszik a kormányzat. Felvetette: mely területeket minősítenek még kiemelt beruházásnak? A Budai Várban lakóknak is „reszketniük” kell otthonuk miatt – mondta.

Komoróczki István, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a kormány nemzetgazdasági érdekek miatt támogatja az előterjesztést.

Az ülésen elnöklő Ujhelyi István a részletes vitát lezárta.

A gyermekek védelméről

Vágó Sebestyén (Jobbik) a gyermekek védelme érdekében születő törvénymódosítás részletes vitájában azt kezdeményezte, hogy soha többet ne dolgozhasson gyerekekkel az, aki bizonyos, kiskorúakkal kapcsolatos bűncselekményt követett el. Bírálta azt az LMP-s javaslatot, amely még lazítana is az ezzel kapcsolatos előírásokon.

Répássy Róbert államtitkár közölte: a kormány középen áll a jobbikos és az LMP-s álláspont között. Szerinte a Jobbik javaslata eltúlzott joghátrányt eredményezne, de közölte: a bíróság jelenleg is megteheti, hogy valakit eltiltson pedagógusi foglalkozásától.

A részletese vitát az ülés vezetője lezárta.

Büntetések, kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás részletes vitája

A rendészettel kapcsolatos törvényjavaslat részletes vitájában Staudt Gábor (Jobbik) ismertette frakciótársával, Gaudi-Nagy Tamással közösen benyújtott javaslataikat. Ezek közül kiemelte: azoknál az elkövetőknél, akik nem mutatnak hajlandóságot a társadalomba való visszaintegrálódásra, a büntetés elrettentő hatásának kell érvényesülnie. Emellett az elítélt kötelességei közé sorolnák a képességei és az intézmény lehetőségeihez mérten a képzésben, oktatásban való részvételt.

Répássy Róbert a vitában elhangzottakra válaszolva közölte, alaposan megfontolták a módosító javaslataikat, de azok elfogadása esetén a büntetés-végrehajtás sokkal nehezebben tudná megoldani feladatát, az elítéltek társadalomba való visszailleszkedésének segítését nehezen tudná megvalósítani.

Részletes vita a Nemzeti Emlékezett Bizottságáról

A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Staudt Gábor (Jobbik) a teljes nyilvánosság megteremtését szorgalmazta, azoknak az adatoknak a tekintetében, amelyeket már 1990-ben nyilvánosságra kellett volna hozni. Ismertette pártja módosító indítványait, amelyek közül az egyik lehetővé tenné, hogy az, aki már képtelen jogai megóvására, annak a hozzátartozója is kezdeményezheti az eljárást.

Hozzátette: egy másik módosító javaslatban egy úgynevezett lusztrációs törvény megalkotását írnák elő annak érdekében, hogy a volt kommunista hatalombirtokosokat a közéletből kizárják.

Szilágyi György (Jobbik) is a teljes nyilvánosságot szorgalmazta. Szerinte a kormány egy olyan javaslatot nyújtott be, ami nem szól semmi másról, csak hogy tovább tudják leplezni a kommunista bűnösöket. Azt kérte, támogassák azt a módosító indítványt, miszerint a bizottság megnevezi és közzéteszi a BM volt Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége hivatásos állományának tagjait, valamennyi hálózati személyét (ügynököt), továbbá a katonai hírszerzés állományát és hálózatát.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy negyed század után kevés olyan elkeserítő helyzet van, mint amikor az ember találkozik besúgójával. Azon a véleményen volt, hogy ha már a lusztráció nem valósítható meg, bár meg kellene, a széles nyilvánosságot biztosítani kellene. Úgy értékelte, nincs esély arra, hogy a következő években ennél jobb indítvány kerüljön a Ház elé, ma ez a legjobb megoldás.

Szávay István (Jobbik) szerint a kormánypártok valakit védenek a javaslattal, mert nevetséges indokokkal utasították el a vizsgálat kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.

Nemzeti Emlékezet Bizottsága, igazságügyi törvények, költségvetés, napirend lezárása

Az Országgyűlés szerdán lezárta a jövő évi költségvetés múlt héten újranyitott részletes vitáját. A Ház ülése ezzel véget is ért, a képviselőkre a jövő héten várhatóan újabb háromnapos parlamenti munka vár.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról folytatott vita lezárása

Szávay István (Jobbik) szerint a kormánypártok védenek valakit a javaslattal, mert nevetséges indokokkal utasították el a vizsgálat kiterjesztésére vonatkozó indítványokat. Mint mondta, a kormánypártok még abban sem voltak partnerek, hogy a javaslat címe az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóljon. Hozzátette: a Ház előtt fekvő indítvány a múlt konzerválását jelenti majd, és jelen állás szerint nem tudják támogatni a jogszabályt.

Babák Mihály (Fidesz) azt mondta, a rendszerváltás nagy hibája, hogy „a lusztrációs törvényt nem fogadta el az ismert alkotmánybíró úr”.

A vitában elhangzottakra válaszoló Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az alaptörvény rendelkezett úgy, hogy ezt a testületet létre kell hozni. A jogszabály alapján bármely ügynök, SZT-tiszt vagy hivatásos állományú tag neve nyilvánosságra hozható – emelte ki. A nyilvánosságra hozatalról viszont nem a parlament, hanem az érintett áldozatok fognak dönteni – hangsúlyozta.

A javaslatban megtalálható annak a lehetősége, hogy az előző rendszer összes aktív kiszolgálójának a neve nyilvánosságra kerülhessen – jelentette ki.

Ezt követően Ujhelyi István lezárta a vitát.

Jobbik: nem szabad kitolni az elektronikus ügyintézés bevezetését

Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat részletes vitájában Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat 2014 nyaráról kitolná a kötelező elektronikus ügyintézés bevezetését 2015 elejére vagy közepére. Megjegyezte, hogy addig még egy fél év van, ezért egy nagyobb elektronikai fejlesztéssel tartani lehetne a határidőt.

Az indítvány megnyitja azt a lehetőséget, hogy a képviselőknek ne kelljen két évet várniuk arra, hogy a Független Rendészeti Panasztestület tagjai legyenek – hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint korábban nem véletlenül találták ki ezt a kitételt, és a változtatás egy olyan politikai döntés lenne, amit a Jobbik nem tud támogatni.

A bírói pályázatokra áttérve azt mondta, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke „kijátszhatja” az előzetes döntéshozói fórumokat és érvénytelenné nyilváníthatja a teljes pályázatot.

A felszólalás után a levezető elnök a részletes vitát lezárta.

Rövid vita a népszavazás kezdeményezéséről

A népszavazás kezdeményezéséről szóló javaslat részletes vitájában Staudt Gábor (Jobbik) szólalt fel, aki azt mondta, a jövőben ötven százalék fölötti részvétel kell az érvényességhez, a kormány ugyanakkor azt mondta, ha ezt nem éri el a részvételi arány, de jelentős többség alakul ki egy témában, akkor figyelembe vehetik ezt a törvényalkotás során. A Jobbikos képviselő szerint azonban az elmúlt időszakban bebizonyosodott, ha nincs jogerő, akkor nem vesznek figyelembe semmit.

Folytatódott a 2014-es költségvetés részletes vitája

Folytatták, majd lezárták a költségvetés délelőtt megkezdett részletes vitáját, amelynek során Gúr Nándor (MSZP) egyebek mellett a munkaerő-piaci döntésekkel kapcsolatban szólalt fel. Azt mondta, módosító javaslatukkal a képzési támogatásokat 27 milliárd forintról 30 milliárdra emelnék, hogy a munkaerő-piaci helyzethez igazodó képzések legyenek, és javasolta, hogy a munkaügyi központok felújítására 2,8 millió helyett 102,8 millió forintot fordítsanak.

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, többször javasolták, hogy azt az összeget, amelyet a Terrorelhárítási Központra költ a kormány, inkább a rendőrséghez csoportosítsa át, mert ott „jobb helye van” a pénznek.

Emellett a képviselő kifogásolta, hogy a kormány csak nagyon kis százalékban támogatja a módosító javaslatokat, és a költségvetés nehezen összehasonlítható az előző évivel.

Ezt követően hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki a többi közt az elszámoltatásról és az adóvisszaélésekről.

Babák Mihály (Fidesz) fontos szándéknak nevezte a tornatermek létesítését, mint mondta, erre jelentős forrás van a költségvetésben.

Szili Katalin független képviselő lehetőséget adna az adóból felajánlott egy százalékokból a parlagfű-mentesítés finanszírozására, emellett 50 millió forintot biztosítana a Szigetköz vízellátásának monitorozására.

Az ülést vezető Balczó Zoltán lezárta az általános vitát.

A napirend után elsőként a fideszes Bartos Mónika kért szót, aki a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát méltatta. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás pedig a közelmúltban 13 hónap után szabadlábra helyezett délvidéki, temerini fiatalok esetére emlékeztetett, akiket egy szórakozóhelyen történtek miatt helyeztek szerinte igazságtalanul előzetes letartóztatásba.

Balczó Zoltán ezután lezárta a parlament ülését.

(MTI)