LMP: a közmunkaprogram szegénységben tart

Szél Bernadett (LMP) a közmunkaprogramot bírálta, és jelezte, beszéde nagy részét közmunkások írták. Kijelentette: a program drága, nem hatékony, szegénységben tart, méltatlan helyzetbe hozza a közmunkásokat. Egy közmunkán lévő forgácsoló esztergályos és egy tanár véleményét idézve közölte: megalázóan kevés a bér, 49 ezer forint, jogaik nincsenek csak kötelességeik, a közmunkarendszer teljességgel alkalmatlan a foglalkoztatás megoldására.

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára úgy értékelte, a közfoglalkoztatás átmeneti, de fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban, egy eszköz azokban a térségekben, ahol a versenyszféra nincs jelen. Félreértésnek nevezte, hogy a közfoglalkoztatás helyettesíti a munkahelyteremtést. Az államtitkár a képviselő által hozott példákat kiragadott, szélsőséges és nem általános jellegűeknek tartotta, és megemlítette Tiszakeszi polgármesterének véleményét, miszerint a romák tömegével jelentkeznek munkára, valamint Bükkszentkereszt vezetőjének közlését is arról, hogy megszűnt a településen a munkanélküliség.

MSZP: a kormány csak tönkre tenni tudta az egészségügyet

Tóbiás József (MSZP) szerint a kormány csak tönkre tenni tudta az egészségügyet. Azon véleményének adott hangot, hogy ma stigmává vált, hogy hová született az ember, rövidebb és betegebb életre számíthat az, akinek a családja szegény. Azt mondta, az elmúlt három és fél évben 3000 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, kórházak lehetetlenülnek el, 150 praxis betöltetlen, a dolgozók elhagyják az országot, hosszúak a várólisták.

Szócska Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára úgy fogalmazott, 2010-ben, a kormányváltáskor egy agyonzúzott, sokszoros traumán átesett egészségügyet vettek át, ezt kellett újraéleszteni, stabilizálni. A kórházak, szakrendelők bedőlésére vonatkozó ellenzéki kritikára azt mondta, – minden évben a kassza maradványát konszolidációra fordítják, az E-alap egyensúlyban van, egy kis többlettel dolgozik. Tévedésnek nevezte, hogy 3000 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, azt mondta, több forrás áll rendelkezésre, mint 2010-ben. Kitért arra, hogy a várólisták komoly tisztításon esnek jelenleg át.

Fidesz: több mint 250 ezren vették már igénybe az Erzsébet-programot

Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) árpádházi Szent Erzsébet emléknapja kapcsán arról beszélt, hogy II. András lányának korában nem volt divat a királyi magaslatból észrevenni a rászorulókat, és a királylány méltó névadója a rászorulók üdültetését segítő Erzsébet-programnak, amelyet több mint 250 ezren vettek már igénybe.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány legsikeresebb szociális programjának nevezte az Erzsébet-programot, amely költségvetési forrás nélkül segített 250 ezer embernek.

Kitért arra, hogy a program kapcsán brüsszeli eljárás indult Magyarország ellen. A kormánynak az az álláspontja, hogy az étkezési jegyek forgalmazása szociálisprogram-forrás, nem a piac törvényei a meghatározóak, hanem a közszolgáltatási logika, Brüsszelnek semmi keresnivalója nincs a területen – mondta.

KDNP: az emberek felelősséggel tartoznak a teremtett világért

Gaal Gergely (KDNP) arról beszélt, hogy most zárult a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia társadalmi vitája. Pártja álláspontját ismertetve azt mondta, a keresztény világnézet alapján magától értetődő, hogy az emberek felelősséggel tartoznak a teremtett világért. A környezetvédelem nem egyfajta újkori ökovallásosság, a cél, hogy az emberi élet legyen hosszú távon fenntartható – jelentette ki, megjegyezve: a döntéshozóknak a jó gazda gondosságával kell megőrizni az erőforrásokat.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a stratégiáról elmondta, egyik fő üzenete, hogy az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás egyenrangú célok, alapvető nemzeti érdek a változásokra való felkészülés. Hozzátette: az éghajlatvédelem céljait a versenyképesség fenntartásával és a technológiaváltással egy keretben kell megvalósítani.

A legfontosabb üzenetnek azt tartotta, hogy az éghajlatváltozás sikeres kezeléséhez elengedhetetlen a társadalmi értékrend megváltozása, mert egy véges világban nem lehetnek végtelenek az igényeink.

Jobbik: ez a rendőrség nem az a rendőrség, amelyet ígértek

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint a kormánynak az elmúlt három és fél évben nem sikerült megoldania azt, hogy az alapvető alkotmányos jogokat, a vagyon- és a személybiztonságot garantálja. Ez a rendőrség nem az a rendőrség, amelyet ígértek – vélekedett. Főként Heves megyei példákat emelt ki, mint mondta, Kerecsenden aláírásgyűjtésbe kezdtek helyi körzeti megbízottért. Elmondta, a rendőrök túlterheltek, sokszor saját pénzükből kell megtankolniuk a szolgálati autót, az állampolgároknak meg maguk kezébe kell vennie a biztonságukat.

Kontrát Károly, Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormányprogramban azt mondták, hogy Magyarországon akkor lesz rend, ha több rendőr lesz, és ezt az ígéretet teljesítették. Hozzátette: minden településen biztosították a mindennapi rendőri jelenlétet, minden bűnözővel szemben határozattan fellépnek. Az eredmények közé sorolta többek között, hogy csökkent a regisztrált bűnelkövetők, a személy elleni bűncselekmények száma. Egy önkormányzati körben készült felmérés pedig pozitívnak értékelte a rendőrök munkáját – közölte.

Nemzetiségek

A Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámoló megvitatásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Emmi: az alaptörvény és a nemzetiségi törvény új alapokat hozott

Az alaptörvény, valamint a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos jogszabály elfogadását nevezte a 2011 februárja és 2013 februárja közötti időszakban a magyarországi nemzetiségek szempontjából legfontosabb eseményeknek az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.

Doncsev András a nemzetiségek helyzetéről szóló, kétéves időszakot felölelő jelentést ismertetve szólt az oktatást, a választójogot, a kultúrát és a nemzetiségek identitásának ápolásához hozzájáruló médiát érintő változásokról, a nemzetiségi önkormányzatok támogatásának módosulásáról, valamint az államközi vegyes bizottságok működéséről.

Felidézte, hogy 2014-től már a kisebbségek is küldhetnek képviselőt vagy szószólót az Országgyűlésbe. A nemzetiségi önkormányzatok választásának új szabályozása reményei szerint csökkenteni fogja a visszaéléseket, finanszírozásuk pedig a valós teljesítményükhöz kötődik majd.

A legutóbbi népszámlás a korábbinál több olyan embert rögzített, aki vállalta a nemzetiségi identitását. Az államtitkár ezt a kedvezőbb társadalmi légkör jelének látta.

Mint mondta, kormány az egyházügyi területen is támogatja a nemzetiségek működését. Felsorolta azokat az oktatási intézményeket, amelyeket a vizsgált két évben vettek át az önkormányzatoktól a kisebbségek, és szólt a pedagógusképzésükről, valamint a nemzetiségi létet érintő kutatási tevékenységekről.

Számos program segíti a nemzetiségek kulturális életét, a többi közt a Wekerle Sándor Alapkezelő vagy a Nemzeti Civil Alapprogram is – mondta. Kiemelte a tájházak hálózatát, amelynek negyede hordoz nemzetiségi jelleget, valamint a nemzetiségi színházakat. Törvények garantálják a nemzetiségi média működését – mutatott rá, és szólt az anyanyelvi újságok támogatásáról is.

A nemzetiségpolitikáról szólva közölte: Magyarország a rendszerváltás óta nem a külföldön élő magyarok jogaitól teszi függővé az itt élő nemzetiségekét. Beszámolt arról is, hogy a szomszédos országokkal való kétoldalú kapcsolatok alappillérei a kisebbségi vegyes bizottságok.

Fidesz: Magyarország példát mutat a nemzetiségi képviselőkkel

Berényi László (Fidesz) történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a kedvezményes mandátumnak köszönhetően a kisebbségek képviselőket küldhetnek a parlamentbe, míg akiknek ez nem sikerül, szószóló útján mondhatják el álláspontjukat. Szerinte ezzel Magyarország példát mutat a környező országoknak is.

Az alaptörvény értelmében a nemzetiségek államalkotó tényezők, joguk van önazonosságuk szabad vállalásához és megőrzéséhez – mondta. Használhatják anyanyelvüket, önkormányzatokat hozhatnak létre, részesülhetnek anyanyelvi oktatásban – fűzte hozzá.

A népszámlálás adatairól szólva úgy fogalmazott: a nemzetpolitikai gyakorlat jó irányát igazolja a kedvező szám, az adatok pedig közelednek a realitáshoz, különösen a németek és a romák esetében.

A képviselő szerint 2010 előtt nem feltétlenül működtek törvényesen az önkormányzatok, ezt azonban rendezte a kormányzat.

Szávay: a Jobbik támogatja az őshonos kisebbségeket

Mirkóczki Ádám a Jobbik elsőként felszólaló vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a témát ő csak a cigányság szempontjából elemzi. A képviselő azt mondta, pártja szerint nincs rendben, ha egy jelentés csak arról szól, hogy az adott kormányzat milyen lépéseket tett, arról is szólnia kellene, hogy azokért cserébe mit kaptak. A jelentés viszont nem tér ki arra, hogy milyen eredményeket sikerült elérni a közpénzek felhasználásával – értékelte.

Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott: végre fel kellene állniuk az „elithelyzetben lévő” roma politikusoknak és döntéshozóknak és ki kellene mondaniuk, hogy a kormánytól, alapítványoktól vagy egyházaktól kapott segítségért cserébe mit garantálnak. Véleménye szerint ha ezek a vezetők a vállalásaikat nem tudják teljesíteni, akkor vállalniuk kellene a felelősséget és le kellene mondaniuk.

A Jobbiknak az az érdeke, hogy integrálják a cigány kisebbséget, de „kettőn áll a vásár és a labda nem kizárólag a mi térfelünkön pattog” – jelentette ki.

Frakciótársa, Szávay István azt mondta, hogy a Jobbik megalakulása óta támogatja az őshonos nemzetiségeket, amelyekre államalkotó tényezőként tekintenek. Hozzátette, azt viszont nem tartják szerencsésnek, hogy a cigányság és más nemzetiségek problémáit együtt kezelik.

Ezt követően arról beszélt, hogy a hazai kisebbségpolitika és a szomszédos államok magyarsággal szembeni politikája között egyértelműen kölcsönhatás áll fenn. A Jobbik szerint ezért fontos, hogy a nemzetiségpolitika megengedő és jogkiterjesztő koncepcióját tágítsák a külhoni magyarság érdekében.

A képviselő üdvözölte, hogy a 2011-es népszámlálás során a korábbinál többen vállalták fel a nemzetiségi hovatartozásukat, még ha – véleménye szerint – vannak olyan esetek, amelyek alapján problémák lehetnek az adatok valódiságával.

A politikus a problémák közé sorolta, hogy miért csak novemberben tárgyalják a februárban már lezárt jelentést. Arra is kitért, hogy korábban javasolták, minden nemzetiségnek járjon valamilyen módon országgyűlési képviselet, mert ez előrelépés lenne Ukrajna, és jelzésértékű Szlovénia és Horvátország irányába.

Nemzetiségek

Az MSZP szerint számos pozitív és negatív változás történt a nemzetiségek életében a lehetőségek kimaradtak, a KDNP képviselője a kisebbségi önkormányzati rendszer életképességét hangsúlyozta, míg az LMP-s vezérszónok az elemzéseket hiányolta.

MSZP: kimaradtak a lehetőségek

Lendvai Ildikó (MSZP) szerint önmagán túlmutató problémát és jelentést vitatnak meg, mert a nemzetiségek az ország népességének minimum hat százalékát teszik ki. A nemzetiségek jogairól és helyzetéről sokat elárul, hogy az adott ország politikai nemzetének egyenrangú polgárainak tartják-e magukat és érzik-e a szabadságot arra, hogy választhassanak a kulturális nemzethez való tartozás alapján – közölte. A két év alatt számos pozitív és negatív változás történt a nemzetiségek életében, miközben az MSZP szerint kimaradtak lehetőségek.

Az alaptörvény a szocialisták szerint egy fokkal gyengébb és puhább megfogalmazásokat tartalmaz az állam nemzetiségek irányában fennálló kötelezettségeinek szempontjából, mint elődje. A változtatások során alkalom lett volna, hogy kiemelten foglalkozzanak a nemzetiségi nyelvek védelmével is – tette hozzá. Korábban olyan, a nemzetiségekről szóló törvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyik nem bírta teljes formájában az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatását – hívta fel a figyelmet. Valamennyien kifogásolták, hogy a törvény visszamenőleges hatályú, ugyanis a 2011-es népszámlálás során senki sem jelezte, hogy a nemzetiségi hovatartozásnak később perdöntő hatása lehet arra nézve, hogy egy adott településen később lehet-e nemzetiségi kisebbségi önkormányzatot alakítani – tette hozzá.

Fontos jogi keretváltozás volt, hogy a nemzetiségi és kisebbségek állampolgári képviseletének funkciója helyettes ombudsmani szintre fokozódott le. A parlament visszabővítheti a helyettes ombudsmanok jogköreit, de ez nem teljes körű, például korlátozták az Alkotmánybírósághoz való fordulás jogát – hangsúlyozta. A jövő évi költségvetésről szóló tervezet alapján valamennyivel nőni fog a nemzetiségek anyagi támogatottsága – ismertetette az egyik általa pozitívnak tartott változást.

KDNP: életképes a kisebbségi önkormányzati rendszer

Lukács Tamás, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka először köszönetet mondott, hogy a tárca olyan beszámolót tett eléjük, ami tényszerű. A nemzetiségi törvény 1993-as megalkotása óta a keret ugyanaz: közös a múltunk és közös a jövőnk – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Az az önkormányzat rendszer, amit elsőként Európában megalkotott Magyarország, életképes – mutatott rá, majd megállapította: vannak kisebbségi önkormányzatok, amelyek élnek a biztosított lehetőségekkel, és vannak olyanok is amelyek kevésbé. Kitért arra is, hogy a nemzetiségek létszáma nőtt, identitásukat sokkal nagyobb arányban vállalták. Nehezen értelmezhető ugyanakkor a becsült és a bevallott adatok közötti különbség keresése – utalt az előtte felszólalóra. Megjegyezte: a Velencei Bizottság alkotmányosnak minősítette és kiemelte a vonatkozó törvény értékeit. Az egyházak és a nemzetiségek kapcsolatáról azt mondta: az egyes nemzetiséghez és egyes egyházakhoz való tartozás erős korrelációt mutat. Kitért arra is: a kormány olyan légkört és jogszabályi környezetet szeretne teremteni, ami a felzárkózást a romák számára is biztosítja.

LMP: a változások hatásairól semmit nem tudni meg a jelentésből

Osztolykán Ágnes vezérszónoklatában kiemelte: jól leírják a konkrét változásokat, de azok hatásairól semmit nem tudni, nem elemzik a módosításokat, nincs valódi értékelés.

Az oktatás területén rámutatott: nem derül ki, milyen folyamatok állnak az intézményfenntartás bővülése mögött, mit jelent a jelenség az intézmények, a helyi közösségek, diákok, szülők számára. Nem tudni, hogy azok az iskolák, amelyek alapítványi formában, hátrányos helyzetű roma fiatalokkal foglalkoznak, miért nem kerültek az Országos Roma Önkormányzat fenntartásába. Ha finanszírozási problémákról beszélnek, konkrét számokat várnának el – jegyezte meg, és azt mondta: arról sem ejt szót a jelentés, hogy a nemzetiségi tankönyvek biztosításánál nem voltak-e problémák. Nem tudni, a nemzetiségi pedagógusképzésben a hallgatói létszám csökkenését mi okozza, hogyan lehet megállítani, mik voltak az idei felvételi tapasztalatai – sorolta kritikai észrevételeit. Hol van az oktatási rendszer minőségének átfogó fejlesztése? – kérdezte. Szerinte nem kellenek külön roma pénzek, címkézett programok, hanem a hozzáférést kell kiszélesíteni. Ezzel együtt a romák és értelmiségük felelősségét is hangsúlyozta helyzetük jobbá tételében, és kiemelte: minden pártpolitikai érdektől független, komoly civil életet kell szervezni. A helyzet nem fog változni, amíg lesz fideszes, LMP-s, KDNP-s, vagy szocialista, egy idő után jobbikos cigány. Nagyon sok nem roma él ugyanakkor ebben az országban, akinek szívügye, hogy tegyen a romákért – fogalmazott Osztolykán Ágnes.

Doncsev András államtitkár úgy reagált, hogy háromféleképpen lehet tekinteni a romákra: áldozatként, akiket segélyekből lehet fenntartani, egységesen bűnösként, erre leginkább a szélsőjobboldali pártok hajlamosak, és partnerként, mint a jelenlegi kormány. Idézte a felzárkózási stratégiát és azt mondta: a kora gyerekkortól kezdve a foglalkoztatásig számos helyen partnerként kezelik a romákat. Az Útravaló Ösztöndíjrendszerben összesen 17 ezer diák kap juttatást tanulmányi eredmény alapján – jelezte az elhangzottakra.

Kitért arra is: a helyi és területi önkormányzatok támogatását szolgáló keret nem csökkent, viszont feladatalapúvá vált, honorálva az aktív közösségi munkát. A nemzetiségi törvény beszámoló készítését írja elő, nem elemzését, ez a kutatóintézetek feladata – mondta.

A vitát az elnöklő Latorcai János ezt követően elnapolta, folytatására kedden utolsó napirendi pontként kerül sor.

Alapvető jogok biztosa, agrárkamara

Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény módosításának részletes vitájával, majd a magyar agrár-, élelmiszergazdasági és vidékfejlesztési kamaráról szóló törvény módosításának általános vitájával folytatódott az Országgyűlés plenáris ülése kedden.

Alapvető jogok biztosáról szóló törvény

Staudt Gábor (Jobbik) frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás módosító indítványa mellett érvelt. Az ellenzéki képviselő azt szeretné, ha az Alkotmánybírósághoz fordulást kezdeményező megkeresésekre az alapjogi biztos köteles lenne indoklással ellátott választ adni, ráadásul a közigazgatási szervekre irányadó 30 napos határidőn belül, az indoklást közzé is téve.

Lendvai Ildikó (MSZP) az alapjogi biztos „profiltisztításáról” szóló szocialista módosító indítványokról beszélt.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János a részletes vitát lezárta.

Agrárkamarai törvény

Jakab István (Fidesz) előterjesztői expozéjában elmondta, az agrárkamara március 28-i megalakulása óta jelentős változások történtek, például elfogadták az Európai Unió új költségvetését, illetve a kamara megállapodást kötött a kormánnyal egyes közfeladatok átvételére. Ismertette: az elmúlt időszak tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a kötelező kamarai tagság létesítésére, megszüntetésére vonatkozó szabályokat pontosítani kell, ezzel is rendezve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a kereskedelmi és iparkamarák közötti kapcsolat még nyitott kérdéseit. A javaslat ezen túlmenően tartalmazza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által vezetett gazdaságszerkezeti nyilvántartás felállításához szükséges adatvédelmi rendelkezéseket.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a kormány nevében arról beszélt, hogy a módosítással bővülnek a kamarai tagok lehetőségei, amely szerinte kiemelten fontos a „szolgáltató kamara” megteremtéséhez. Szükségszerűnek nevezte, hogy a kötelező kamarai tagsággal minden az agráriumért tenni akaró és hajlandó ember szerepet vállaljon az agrárkamarában.

Fidesz: a javaslat valós problémákra ad választ

Patay Vilmos (Fidesz) szerint a javaslat valós problémákra ad választ. Egyértelművé válik – folytatta – , hogy a kamarai tagság az érvényes őstermelői igazolvány meglététől függ. Hozzátette: az előterjesztés szabályozza a kamara felé történő adatszolgáltatást.

Elmondta, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a gazdálkodók árbevételeinek adatait szolgáltatja majd a kamarai tagsági díj megállapításához. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az egyedi támogatásigénylési adatok átadására lenne kötelezve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az őstermelőkre vonatkozó adatokat szolgáltatja – ismertette, megjegyezve, a törvényjavaslat a falugazdász-hálózat, valamint az állam által fenntartott szaktanácsadási hálózat egy részének átvételére vonatkozó rendelkezést is tartalmaz.

Jobbik: botrányos az adatkezelés

Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta, pártjának komoly aggályai vannak a törvényjavaslat miatt, az abban foglalt adatkezelést botrányosnak tartja. Véleménye szerint az agrárkamara jelen felállásban nem tekinthető másnak, mint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) európai uniós és a hazai infrastruktúrába való beültetésének. Az ellenzéki képviselő nem érzi azt biztosítottnak, hogy az összegyűjtött adatokat nem használják fel más célokra, a „Kubatov-listák időszakában a kormánypártok listákhoz való hozzáállását ismerve”.

Közölte, új agrárkamarai törvényre lenne szükség, és egy olyan választásra, amelyen az agrárkamarai tagoknak nem csupán hét százaléka választja meg a tisztségviselőket.

LMP: elfogadhatatlan a kamarai rendszer

Schiffer András (LMP) azt mondta, támogathatónak tartják a módosítást, de a kamarai rendszer elfogadhatatlan számukra, azt elhibázottnak tartják. Véleménye szerint az agrárkamrai választásokon való hét százalékos részvételnek el kellene gondolkoztatnia a kormányt.

Az ellenzéki politikus szerint a kormánypártok a nagybirtokosoknak hoztak létre egy rendszert: háttérbe szorítják a szocialisták zöldbáróit és a narancsos oligarchákat akarják helyzetbe hozni.

Jobbik: a kormány politikai befolyást alatt tartaná az agrárkamarát

Varga Géza (Jobbik) úgy értékelte a törvénymódosítást, az minden eddiginél agresszívabb törekvés arra, hogy a kormány politikai befolyást alatt tartsa az agrárkamarát. Hozzátette: nagyobb jogosítványokat kap a kamara, mint a minisztérium; nincs egyetlen olyan intézmény sem az országban, amely ilyen adatgyűjtési jogosultsággal rendelkezne.

Azt mondta, Magosz „kiheréli” az érdekvédelmet, és nem volna szabad az érdekvédelmet és egy ágazat gazdasági irányítását összevonni. Az előterjesztést fércmunkának tartotta többek között azért, mert nincs benne szó arról, hogy önkéntes vagy kötelező alapon gyűjtik be az adatokat a gazdáktól.

Fidesz: a kamara nem érdekképviselet

Obreczán Ferenc (Fidesz), aki Magosz főtitkára is, az ellenzéki felszólalásokra reagálva közölte, valóban hét százalékos részvétel mellett választották meg a tisztségviselőket, de a megyei szinten létrejövő szervezeteket lényegesen nagyobb részvétel mellett jöttek létre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kamara nem érdekképviselet, hanem köztestület.

A vita lezárása

Jakab István, aki a Magosz elnöke is, elmondta, a módosítással az volt a céljuk, hogy erős magyar gazdatársadalom és feldolgozóipar jöjjön létre. Azt szeretnék, hogy ha egy szolgáltató kamara jönne létre, hogy egy professzionális, érdemi tanácsadórendszer működjön, ez pedig adatbázis nélkül nem lehetséges.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Ingatlan-nyilvántartás, energetika

A föld és az ingatlan tulajdonjoga elválasztásának eljárási szabályait is tartalmazza az ingtalan-nyilvántartási törvény módosítása, amelynek általános vitáját kedden folytatta le az Országgyűlés.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása

Az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosításának általános vitájában Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára expozéjában azt mondta, az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi szabályait a jövő március 15-én hatályba lépő új Ptk. ötödik könyve tartalmazza, az ingtalan-nyilvántartási törvény kizárólag az eljárási szabályokat állapítja meg.

Az államtitkár kitért arra, hogy az új magánjogi kódex például a zálogjoggal, vagy a föld és az épület tulajdonjogának elválásával kapcsolatos rendelkezései is indokolják az ingatlan-nyilvántartási szabályok módosítását.

A vitában felszólaló két ellenzéki képviselő, Staudt Gábor (Jobbik) és Schiffer András (LMP) is kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot a hétvégén nyújtották be az Országgyűlésnek, és már most tárgyalják, holott a sürgősséget nem indokolta semmi, hiszen már régóta tudni lehet, hogy az új Ptk. jövőre lép hatályba.

Staudt Gábor alapvetően egyetértve az előterjesztéssel arról beszélt, hogy nehezíti a jogalkalmazást az, hogy ha egy jogterületet túlságosan széttagoltan szabályoznak, márpedig az ingatlan-nyilvántartási szabályokat jövő márciustól három törvény tartalmazza. Üdvözölte az ingatlan és föld tulajdonjogának szétválasztását, és úgy értékelte, ez lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok csak a fejlesztés lehetőségét adják el, a földterületet pedig megtartsák saját tulajdonukban.

Schiffer András is egyetértett azzal a szabállyal, ami lehetővé teszi, hogy a föld tulajdonjogát megtartva lehessen engedni ingatlanbefektetőknek, hogy épületet húzzanak fel. Ugyancsak egyetértett azzal, hogy az elidegenítési és a terhelési tilalmat szétválasztják. Nem tartotta szerencsésnek, hogy ennyire széttagolják a polgári jogi szabályokat, hogy a jogkereső állampolgárnak több törvény között kell majd keresniük.

Kifogásolta, hogy továbbra sem lehet jogi érdek igazolása nélkül hozzáférni bizonyos ingatlan-nyilvántartási adatokhoz. Szerinte ez nehezíti a tényfeltáró újságírók, a jogvédő szervezetek munkáját a lakásmaffiával szemben.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta, a következő ülésen a előterjesztés elfogadásáról dönt a parlament.

Hat energetikai tárgyú törvényt is módosítana a kormány egy salátatörvénnyel

Hat energetikai tárgyú törvényt is módosítana a kormány egy salátatörvénnyel, így módosulhatnak a bányászatról, a fölgázellátásról, a villamos energiáról, az atomenergiáról, a vízközmű-szolgáltatásról és a közszolgáltatásokról szóló egyes passzusok is.

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára expozéjában kifejtette, a bányászati törvényben lehetővé tennék egy új módszer, a szénelgázosítás alkalmazását, így kísérletekkel is igazolhatják, hogy a szénvagyon biztonságosan és gazdaságosan kitermelhető. Az atomtörvényben egyebek mellett kötelezővé tennék egyes nukleáris engedélyezési eljárásokban a közmeghallgatás megtartását.

A villamos energiáról szóló törvényben rendelkeznének arról, hogy olyan közvilágítási hálózatot is üzemeltethetnek a szolgáltatók, amelyek más társaság tulajdonában állnak, a földgázellátásról szóló törvény részletszabályait pedig pontosítják.

A közszolgáltatások ellátásáról szóló törvényben biztosítanák, hogy minden településen biztosított legyen a kéményseprő-ipari szolgáltatás, mivel hatósági döntéssel ideiglenesen kijelölhetnek egy szolgáltatót.

Aradszki András (KDNP) a módosítás több pontját elismételve annyit tett hozzá, hogy mindegyik javaslat a joggyakorlatot és a napi gyakorlatot is segíti.

Józsa István (MSZP) szerint a törvényjavaslat tartalmával nincs problémájuk, pozitív döntés lehet mindegyik pont módosítása. Ugyanakkor megjegyezte, hogy eddig több, mint húsz alkalommal módosították az energetikai tárgyú törvényeket, ez az „ad hoc” törvényalkotás miatt van. Hiányolta továbbá az unió energiahatékonysági direktívájának átültetését a magyar jogrendbe, ezt ugyanis 2014. január elsejéig meg kell lépni.

Kepli Lajos (Jobbik) azt mondta: nem osztja az atomenergiával kapcsolatos aggályokat. A javaslatot támogathatónak ítélte, mint mondta, az intézkedések védik a fogyasztókat és segítik a rezsicsökkentés végrehajtását. Szükségesnek ítélte a környezetbarát technológiák elterjedésének segítését, és közölte: a Jobbik támogatja az illegális energiafelhasználás elleni fellépést.

Szél Bernadett (LMP) problémásnak látta, hogy az előterjesztésbe „mindent beletettek, akár egy salátába”. Az LMP álláspontja, hogy a kormány nem gazdálkodik jól a közvagyonnal, az eszközöket túlárazottan veszi, és a működtetést sem olcsón oldja meg – mondta. Kevesellte az atomerőmű biztonsági övezetét, és hiányolta az érintettekkel való egyeztetést.

Tóth Ferenc (Fidesz) szerint a Paksi Atomerőmű még hosszú ideig adja a hazai villamosenergia-ellátás 40 százalékát. Az üzemidő biztonságos meghosszabbítása szinte ingyenes, más kapacitás kialakításához képest, és a termelés önköltsége is alacsony – mondta, hozzátéve: ezeket az előnyöket kell a kockázatokkal összevetni.

Szerinte a közvélemény irreálisan túlbecsüli az atomenergia kockázatát.

Völner Pál államtitkár az elhangzottakra úgy felelt: az ügyfél kérdéskörrel kapcsolatos módosítással az alapvető jogok biztos a egyetértett, és a Greenpeace, valamint az Energiaklub sem tett erre észrevételt. Közölte: a hatásvizsgálati övezeteket nem érinti a módosítás.

Az elnöklő Latorcai János (KDNP) az általános vitát lezárta.

Vízgazdálkodási törvény, nemzetiségek, napirend lezárása

Az egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése, majd a magyarországi nemzetiségek helyzetéről szóló általános vitával fejezték be munkájukat a képviselők.

Kormány: a dunai árvíz miatt szükségesek a módosítások

Tállai András, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára expozéjában ismertette: a három érintett törvény módosítására az idei dunai árvíz tapasztalatai alapján van szükség. Az egyik változás, hogy az eddig önkormányzati és magántulajdonban lévő csatornák és vízfolyások az állami vízügyi főigazgatóságok vagyonkezelésébe kerülnek. Az egységes üzemeltetéstől gyorsabb védekezést és a megelőzés hatékonyságának növelését várja a kormány.

Szintén a 2013-as dunai árvízi védekezés során szerzett tapasztalatok alapján javaslatot tesznek a nagyvízi mederkezelési terveknek a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter általi kihirdetésére, a nagyvízi meder jogi jellegű ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzésének mielőbbi megvalósítása érdekében a feljegyzési eljárás díjmentességére, valamint az árvíz által veszélyeztetett nyílt ártéri települések tekintetében a települési vízkárelhárítási tervek vízügyi igazgatósági elkészítésére és felülvizsgálatára.

Képviselői felszólalások

Schmidt Csaba (Fidesz) felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte a javaslat elfogadásával rendszerszinten lehet majd kezelni a vízgazdálkodási problémákat. Emellett a kormánypárti képviselő felidézte a dunai árvíz idején tapasztalt összefogást.

Józsa István (MSZP) kiemelte, hogy semmilyen egyeztetés nem előzte meg a javaslat benyújtását, ahogyan sem hatástanulmány, sem hatásvizsgálat nem készült és az érintett szervezetek is csak a benyújtás után értesültek a változásokról. Bírálta a tervezetet, amiért az szerinte tovább folytatja a vízi társulatok „további kiürítését”. Mint mondta, 28 ezer kilométernyi vízi létesítménynek az egyébként is túlterhelt vízügyi igazgatóságokhoz való áthelyezésével nem lesz megfelelő forrás és szakképzettség a helyzet rendezésére. Szerinte az új rendszerben nem biztosítottak az anyagi források a vízgazdálkodás fenntartására.

Kepli Lajos (Jobbik) szintén az emberi és az anyagi forrásokról kérdezte a kormányt, mert szerinte az előterjesztésből nem derül ki ezeknek a biztos megléte. Szintén bírálta a tervezetet, amiért az nem a helyes irányba egységesíti a vízgazdálkodás felügyeletét, valamint nem rendelkezik elképzeléssel a vízmennyiség megtartásáról és tovább hasznosításáról.

Szél Bernadett (LMP) hangsúlyozta, hogy a törvénynek a víztársulatok államosítása címet is adhatták volna, mert az az eszközök elvételéről szól. Hozzátette, a kormány azt hiszi, hogy ha valamit államosít, akkor minden jobb lesz, de a tapasztalatok szerinte nem ezt mutatják.

További problémaként említette, hogy a vízügy szét van szabdalva a kormányon belül és ezzel a javaslattal a Belügyminisztérium szerepét erősítik meg a vízgazdálkodás kárára. Bár a feladatot az állam átveszi, a finanszírozást a gazdálkodóknál hagyja, akik nem szólhatnak bele a részletkérdésekbe – mondta Szél Bernadett, hangsúlyozva, hogy ezzel kiüresednek a vízgazdálkodók.

Tállai András államtitkár úgy válaszolt a vitában elhangzottakra, hogy egy kimondottan szakmai törvényt nem szakmai, hanem politikai alapon közelítettek meg egyes képviselők.

A felszólalást követően Latorcai János levezető elnök lezárta az általános vitát. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, a következő ülésen már az elfogadásról döntenek.

Ezt követően megtartották az Erzsébet programról szóló törvényjavaslat módosításának részletes vitáját, amelyben érdemi politikai vita nem alakult ki a képviselők között.

Folytatódó vita a nemzetiségek helyzetéről

A képviselői hozzászólásokkal folytatódott a magyarországi nemzetiségek helyzetéről szóló általános vita a délelőtt elhangzott vezérszónoki felszólalások után.

A vitában elsősorban a jobbikos képviselők vettek részt, akik közül többen, köztük Szávay István és Szilágyi György is megkérdőjelezte a romáknak biztosított támogatások jogosságát, mondván, körükben sokan semmilyen segítség ellenére sem akarnak integrálódni a magyar társadalomba. Zagyva György Gyula a helyzet megoldására „érdem alapú” támogatás bevezetését javasolta, vagyis szerinte senkinek sem lenne szabad csak azért támogatásokhoz jutnia, mert cigány származású.

A szocialista Józsa István nem értett egyet a jobbikos képviselők által elmondottakkal, mivel szerinte azok „burkolt rasszizmust” tartalmaztak.

A kormányoldalról a fideszes Ékes József azt mondta, a jobbikos képviselők elfogadhatatlanul türelmetlenül kezelik a cigányság helyzetét. Szerinte a felmerült problémákat nem így, hanem a „megoldás irányába” kellene kezelni. Kiemelte, a magyar kormány programjában és tetteiben is arra törekedett, hogy lehetőségeket biztosítson a romáknak.

Az ülést vezető Ujhelyi István lezárta az általános vitát. A napirendi pontok után Horváth János, a ház fideszes korelnöke az 1983-ban elhunyt Hamza András református lelkészre emlékezett. A jobbikos Suhajda Krisztián az erdélyi Lövéte és Királyfürdő településekről beszélt, a független Lenhardt Balázs pedig a kormányzati ciklus elmúlt három és fél évét bírálta.

Ujhelyi István ezt követően bezárta az ülésnapot.

(MTI)