A fogyatékosok sportjának támogatásáról, a rezsicsökkentésről és a földpályázatokról volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

Simicskó: a kormány rendbe tette a fogyatékkal élő sportolók támogatását

Simicskó István, Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért és ifjúságért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy 1988 óta október 15. a látássérültek világnapja. Elmondta, hogy Magyarországon 450-500 ezer fogyatékkal élő van, közülük négy-ötezer sportol aktívan, a sport pedig kiváló eszköz a társadalmi beilleszkedésben, óriási segítséget jelent a teljes értékű élethez. A jelenlegi kormánynak kellett rendbe tennie a fogyatékkal élő, kiemelkedő eredményt elérő sportolók finanszírozását is – mondta.

Varga László (MSZP) közölte, a jövő évi költségvetésben nem egészen 100 millió forinttal akarják növelni a fogyatékosok támogatását, ez pedig hatoda annak, amit a felcsúti kisvasútra akarnak költeni. A paralimpiai érmek megfelelő anyagi jutalmazása is az előző kormányhoz kötődik – mutatott rá.

Ékes József (Fidesz) megerősítette azt, hogy a fogyatékkal élők sportja az elmúlt időszakban kapta meg az ahhoz szükséges támogatást, amely biztosítja a világversenyeken való részvételt.

Schiffer András (LMP) úgy vélekedett, a kormány sportpolitikája kizárólag a látványról, a látványberuházásokról szól.

Fidesz: a pártok támogassák a rezsicsökkentés megvédéséről szóló nyilatkozatot!

Rogán Antal (Fidesz) azt kérte a pártoktól, hogy támogassák az általa benyújtott, a rezsicsökkentés megvédéséről szóló politikainyilatkozat-tervezet napirendre vételét. Ismertetése szerint abban az Országgyűlés egyértelműen kiállna rezsicsökkentés mellett, és kijelentené, hogy fontosnak tartja annak a 2,5 millió embernek az akaratát, aki aláírta a rezsicsökkentés támogatását. Hozzátette: a dokumentumban a parlament visszautasítaná az Európai Bizottság (EB) nyomásgyakorlását.

A kormánypárti politikus szerint a szolgáltatók már tavaly is megpróbálták szabotálni a rezsicsökkentést, akkor az Országgyűlés sürgős törvényalkotása megakadályozta azt. Most nem jogi fronton, hanem a brüsszeli bürokrácián keresztül próbálkoznak, ezért indított az EB vizsgálatot arról, miért van Magyarországon szabályozott energiaár – mondta.

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt mondta, politikai ellenfeleik hangja messzebbre elhalatsztik, mint azé a több millió emberé, aki fellélegzett a rezsicsökkentés minden lépésénél, így nem érte váratlanul a kormányt, hogy a brüsszeli bürokrácia figyelmét is felkeltette a rezsicsökkentés. Ez azonban nem ok arra, hogy a kormányt megingassa a rezsicsökkentésben – jelentette ki, hozzátéve, készek együttműködni a EB-vel, de a kormány elkötelezett a rezsicsökkentés mellett.

LMP: „a haza nem egyenlő Simicska Lajossal”

A napirend előtti felszólalások között több is érintette a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyik vezetőjének letartóztatását. A felszólalások sorát Schiffer András (LMP) kezdte, aki ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a kormány a multikkal a szabadságharcot nem a haza érdekében, hanem a saját oligarchiái érdekében folytatja, vidéki klientúraépítés zajlik. „A haza nem egyenlő Simicska Lajossal” – jelentette ki. Kifogásolta, hogy többek között Mészáros Lőrinc és Raskó György is kapott földet.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a politikus semmi újat nem mondott el, és sajátos stílusban próbált összefüggéseket keresni. Hozzátette: több mint 2000 haszonbérleti szerződést kötöttek meg, 200 ezer állami földet pályáztatnak meg, és a képviselő még mindig a sértettek álláspontját képviseli.

Az MSZP-hez érkezett jelzések után derült fény az MVH-nál történtekre

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint az MVH-ban történt szabálytalanságokra azután derült fény, mert jelzést kapott arról, hogy egy Vas megyei cég földhasználat nélkül vett föl több millió forint támogatást.

Budai Gyula válaszában azt mondta, hosszú, bonyolult eljárás volt az ügy felderítése, és bár már februárban kaptak jelzést a történtekről, meg kellett várni a május 31-i benyújtási határidőt, azt követően azonosították a most már előzetes letartóztatásban lévő embereket.

KDNP: Martens példát mutatott életével

Harrach Péter (KDNP) a múlt héten elhunyt Wilfried Martens volt belga miniszterelnökre, az Európai Néppárt (EPP) elnökére emlékezett. Hozzátette: Martens példát adott életével, politikai magatartásával arra, milyennek kell lennie egy hiteles politikusnak. A kereszténydemokrata képviselő szerint Wilfried Martens mindig a normális és tisztességes politikai magatartás választotta, és ez egy olyan magaslat, amelyhez nem érhetnek fel azok, akik országuk elleni határozatokat sugallnak.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint egy igazi európai politikus volt Martens. Kitért arra, hogy a magyar kormánynak egy nagy küzdelme van még uniós szinten, ez a rezsicsökkentés.

Jobbik: a haveroknak osztják a földeket

Magyar Zoltán (Jobbik) szintén a földügyekben szólalt fel, szerinte a 34 ezer hektárt, amit nem pályáztattak meg, „a saját haveroknak” osztják ki. Megemlítette, hogy Fazekas Szabolcs, Tomajmonostora polgármestere kapta a település környéki földeket, de kapott földet, Daher Pierre felesége is, Czerván György államtitkár, Mészáros Lőrinc, „a miniszterelnök jó barátja” és Simicska Lajos is. A jobbikos politikus felvetette a szakminiszter felelősségét.

Budai Gyula elmondta, hogy Czerván György egy olyan földet bérel, amelyet tulajdonosa felajánlott a Földért életjáradék programba. Az 5,6 hektáros területet korábban is Czerván György bérelte – ismertette.

Interpellációk

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról, a vagyonvédelmi ágazatról és a kapcsolati erőszak jelenségéről volt szó az interpellációk között az Országgyűlésben.

Módosult a napirend

A Fidesz javaslatára a képviselők döntöttek arról, hogy a rezsicsökkentés védelméről szóló politikai nyilatkozat tervezetét első napirendi pontként hétfőn tárgyalják a határozathozatalok után, a részletes vitát kedden tartják. Szintén a nagyobbik kormánypárt javaslatára az európai ügyészség létrehozásával összefüggő előterjesztés általános vitáját hétfőn tartják uniós napirendi pontként. Határoztak továbbá a Fidesz indítványára arról is, hogy a fogyasztóvédelmi törvényjavaslat általános vitája kedden lesz.

MSZP: miért kell miniszteri biztost kinevezni a Klik élére?

A szocialista Hiller István felszólalásában Ferenc Józsefet idézte, aki első magyarországi látogatását úgy összegezte: „minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel megvagyok elégedve”. Ez szerinte alkalmazható arra is, ahogy a köznevelési államtitkárság viszonyul a Klik működéséhez a beérkezett jelzések, panaszok ellenére. Kitért arra, hogy miniszteri biztost neveztek ki a központ rendbe tételére, aki „még véletlenül sem” az oktatás területéről érkezett. Azt mondta: a Klik nem képes a problémákat megoldani, mert önmaga a probléma. Azt kérdezte: ha minden rendben, miért kell miniszteri biztost kinevezni? Ki áll az államosított közoktatás élén és mi indokolja, hogy a biztos a gazdasági szférából érkezik? – sorolta.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár úgy válaszolt: ha a képviselő elolvasta volna az Emmi közleményeit és a tényekből indult volna ki, tudná, hogy a Klik szervezeti kiépítésének első szakasza véget ért. A biztos feladata az informatikai rendszer kialakításának segítése lesz, ami a központ és az iskolák működéséhez szükséges. Azt a kérdést nem tudta értelmezni, hogy ki áll a magyar köznevelés élén, hiszen – mondta – a képviselő pontosan tudja, hogy a miniszter, a döntések az igényelt szinteken születnek meg. Azt mondta, nem állította soha és most sem állítja, hogy a Klik működése minden pontján szabályos és hibátlan, de ez egy új, nagy rendszer kialakításakor „úgyszólván szükségszerű”. A hibákat a szakszervezetekkel együttműködve kijavítják – ígérte.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 203 igen, 70 nem és 2 tartózkodással jóváhagyta.

Jobbik: a kormány nem akarja rendbe tenni a vagyonvédelmi ágazatot

Bertha Szilvia (Jobbik) arról beszélt, szerinte a vagyonvédelmi ágazatot a kormány nem akarja rendbe tenni. A vagyonvédelmi szakmai kamara számításaira hivatkozva kiemelte: ahhoz, hogy egy vagyonőr a szakmai bérminimumot törvényesen megkapja, munkáltatójának óránként 1200 forintot kellene számláznia.

Ehhez képest az állami, önkormányzati szféra, a katasztrófavédelem objektumainak ellenőrzésére óránként 743 forintot, a Nemzeti Színházra 643 forintot fizetnek. Ezekből még a fővállalkozó és az alvállalkozó is leveszi a maga jussát, így végül a vagyonőröknek 300 forint alig marad feketén mondta, hozzátéve: ezután az állam razziák keretében kiküldi az összes létező hatóságot a lánc alján lévő végrehajtó cégekre és „nagy hírverést csapnak”, hogy megint mennyi feketén vagy szürkén foglalkoztató céget füleltek le. Miként várja el az állam a munkáltatóktól a törvénytisztelő magatartást, amikor maga szegi meg a közbeszerzési törvényt, s az alacsony díjakkal maga teremti meg a törvényszegést a versenyszférában is? – kérdezte.

Kontrát Károly belügyi államtitkár visszautasította, hogy az állam törvénysértő módon fogadja el a pályázatokban szereplő óradíjakat. Az árat a piac, a kereslet és kínálat határozza meg, nincs hatósági ár megszabva – rögzítette.

Hozzátette: a pályázók nem csak a kamarai ajánlási árat, hanem annál magasabbat is meghatározhatnak. A nyertesek között egyetlen olyan gazdasági társaság sem volt, amelyik negatívan zárta volna az előző évi egyenlegét. Jelezte: évek óta kiemelt ellenőrzési területe a munkaügyi hatóságnak a személy- és vagyonvédelem, tavaly 1715 ilyen munkáltatót ellenőriztek. Fontolja meg, ha bűncselekményről van tudomása, akkor feljelentést tesz – javasolta végül a képviselőnek.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 204 igen és 41 nem szavazattal jóváhagyta.

LMP: mikor írja alá a kormány az isztambuli nyilatkozatot?

Ertsey Katalin (LMP-frakció) az Európa Tanács nőkkel szembeni, illetve kapcsolati erőszak elleni isztambuli egyezményhez való csatlakozás előkészítéséről érdeklődött. Felidézte, hogy nyáron botrányok, lázas háttéregyeztetések után bekerült a Btk.-ba a családon belüli erőszakra vonatkozó tényállás. Ez azonban még messze nem elégséges a súlyos és krónikus társadalmi krízis kezelésére, a növekvő erőszak megfékezéséhez – állapította meg, hozzátéve: hetente egy nő és havonta egy gyerek hal meg emiatt. Azt kérdezte, a májusban alakult munkacsoport mire jutott, és mikor írja alá a kormány az isztambuli egyezményt.

Doncsev András államtitkár kiemelte: a törvénymódosítás parlamenti elfogadásával garanciát teremtettek a kapcsolati erőszak elleni hatékony és törvényes fellépésre. A csatlakozást előkészítő munkálatok és az egyeztetések az egyes tárcák között megkezdődtek. Jelezte: a három érintett miniszter – a közigazgatási, az emberi erőforrások minisztere és a belügyminiszter – külön munkacsoport létrehozására közös utasítást készítenek elő. Emellett felkérik az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt és az alapvető jogok biztosát a részvételre a munkacsoportban.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 199 igen, 38 nem és 25 tartózkodással viszont megtette azt.

Interpellációk

A rezsicsökkentéssel, a devizahitelezéssel és a korrupcióellenes harccal kapcsolatosan is hangzottak el kérdések az interpellációk között, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Fidesz: újabb meccs előtt állunk a rezsicsökkentéssel kapcsolatban

Újabb nehéz meccset helyezett kilátásba a rezsicsökkentéssel kapcsolatosan az Borbély Lénárd (Fidesz), aki szerint a multinacionális vállalatok vezetői az Európai Unió döntéshozóin keresztül kívánják eltántorítani a magyar kormányt attól a céljától, hogy csökkenjenek a lakossági terhek.

Mint mondta, 2010 előtt az EU 27-ek országai közül a magyarok fizették a legmagasabb rezsidíjakat a jövedelmük vonatkozásában, vagyis az ország szerinte Paradicsom volt a multik számára. Mindez véget ért, a cégek ezért azt is képesek kijárni, hogy Brüsszelben újabb kötelezettségszegési eljárás induljon az országgal szemben. Fontosnak tartotta, hogy a kormány végigvigye álláspontját.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára szerint „nem volt kétség afelől, hogy az ellenzék beindítja lejárató kommunikációs gépezetét, nem habozva alkalmazni jól bevált módszerét, miszerint külföldön kér segítséget a belügyekkel kapcsolatban.

A rezsicsökkentés a cégek számára azzal jár, hogy kevesebb extra profitot visznek ki az országból – hangsúlyozta -, így szerinte várható volt, hogy a feszültség Brüsszel figyelmét is felkelti.

Hangsúlyozta: a kormány többször jelezte az unióban, hogy a szabályozott energiaárak megszüntetésére rövidtávon nem lát lehetőséget. A kabinet kész a probléma megvitatására, de védeni fogja a kiszolgáltatott hazai fogyasztók érdekeit – jelentette ki.

Németh Szilárd (Fidesz), akivel a képviselő közösen jegyezte az interpellációt, a választ elfogadta.

MSZP: az eszközkezelő csak azokat segítse, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe

Simon Gábor (MSZP) a miskolci Fészekrakó-botránnyal hozta összefüggésbe a Nemzeti Eszközkezelőt, kijelentve: azzal, hogy az eszközkezelő a bűncselekmény által lakáshoz jutottakon is segít, azok lakókörnyezetét hozza nehéz helyzetbe. Kifejtette: a devizahiteleseket segítő intézmény belépésével a lakásokról lekerül a jelzálog, így a sokféle rezsitartozást felhalmozók kintlévőségeit a közös képviselők sem tudják behajtani, ami az egész lépcsőház eladósodását is hozhatja.

Hangsúlyozta: az eszközkezelőnek csak azokat kellene segítenie, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe.

Fónagy János államtitkár elmondta: az eszközkezelő eddig 11 ezer 500 ingatlan-felajánlást fogadott be, olyanokét, akiknek a bank már felmondta a hitelszerződését. Mint mondta, egyre többen csatlakoznak a programhoz.

A fészekrakó-csalásként ismertté vált ügy az eszközkezelő programmal nem vethető össze, hiszen az csak azokat támogat, akik önhibájukon kívül kerültek bajba – jelentette ki. A miskolci városvezetés fogadott el határozatot az érintett banki követelések felvásárlásáról – folytatta -, így az ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerülnek, és megkezdődhet a városrész rehabilitációja.

Mint mondta, a több száz vádlottat felvonultató üggyel kapcsolatban még nem született jogerős bírósági döntés, az eszköz.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban 204 igen szavazattal, 69 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

A Jobbik is a devizahiteles probléma megoldásáról beszélt

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a devizahitelesek problémájáról szólva kifogásolta, hogy a kormány novemberig adott határidőt a bankoknak a szerződések módosítására, szerinte a megoldást nem azokra kellene bízni, akik eddig a problémát okozták

Kijelentette: egyetlen huszárvágással kellene megoldani a helyzetet a hitelek felvételekor életben lévő árfolyamának megfelelő forintosítással.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára botorságnak nevezte a felvetést. Mint mondta, a javaslat mintegy 1000 milliárd forintos veszteséget okozna, amelyet vagy a bankoknak kellene megfizetni, ami a gazdaság leállását okozná, de az is, ha ezt az állam állná. Szerinte a Jobbik nem rendelkezik a józan belátás képességével.

Felidézte, mi mindent tett a kormány eddig az ügy megoldása érdekében.

Fontosnak tartotta, hogy tartósan kiszámítható legyen a havi törlesztés összege, az jelentősen csökkenjen, és a kormány azt is alapelvnek tekinti, hogy a forinthitelt felvevők ne kerüljenek hátrányba.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 195 igen, 38 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta azt.

A KDNP a korrupció ellenes harc eredményeire kérdezett rá

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta: az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozata van folyamatban, megjegyezve: aki korábban szemet hunyt a korrupció felett, annak súlyos szerepe van az ország gazdasági helyzetének kialakulásában. Szerinte javultak a feltételek , és felsorolta az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedéseket. A kabinet érdemének nevezte az ügyészség függetlenségének javítását és a korrupcióellenes részlegének létrejöttét.

Megjelennek a közigazgatás fejlesztésében kiemelt érdekek – mondta. Arra kérdezett rá: hogyan áll az ország a célok elérése érdekében.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára szerint a korrupcióval kapcsolatban azt mondta: a tárca nyílt társadalmi egyeztetés keretében hozta meg az intézkedéseit, hogy orvosolja a megrendült bizalmat.

Javultak az ország korrupciós mutatói – közölte -, megszülettek a hivatásetikai kódexek, és egyre többen ítéli meg pozitívan az országot. A Világgazdasági Fórum versenyképességi felmérésének eredményeiből is ez derült ki – tette hozzá.

A képviselő a választ elfogadta.

Azonnali kérdések

A köznevelési államtitkár iskolásoknak írt leveléről, az ország NATO-nak tett felajánlásáról, a felsőoktatási béremelésről és környezetvédelmi kérdésekről volt szó az azonnali kérdések és válaszok órájában hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: egy ötödikes fiktív levele Hoffmann Rózsához

Harangozó Tamás (MSZP) a köznevelési államtitkár 5. és 8. osztályos diákoknak, a nemzeti hitvallás és az alaptörvény átadása alkalmából írt levelére válaszolt egy ötödikes kisdiák által írt fiktív levélben. Az úgy kezdődik, hogy ”Kedves Hoffmann Rózsa néni!„, és többek között azt kérdezik benne – folytatta a politikus – , hogy az elmúlt években milyen alkotmány szerint éltek a magyar emberek. A levélben azt is firtatták, hogy az államtitkár miért nem mesélt arról, hogy az előző rendszerben a művelődési minisztériumban kezdett dolgozni, és tagja volt az MSZMP-nek is. Harangozó Gábor szerint Hoffmann Rózsa kormány.hu-n olvasható életrajza 1992-vel kezdődik.

Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkára szerint az ellenzéki képviselő alábecsüli a képviselőtársai szellemi képességeit, ha úgy gondolja, hogy van egyetlen egy képviselő is, aki azt hiszi, ezt levelet egy gyerek írta. Azt mondta, soha egyetlen percig nem volt titok az önéletrajza, nem titkolta múltját. A képviselőhöz szólva közölte, annak a pártnak a tagja, amelyik utóda annak, amelybe neki néhány évig kényszerből be kellett lépnie. Kitért arra, hogy amerikai, francia filmekben sokszor iskolás gyerekek citálják az alaptörvényüket, büszkék arra. Hozzátette: nem érti miért fáj az ellenzékieknek, hogy elküldték az iskolásoknak az alaptörvényt, hiszen az a nemzeti identitás része.

Jobbik: miért kell magyar katonáknak külföldi megszálló missziókban részt vennie?

Staudt Gábor (Jobbik) felidézte, hogy a NATO katonai bizottságának budapesti ülésén a honvédelmi miniszter azt mondta, a Magyar Honvédség ezer fős műveleti szerepvállalását a jövőben is fent kívánja tartani. Nem lehet tudni, hogy hová, mikor és miért, de az biztos, hogy állandóan ezer magyar katonának kell külföldön megszálló missziókban részt vennie – közölte, megjegyezve, hogy Hamid Karzai, a szövetségesek által ”odatett„ afgán elnök sem tartja sikeresnek az afganisztáni megszállást.

Hende Csaba honvédelmi miniszter közölte: Afganisztánban nem NATO, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott művelet folyik. Hozzátette: az ezer magyar katona missziókban való részvétele tíz éve különböző dokumentumokban rögzített szándéka az országnak.

LMP: a béremelés elmaradása miatt veszít vonzerejéből a kutatói pálya

Osztolykán Ágnes (LMP) azt tudakolta, mekkora béremelést kapnak a felsőoktatásban oktató tanársegédek, adjunktusok, akiknek 2008 óta nem emelkedett a bére. Hiába a hivatástudat, ha nem lehet megélni a fizetésből – fűzte hozzá, azon véleményének hangot adva, hogy veszít vonzerejéből a kutatói pálya, a cégek elszívják a legtehetségesebb oktatókat.

Klinghammer István, az Emmi felsőoktatásért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemek nemcsak bért fizetnek az oktatóknak, hanem a kutatástól függő egyetemi jövedelmet is, ami intézményenként különböző. Kitért arra, hogy a felsőoktatás stratégiában szerepel a minőség irányába történő lépés, ennek alapja pedig a teljesítmény lenne.

Fidesz: milyen eredményeket hozott a budapesti víz-világtalálkozó?

Balla Mihály (Fidesz) szerint a világ jövőbeni stratégiai kérdései között a víz lesz a legfontosabb, Magyarország pedig kiemelten kezeli ezt a kérdést. Hozzátette: a múlt héten tartott világtalálkozó célja az volt, hogy leglényegesebb kérdésekben – ívóvíz-szolgáltatás, szennyvíz-kezelés, integrált vízgazdálkodás, nemzetközi vízügyi együttműködés – támogassa a fenntartható fejlődési célok kidolgozását. Milyen eredményeket hozott a találkozó? – kérdezte.

Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár közölte, Magyarország nemzetközi szerepvállalását, tekintélyét növelte és erősítette a találkozó. Fantasztikus színvonalú rendezvényen vagyunk túl – fogalmazott, az eredmények közzé sorolva az újabb kétoldalú tárgyalásokat, beruházásokat, valamint technológiák eladását is.

MSZP: nem tesz semmit a kormány az éghajlatváltozás ellen

Szabó Imre (MSZP) azt vetette fel, hogy egyre nő az üvegházhatású gázok kibocsátása, változik az éghajlat, a kormány pedig nem tesz semmit. Mint mondta, a jelenlegi kabinet 330 milliárd forint értékű kvótakeretet kapott 2010-ben az előző kormánytól, ebből semmit sem sikerült eladni, és ennek az Állami Számvevőszék által megállapított mai értéke 200 millióval kevesebb.

Illés Zoltán államtitkár válaszában elmondta, hogy a fejlesztési tárcához tartoznak a klímaügyek. A klímaváltozás tekintetében három stratégiát is követ a kormány: az alkalmazkodás, a levegőszennyezés csökkentése és a hatékonyság – fejtette ki.

A Jobbik Fodor Gábor pártjának támogatását firtatta

Pörzse Sándor (Jobbik) az kérdezte: van-e törvényes mód arra, hogy Fodor Gábor pártja ne kapjon 700 millió forintnyi közpénzt a választáson való indulásra. Szerinte az egykori SZDSZ-es politikus is felelős azért, hogy pártja olyan sebeket ejtett az országon, amelyet máig nem hevert ki. Felidézte: az SZDSZ csaknem félmilliárd forintnyi tartozást halmozott fel, amelyet ”közpénzből, a felelősök keresése nélkül„ fizettek ki.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára is az egyik legkártékonyabbnak nevezte, amit Fodor Gábor egykori pártja tett. A támogatás azonban a törvényben meghatározott feltételekkel jár Gyurcsány Ferenc szervezetének, ahogy Bajnai Gordonénak vagy a Jobbiknak is – fűzte hozzá -, annak teljes összegéhez azonban 106 egyéni jelöltet és országos listát is állítani kell – mondta.

Azonnali kérdések, kérdések

A pedagógusok béremelése, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, valamint a sportfinanszírozás is szóba került az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

A KDNP a pedagógus-béremelés részleteire kérdezett rá

Pálffy István (KDNP) arról szólt, hogy 160 ezer pedagógus kapta meg az átlagosan 34 százalékos béremelést. Beszámolt arról is, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kompenzációt ígért azoknak, akiknek más esetben csökkenne a bére a változtatás miatt. Hogy áll ennek kidolgozása? – kérdezte.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár elmondta: a kidolgozás jól halad, ahogy a pedagógusok átsorolása is. A kompenzációt a november 1-jei fizetéssel megkapják az érintettek – folytatta, hozzátéve: mintegy ezren részesülnek ebben. A legfrissebb összesítés alapján 72 olyan pedagógus van, akiknek valamivel csökkenne a bére – ismertette.

Az LMP a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ érdekében emelt szót

Szél Bernadett (LMP) arra kérdezett rá: kinek az érdekében számolja fel a kormány a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot? Közölte: a kormány tíz pályázatot írt ki az eddig ökogazdálkodásnak helyet adó területre, a nyertesek sorából pedig számára az derül ki: ”a fideszes cimboráknak megint megtetszett valami, és elvették erővel, ahogy szokták, átlépve a nemzet érdekein„.

Bitay Márton, a vidékfejlesztési tárca államtitkára azt felelte: lejárt az eddigi használó jogosultsága, aki adósságokat is felhalmozott az állammal szemben. A 450 hektárnyi területet tíz birtoktestre osztva írták ki a pályázatokat, helyben lakó családi vállalkozásokra. A nyertesek egy évig kötelesek folytatni az ökológiai gazdálkodást – tette hozzá.

Az MSZP a sportfinanszírozás újragondolását szorgalmazta

Varga László (MSZP) a magyar labdarúgó válogatott hollandiai 8-1-es vereségről szólva azt javasolta: a kormány gondolja át sportfinanszírozási programját, amelynek keretében tízmilliárdokat költ egy-egy stadion építésére. Szerinte csak ”optikai tuning„ történt a labdarúgásban, érdemi változást nem sikerült elérni.

Simicskó István sportért felelős államtitkár szerint egyetlen, bár csalódást keltő eredményből nem lehet a magyar sport egészére vonatkozó következtetéseket levonni. Emlékeztetett: korábban a szocialisták is fontosnak tartották a sportlétesítmények építését. Szólt arról is, több mint 70 ezer gyermek sportol az elmúlt három év sporttámogatásainak köszönhetően – mondta.

Virágot adott a válasz mellé Illés Zoltán

A kérdések sorát nyitó Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy a Heves megyei Abasáron be kellett szüntetni az ivóvíz-szolgáltatást, mert szerves oldószerek kerültek az ivókutakba. A politikus egyúttal érthetetlennek nevezte, hogy a 2014-es büdzsé tervezetéből hiányzik a országos környezeti kármentesítési program.

Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca államtitkára azt mondta, hogy válasza mellett egy virágcsokrot is szeretne átnyújtani a képviselőnek, utóbbit a ”múltkori, kettőnk közötti duel kapcsán„, bocsánatkérésének újabb szimbólumaként.

Az államtitkár ezt követően arról beszélt, hogy a hatóságoknak egészen mostanáig nincs tudomásuk arról, hogy hol van a szennyezés forrása. Hozzátette, az, hogy a büdzsé tervezetében nincs benne a kármentesítési program, az nem jelenti azt, hogy a végleges költségvetésben ne lenne benne.

Válasza végén az államtitkár átadta a képviselőnőnek a virágcsokrot.

MSZP a visszavont fejlesztési pályázatokról

Baja Ferenc (MSZP) arra utalt, hogy a gazdaságfejlesztési operatív program keretei között egy 20 milliárd forintos pályázatot írtak ki 33 kistérség szélessávú fejlesztésére, de a megbízások kétharmadát öt olyan újonnan alakult cég kapta, amelyeknek azonos a tulajdonosi körük.

A képviselő megkérdezte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) valóban visszavonta-e a pályázatokat, amikor kiderült, hogy ezek a cégek nem képesek teljesíteni a szükséges műszaki feltételeket.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta, egyetértenek abban, hogy a szélessávú fejlesztések nagy jelentőségűek a magyar háztartások számára. Szavai szerint amikor átvette az NFÜ irányítását, ezért tulajdonított kiemelten figyelmet a folyamatban lévő pályázatok elbírálásának.

Az államtitkár közölte: három ok miatt döntött úgy, hogy az NFÜ eláll az említett pályázatoktól. Egyfelől azok megvalósítása 9-10 hónapja nem haladt, ami forrásvezetési kockázatokkal fenyegetett – sorolta. Emellett az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) vizsgálatot indított az elbírálás kapcsán – tette hozzá. Végül azt mondta, mérlegelte az ellenzéki kritikákat is és azt látta jónak, ha elállnak az érintett öt cég programjainak megvalósításától.

Jobbik: a kormány szabályozza az olasz borok beáramlását!

Suhajda Krisztián (Jobbik) komoly veszélynek nevezte a Magyarországra érkező silány minőségű olcsó importborokat, ezért kérte, hogy a kormány szabályozza a ”kétes eredetű„ olasz borok beáramlását.

Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára közölte, a külföldről érkező borokat kiemelt figyelemmel kísérik és folyamatosan ellenőrzik. Arra is kitért, hogy a magyar szőlő- és borágazat 145 millió euró felhasználására jogosult a következő öt évben.

KDNP: mit tett a kormány a nyugdíjasokért?

A korábbi szocialista kabineteket bíráló Tarnai Richárd (KDNP) arról érdeklődött, hogy mit tett eddig a jelenlegi kormány a nyugdíjasok érdekében.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár azt felelte, hogy egyebek között megmentették a nyugdíjkasszát, eltörölték a nyugdíj adóztatásának lehetőségét, megőrizték a nyugdíjak értékét és megteremtették a nők negyven éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét.

Határozathozatalok

Határozathozatalokkal folytatódott a parlament munkája hétfőn, a képviselők döntöttek egyebek mellett az újabb rezsicsökkentésről is.

Döntött a parlament az újabb rezsicsökkentésről

November 1-jétől 11,1 százalékkal csökken a gáz, az áram és a távhő ára a parlament döntése értelmében. Németh Szilárdnak, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselőjének erről szóló törvényjavaslatát 311 igen szavazattal, 16 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el.

Az újabb rezsicsökkentéssel a gáz, az áram és a távhő ára a tavaly decemberihez képest összesen 20 százalékkal esik vissza.

Az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi bizottság javaslatára arról is határozott, hogy az egyetemes földgázszolgáltatókra terhelik a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések, például a gázkazánok műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét.

Elfogadták a Bethlen Gábor Alap működéséről szóló beszámolót

Az Országgyűlés 227 szavazattal, 87 nem ellenében és egy tartózkodás mellett elfogadta a határon túli magyarság támogatását koordináló Bethlen Gábor Alap tavalyi működéséről szóló beszámolót.

A kormánypárti szavazatokkal elfogadott beszámoló rögzíti, hogy a Bethlen Gábor Alap bevételi előirányzata 13,94 milliárd forint, kiadási előirányzata 11,67 milliárd forint volt, amiből 10,8 milliárd forint támogatási célra, 810 millió forint pedig az alapkezelő működtetésére szolgált.

A 2011/12-es tanévre vonatkozóan 248 715-en kaptak oktatási-nevelési támogatást. A nemzeti jelentőségű intézmények egyedi támogatásként 5,5 milliárdhoz jutottak.

Módosult a termőföld védelméről szóló törvény

A zártkerteknél is előírja a földvédelmi szabályok alkalmazását, de mentesíti ez alól a belterületi ingatlanokat és az erdőket a földvédelmi törvény elfogadott módosítása.

A változtatást a vidékfejlesztési miniszter kezdeményezte, elfogadását az összes frakció támogatta, a Demokratikus Koalíció hat független képviselője nemmel voksolt, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői Ángyán József korábbi fideszes agrárállamtitkárral együtt tartózkodtak.

A jogszabály a zártkerti ingatlanoknál a hasznosítási kötelezettség elmulasztására vonatkozóan külön szabályokat vezet be. E szerint az önkormányzat a hasznosítatlan zártkerti ingatlanokat kijelölheti a szociális földprogramban, illetve közfoglalkoztatási programban való részvételre, ha a hasznosításról szóló felszólítások eredménytelenek voltak.

Egységes jogszabály fogja össze a panaszok és közérdekű bejelentések kezelését

Jövő év elejétől egységes jogszabály vonatkozik az állampolgári panaszok és közérdekű bejelentések kezelésére, miután kormánypárti és jobbikos szavazatokkal elfogadták az erről szóló előterjesztést.

A jogszabály rendelkezik a bejelentő védelméről és a munkáltatók visszaéléseivel kapcsolatos bejelentések kezeléséről, biztosítva, hogy ha egy vállalat létrehozza a bejelentések kezelésére szolgáló rendszerét, az megfeleljen az adatvédelmi előírásoknak. Az előírás szerint ezekben tilos különleges adatokat kezelni.

A törvény bevezeti a bejelentővédelmi ügyvéd intézményét. Az ügyvédet a magánszféra alkalmazhatja az antikorrupciós bejelentések fogadására. A bejelentő személyét ügyvédi titoktartás védi.

Hatályon kívül helyezték a korábbi bűnmegelőzései stratégiát

Hatályon kívül helyeztek egy 2003-as, a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló határozatát, az új bűnmegelőzési stratégiát ugyanis a kormány alkotja meg.

A hatályon kívül helyezést a kormánypártok mellett az LMP is támogatta, az MSZP nemmel szavazott, a Jobbik tartózkodott.

A közútkezelő veszi át az autópálya-kezelő feladatainak egy részét

Novembertől a Magyar Közút Nonprofit Zrt. veszi át az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. közútkezeléssel kapcsolatos feladatait, az autópálya-kezelő hatásköre a használatarányos útdíj beszedése lesz.

Az erről szóló törvénymódosítást Németh Lászlóné fejlesztési miniszter kezdeményezte, a Ház pedig kormánypárti szavazatokkal fogadta el. Az MSZP és az LMP nemmel szavazott, a Jobbik tartózkodott.

E szerint az ÁAK novembertől a matricás és használatarányos útdíj-fizetési rendszerek működtetésére, fejlesztésére, továbbá a díjak beszedésére jogosult, a közútkezelő pedig – a koncesszióban épült M5 és M6 kivételével – átveszi az összes autópálya kezelését, üzemeltetését és fenntartását.

Az Országgyűlés kibővítette az EP minősített dokumentumokhoz történő hozzáférését

A parlament egyhangúlag elfogadta Martonyi János külügyminiszter azon törvényjavaslatát is, amellyel Magyarország beleegyezik abba, hogy az európai parlamenti képviselők hozzáférjenek a közös biztonság- és védelempolitika területén kívül eső minősített dokumentumokhoz is.

Martonyi János indoklása alapján a változtatást az Európai Parlament (EP) kezdeményezte a Lisszaboni Szerződés aláírása után, mivel addig hasonló hozzáférésre nem voltak jogosultak a brüsszeli képviselők.

Felfüggesztették a jobbikos Ferenczi Gábor mentelmi jogát

Halálos közúti baleset gondatlan okozásának gyanúja miatt felfüggesztette a jobbikos Ferenczi Gábor mentelmi jogát az Országgyűlés.

A politikus májusban Ajka belterületén autójával elütött egy 93 éves asszonyt, aki a baleset következtében elhunyt.

A Ház ellenszavazat nélkül döntött a mentelmi jog felfüggesztéséről, amit az ellenzéki képviselő is kért.

Tárgysorozatba vétellel fejeződött be a határozathozatali szakasz, a parlament 70 igen, 211 nem ellenében és 15 tartózkodással úgy döntött, hogy nem veszi tárgysorozatba az MSZP azon indítványát, amely a bírók jogállásáról és az ügyészségről szóló törvényt módosítaná.

Rezsicsökkentés

A határozathozatalokat követően a rezsicsökkentés megvédésével kapcsolatos politikai nyilatkozat általános vitáját tartották meg a parlamentben.

Rogán: az uniós bürokráciával szemben kell megvédeni a rezsicsökkentést

A rezsicsökkentést nem az uniótól, hanem az uniós bürokráciától kell megvédeni, ugyanis ezt felhasználva most ”azok akarnak az ablakon bejönni, akiket az ajtón korábban elküldtek„ – mondta Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a rezsicsökkentés megvédéséről szóló nyilatkozat általános vitájában.

A politikus szerint a brüsszeli bürokrácia olyan jogosítványokat akar felhasználni, amelyeket a lisszaboni szerződés és annak kiegészítései sem biztosítanak.

Rogán Antal hangsúlyozta: eddig két gyakorlat volt, a szocialisták privatizálták az energiaszektort, amelyben garantált profitot biztosítottak, és ez jelent meg az árakban. A 2002-es választáskor azt mondták, nem lesz gázáremelés, aztán háromszorosára emelkedett a tarifa. A Fidesz-kormányok ezzel szemben korábban úgy döntöttek, hogy nem emelik a rezsit az inflációnál nagyobb mértékben, most pedig eljutottak oda, hogy érdemben lehet a csökkentésről beszélni.

A frakcióvezető kitért arra is, hogy nem értik, Brüsszel miért nem ért egyet a szabályozott energiaárakkal, hiszem ezzel több uniós országban is élnek. Hangsúlyozta: ha a szocialisták azt mondják, hogy támogatják a rezsicsökkentést, akkor most álljanak is ki mellette, és tagadják meg a korábbi tetteiket. Ha ezt nem teszik meg, akkor olybá tűnhet, hogy ott akarnák folytatni, ahol abbahagyták.

A szocialista Józsa István azzal kezdte felszólalását, hogy pártja támogatja a rezsicsökkentést, mert nagy szükség van rá, a Fidesz-kormány ugyanis elszegényítette az embereket az adóemelésekkel és a megszorításokkal. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a politikai nyilatkozat ”tendenciózus hazugságokat„ tartalmaz, nem tudják bebizonyítani például azt sem, hogy reálértéken befagyasztották volna az energiaárakat.

Megjegyezte, hogy a 20 százalékos rezsicsökkentés jelentős része a nagyobb fogyasztóknál – ahogy a képviselő fogalmazott, a ”medencefűtőknél„ – csapódik le, ezért azt javasolták, hogy harminc százalék legyen a csökkenés, mert annak a hasznából többen részesülnének.

Józsa István emlékeztetett, hogy a szocialisták gázár-kompenzációra többet fordítottak évente, mint amit a kormány most rezsicsökkentésre: 120 milliárd forintba került a kompenzáció.

Balczó Zoltán (Jobbik) felszólalásában hangsúlyozta: pártja annak ellenére támogatja a nyilatkozat elfogadását, hogy az az MSZP által elkövetett ”ősbűn„, a privatizáció mellett nem szól az első Fidesz-kormány hibáiról. Emellett kérdés, hogy a kormányzat miért csak a harmadik évében kezdi el a rezsicsökkentő lépéseket.

A képviselő szerint a mostani Fidesznek kicsit az 1998 és 2002 közötti Fidesszel is meg kellett vívnia ezt a harcot, mivel akkor erőltetett módon hajtották végre a gyors liberalizációt. Közölte továbbá, az hamis felfogás, hogy azért kellett az energiaszektort privatizálni, mert a leromlott állapotokat csak így tudták helyre állítani, mivel egy jelentés szerint 2000-re sem volt az elvárt szinten az üzembiztonság, a kirendeltségeket pedig több helyszínen megszüntették.

Balczó Zoltán arra kérte a Fideszt, a propagálás közben foglalkozzanak azzal, hogyan lehetne elérni, hogy a cégek ne álljanak le a fenntartó fejlesztésekkel, és ne a munkahelyek megszűnésével akarják a saját profitjukat megtartani.

Az általános vita folytatásában hosszas vita alakult ki a kormányoldal, az MSZP és a Jobbik között. Szocialista képviselők, így Gúr Nándor, Józsa István és Szanyi Tibor egyebek mellett azért bírálták a Fideszt, mert szerintük igazságtalanul hajtja végre a rezsicsökkentést, nagy támogatáshoz juttatva a gazdagabb rétegeket is. Az MSZP politikusai arra emlékeztettek, hogy korábbi kormányaik éppen ezért alkalmazták a gázárkompenzáció rendszerét, amellyel célzottan tudtak segíteni a legrászorultabbaknak. Fideszes és kereszténydemokrata képviselők, köztük Rogán Antal és Pálffy István ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy az MSZP nagyvállalatokat segítő politikája miatt 2002-2010 között a gáz ára háromszorosára, a villanyé pedig több mint kétszeresére drágult, ráadásul a Bajnai-kormány meg is szüntette a gázárkompenzációt. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás szintén a szocialistákkal szemben foglalt állást, míg frakciótársa Szávay István azért bírálta a Fideszt, mert a nyilatkozatban nem foglalkozik az energiacégek privatizációjának körülményeivel.

A vitában utolsó előttiként szót kérő Szanyi Tibor ostoba, gyerekes nyilatkozatnak nevezte az előterjesztést. Erre válaszul a fideszes Boldog István azt mondta, ”egy ’56-os gyermekeként„ nem kíván ezzel vitatkozni. Az ülést vezető Ujhelyi István ekkor felszólította a kormánypárti képviselőt, hogy térjen a tárgyra, aki azt mondta, ”eddig nem volt probléma, hogy ki, miről beszél„. ”De most probléma„ – válaszolta az elnöklő Ujhelyi István, majd Boldog István úgy folytatta, hogy ”olyan pártban ülök, amely a nemzetet védi, ön pedig egy olyanban, amely lövetett a magyarokra„. Az Országgyűlés szocialista alelnöke ekkor elvette a szót a fideszes képviselőtől.

Németh Szilárd (Fidesz) az előterjesztők nevében zárszavában azt mondta, a nyilatkozat elfogadására azért van szükség, hogy Magyarország felvehesse a küzdelmet az Európai Unió szocialisták által irányított ”bürokrata hadával„.

Az általános vitát Ujhelyi István lezárta.

Uniós ügyészség, gyermekjóléti intézmények, részletes viták

Az uniós ügyészség létrehozásával kapcsolatban a szubszidiaritási elv vizsgálatáról szóló jelentés, valamint egyes gyermekjóléti intézmények állami átvételéről vitatkoztak a képviselők, majd két részletes vita és a napirend utáni felszólalások után lezárták a hétfői napirend tárgyalását keddre virradó éjjel.

Uniós ügyészség: sérülne az ország szuverenitása

Az uniós ügyészség létrehozásával sérülne a szubszidiaritási jog, és az ország szuverenitása is – ezt állapította meg az a jelentés, amely a készülő uniós intézmény joghatásait vizsgálta, és amely elfogadásáról hétfő este általános vitát tartottak a parlamentben.

Hörcsik Richárd (Fidesz) expozéjában kifejtette, az ország uniós tagsága óta először azt vizsgálták, hogy egy még el nem fogadott uniós tervezet megfelel-e a szubszidiaritás elvének. Ennek lényege, hogy meghatározza, mikor tartozik az Európai Unió hatáskörébe a jogalkotás, és kimondja, hogy a döntéseket a polgárokhoz legközelebb eső szinten kell meghozni.

A javaslat alapjaiban sértené a magyar ügyészség függetlenségét és elfogadása esetén az alaptörvényt és a büntetési kódexet is módosítani kellene – mondta Hörcsik Richárd, hozzátéve: emellett a szuverenitást is korlátozná a jogszabály elfogadása.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára közölte: a kormány nem foglal állást a kérdésben.

Balczó Zoltán (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a Jobbik egyetért azzal a céllal, hogy az uniós pénzek felhasználását jobban kell ellenőrizni, de a szorosabb tagállami együttműködéssel jobb eredményeket lehetne elérni.

Mile Lajos (LMP) hangsúlyozta, különböző ”buherák„ miatt 700 millió euró hiányzott 2011-ben az uniós költségvetésből, és igaza van a bizottságnak, amikor azt mondja, hogy be kell avatkozni. Ugyanakkor a tagállamoknak is igazuk van, mert veszélyeztetheti a szuverenitást a javaslat elfogadása.

Szanyi Tibor és Ipkovich György (MSZP) azt hangoztatta, hogy a kormány azért bújik a parlament mögé, és azért nem alakít ki saját álláspontot, mert nem merik álláspontjukat felvállalni Brüsszelben, illetve attól félnek, hogy olyan szervek néznek bele az uniós pénzek elköltésébe, amelyre nincs ráhatásuk.

A vitát az elnöklő Ujhelyi István lezárta.

Vita az szociális és gyermekvédelmi intézmények állami átvételéről

A kormány nevében Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár ismertette azt a törvénymódosítást, amely elmondása alapján a hatékonyabb működés érdekében folytatja a kabinet központosításra törekvő elképzeléseinek megvalósítását a szociális és gyermekvédelmi intézményekben.

A javaslat vitájában a Fidesz részéről Bábiné Szottfried Gabriella támogatta a kormány javaslatát, míg a jobbikos Vágó Sebestyén és a szocialista Varga László aggályait fogalmazta meg, hangsúlyozva, a kabinet lépései rontják a szóban forgó intézmények szolgáltatásainak minőségét.

Az ülést vezető Ujhelyi István lezárta az általános vitát.

A napirendi pontok végén két jobbikos képviselő kért szót. Előbb Magyar Zoltán emlékezett a magyar válogatott Hollandiától pénteken elszenvedett vereségére, míg Gaudi-Nagy Tamás a délvidéki magyarok támogatására végzett munkáját ismertette.

Ezt követően – fél 1 előtt nem sokkal – Ujhelyi István lezárta az ülésnapot.

(MTI)