Nehezebb a helyzet a nemzetpolitikában a pandémia és a háború miatt
A külhoni magyar közösségek aktuális helyzetét, az elmúlt időszakban elért eredményeket és a jövő kihívásait ismertették a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői pénteken a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pénteken Tusnádfürdőn tartott kerekasztal-beszélgetésén.
A Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, miniszteri biztos által moderált Nemzetpolitikai kerekasztalon Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár rámutatott: 2020 óta nehezebb a helyzet a nemzetpolitikában a pandémia és a háború miatt. Hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy a kárpátaljai magyar közösség fizikailag is megmaradjon.
A kárpátaljai helyzetet Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő ismertette, aki szerint a háború nagyon nagy terhet ró a kárpátaljai magyar közösségre, egzisztenciálisan és lelkileg egyaránt. De az él és élni akar – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az oktatás, érdekképviselet működik. Bár a közösség egy része arra kényszerült, hogy elhagyja a szülőföldjét, nem kell hosszú távú következtetést levonni – mondta -, mert sokan vissza szeretnének térni, és meg kell teremteni ennek a lehetőségét.
A fideszes politikus szerint harcolni kell azért, hogy az ukrajnai oktatási törvény ne vegye el a magyar nyelvű oktatás lehetőségét, és mivel erős a jogfosztás, a NATO- és EU-csatlakozás kapcsán rá kell, hogy irányítsák erre a nemzetközi figyelmet.
Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa, korábbi román környezetvédelmi miniszter arról beszélt, hogy az elmúlt évben „tektonikus mozgások” jellemezték a romániai politikát, hiszen az RMDSZ kormánypártból ellenzékbe került. Úgy értékelte, hogy a szövetség 10-20 éves távlatokra kiható víziót vitt a bukaresti politikába, és azt is be tudta bizonyítani, hogy ez meg is valósítható. Magasra tették a mércét, és azt kívánják mindenkinek, ugorja meg, mert abból Románia és az erdélyi magyarság is nyerhet – mondta. A megvalósított törekvések között a szimbólumhasználat hivatalossá tételét és a medvekérdés rendezésére tett meghatározó lépéseket említette, melyek szerinte nem fordíthatók vissza.
Hozzátette: „van egy keserű szájíz is”, amiért az RMDSZ-t kiszorították a román kormányból, de hangsúlyozta, hogy a magyar ügy a legfontosabb, és ellenzékben is lehet képviselni, még ha nehezebb is.
Veszélyként említette, hogy a román politika új szélsőséges pártot „nevelt ki”, mely 20 százalékos támogatottságot élvez; reményét fejezte ki, hogy van annyi bölcsesség és felelősség a román politikumban, hogy legyőzze.
A magyar-magyar versenyről szólva kifejtette: a felekben van annyi bölcsesség, hogy felmérjék, mikor kell verseny és mikor kell összefogás.
Ezzel Zakariás Zoltánnak, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnökének ajánlatára reagált, aki elmondta: az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójából létrejött új politikai erő a jövő évi önkormányzati választásokon versenyt, míg a parlamenti voksoláson összefogást javasol.
Az EMSZ politikusa szerint – aki 2020-ban az összefogás révén RMDSZ-listán jutott be a román parlamentbe – a népszámlálás eredményei és a román „kegyetlen valóság” is együttműködési megállapodás megkötését kívánja, melyhez szerinte „a feltételek adottak”.
Forró Krisztián, a szlovákiai magyar Szövetség elnöke a szlovákiai választásokon elért „történelmi sikerről” számolt be, mely megmutatta a felvidéki magyar közösség erejét. Hangsúlyozta, hogy most a magyar parlamenti képviselet a cél a szeptemberi előrehozott általános választásokon, ami a dél- és kelet-szlovákiai területek fejlesztése miatt is fontos. A felvidéki magyarság akkor volt a legerősebb, mikor egységes parlamenti képviselete volt – húzta alá.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arra mutatott rá, hogy a magyar nemzetpolitika eredményei annak is köszönhetők, hogy a határon túli magyar közösségek megőrizték önszerveződési képességüket. Ha ezt elveszítik, hiába lesznek források – mondta.
Pozitív képet ismertetett, mivel a vajdasági magyarság képviselete régóta része a parlamenti többségnek, Magyarország és Szerbia között stratégiai partnerség létezik, és ennek keretében fejlesztésekre, közös tervekre vonatkozó megállapodások születtek – mondta.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke arról beszélt, hogy a szűk parlamenti többséggel rendelkező jobbközép horvát kormány támogatása eredményeket hozott a magyar kisebbség számára is, amelynek így Zágráb is a partnere, nem csak Budapest. Mint fogalmazott, Horvátország területén már jó magyarnak lenni, és példátlan eredménynek nevezte a schengeni csatlakozást, mely a magyar közösségnek is önbizalmat adott.
Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a szlovéniai magyarság legnagyobb gondjának az elvándorlást, az asszimilációt nevezte. Elmondta, a magyarok által lakott, kevésbé fejlett régió a magyar állami támogatás révén kezd növekvő tendenciát mutatni.
Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke a kerekasztalon 18 nyugat-európai ország magyarságát képviselte, 500-600 ezer embert. A háború és az energiaválság hatásai mellett arról is beszélt, hogy a nyugat-európaiak 60 százaléka kezd rájönni, hogy hibás döntés volt befogadni az illegális bevándorlókat.
