Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021 nyarán tarthatja a következő országos népszámlálást. A kormány erről szóló törvényjavaslata alapján a népszámláláson történő részvétel kötelező, azt internetes önkitöltéssel vagy interjús módszerrel kell végrehajtani, továbbá ki kell terjednie a lakások összeírására is.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament elé terjesztett indítványában emlékeztet: Magyarországon 1870 óta van rendszeresen, általában tízévente népszámlálás, a soron következő már a tizenhatodik lesz. 

A tárcavezető indoklásában kiemelte, a népszámlálás részletes adatokat nyújt a népesség nagyságáról, demográfiai viszonyairól, nemzetiségi, vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, háztartási, családi viszonyairól és életkörülményeiről. A népszámlálás nemcsak minden egyes Magyarországon életvitelszerűen élő emberre terjed ki, hanem az ország lakásállományának teljes körű összeírására is, így a lakások jellemzőiről is részletes tájékoztatást ad.

A törvényjavaslat szerint az adatfelvételt 2021. május 1. és június 20. között kell végrehajtani. Az összeírásból kimaradók és lakásuk pótösszeírását 2021. június 28-áig kell befejezni, az adatfeldolgozási folyamat pedig 2022. június 28-áig tart. A feldolgozás lezárásakor létrejött adatállományt teljesen anonimizálják, vagyis megszüntetik az adatok kapcsolatát az adatszolgáltatókkal. Az előterjesztésben ezzel összefüggésben megjegyzik, az uniós tagállamok közül 2011-ben csak Magyarországon volt személyazonosításra nem alkalmas módon népszámlálás. 

A népszámlálásban érintetteknek kötelező a részvétel, és kötelesek valós adatokat megadni a vallásra, a nemzetiségre, az anyanyelvre és a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, az egészségi állapotra, valamint a fogyatékosságra vonatkozó adatok kivételével. 

A népszámlálás eredményei egyebek mellett alapul szolgálnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, különösen nélkülözhetetlen információs bázist jelentenek a gazdaságpolitikának, továbbá a területfejlesztéssel, a népesedéssel és a családdal, a nemzetiségekkel, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal, a lakáskörülményekkel kapcsolatos szakpolitikáknak – olvasható az indítványban.