2024-ben visszatérhet az ország a 2030-as fejlődési pályára

Mráz Ágoston Sámuel azt mondta, a kormányfő minden fontos témát érintett a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos): a globális, átalakult világot, Kína felemelkedésének hatását, az Európai Unió válságtüneteit, a helyes magyar politikát, valamint Magyarország elért és 2030-ra elérni kívánt eredményeit.

Mráz Ágoston Sámuel a kormányfő mondandóját úgy foglalta össze, hogy a szellemi alapokhoz ragaszkodni kell, emellett harcolni kell az igazunkért az Európai Unióban.

Az elemző fontos mondatnak nevezte, hogy Magyarország kompromisszumkész taktikai ügyekben, de nem kompromisszumkész a történelmi távlatokhoz tartozó alapvető ügyekben, mint például a genderkérdés vagy a családok melletti elköteleződés, továbbá az is, hogy Kínával és a felemelkedő világ más részeivel a kapcsolatépítés és nem a bezárkózás politikáját szükséges folytatni, amit a világversenyben lemaradó Nyugat választani látszik.

Mráz Ágoston Sámuel úgy vélte: a kormányfő azon állításával, hogy Kína felemelkedett, nehéz lenne vitatkozni.

„Tényleg csak a politikai értelemben vakok mondhatják, hogy az Egyesült Államok dominálná és egyeduralkodóként irányítaná a világot, minden statisztika alátámasztja, Kína utolérte az Egyesült Államokat, és ez nem egy pillanatnyi állapot, hanem a következő évtizedek realitása” – fogalmazott az elemző.

A Nézőpont Intézet vezetője közölte, „mindkét országnak megvannak a bajai, ez nem azt jelenti, hogy az egyik rossz, a másik meg jó lenne, hanem ez a realitás, kétpólusúvá vált a világ”.

Mráz Ágoston Sámuel felidézte, Orbán Viktor egy világtörténelmi statisztikát említve arra mutatott rá, hogy a világban tizenhat esetből tizenkétszer háborúval járt az egyensúlyi helyzet megváltozása.

„Kisebb az esély, hogy ezúttal békével sikerül, de ezen kell dolgoznia mindazoknak, akik a konnektivitás, a kapcsolatépítés és nem az elzárkózás, politikáját követik” – mondta az elemző.

Hozzátette, az aranyérem-tulajdonos Egyesült Államok nagyon nehezen mond le a pozíciójáról, az amerikai elitbe generációk óta beleivódott a tudat, a felelősségérzet, miszerint ők a világ irányítói és az ő értékrendjük szerint kell átalakítani a világot.

Mráz Ágoston Sámuel kitért rá, Kína számára beavatkozási kísérlet az egyetemes értékekről beszélni, amelyek nem mások, mint a nyugati világ értékei, „ráadásul sokszor a liberális értékek”.

A következő nemzedék feladata, valósága, hogy ebben a átrendeződő világban elhelyezze Európát, Magyarországot, mert egész biztos: a következő évtizedek erről fognak szólni – mondta.

Az elemző kiemelte azt is, hogy a bezárkózó nyugati világ az eltávolodás, a kockázatcsökkentés politikáját folytatja, ennek része leválasztani Európát az olcsó orosz energiaforrásról, ami könnyen beláthatóan amerikai érdek, hiszen az amerikai palagáz lehet az orosz energia alternatívája.

„Az orosz energiától való eltávolodás, az energiafüggőség felszámolása, amit hangoztatnak, valójában az elzárkózó Nyugat világa azért, hogy ne szoruljon rá a felemelkedő hétmilliárdos, a nyugatin kívüli világrészek nyersanyagaira, energiahordozóira” – fogalmazott az elemző.

A Nézőpont Intézet vezetője szólt arról, hogy Orbán Viktor a budapesti CPAC-konferencián elhangzotthoz képest részletesebben és egy „szabadegyetemhez illő módon” fejtette ki gondolatait arról, hogy Magyarország nemet mond a migrációra, a genderideológiára és a háborúra.

Mráz Ágoston Sámuel rámutatott, hogy a kormányfő az orosz-ukrán háborúval összefüggésben elmondta, az a fejlődési pálya, amit kijelölt Magyarországnak, a „háború meteorjába” ütközött, ennek hatása a háborúra adott szankciók okozta infláció miatt ma is érezhető. Nagyon fontos gondolatnak nevezte a kormányfő részéről, hogy 2024 nyarára, az európai parlamenti és az önkormányzati választás időpontjára Magyaroroszág akár kezelni tudja a meteor pályakibillentő hatását, és újra visszatérhet a 2030-as fejlődési pályára.