Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt (szerk., archív)
Hirdetés

Papp László (Fidesz-KDNP) az Egyetem téri ’56-os emlékműnél rendezett szerdai koszorúzási ünnepségen emlékeztetett: 1956. október 23-án a debreceni egyetemi ifjúság az országban elsőként vonult az utcára, és a hatalom elleni megmozdulásra hívta a lakosságot.

A többi között függetlenséget, a szovjet katonák kivonását és a sztálinista vezetők leváltását követelték. A város polgárai, munkásai „egy emberként álltak a fiatalok mellé” – mondta.

Felidézte a debreceni események legtragikusabb pillanatát, amikor 23-án délután az ávósok tüzet nyitottak a Kossuth utcában összegyűlt tömegre. Ketten életüket vesztették és többen megsérültek.

Hiába dördült azonban sortűz, a forradalmat már nem tudták megállítani, az embereket nem tudták megfélemlíteni – tette hozzá a polgármester.

A november 4-i eseményekről szólva hangsúlyozta: a szovjet hadsereg támogatásával visszaállították a kommunisták uralmát a városban, de csak a felszínen tudták elfojtani a szabadságvágyat, „a mélyben a remény tovább izzott”. Papp László szerint ez a remény az 1989-1990-es rendszerváltáskor született újjá.

Kiemelte: 1956 értékeit minden körülmények között meg kell óvni.

A forradalom ötvenedik évfordulóján, 2006-ban majdnem megismétlődött 1956. október 23. „És ma az az ember nevezi magát demokratának, oktat bennünket demokráciára, aki 13 évvel ezelőtt miniszterelnökként azonosítószám nélküli rendőröket vezényelt a békés tüntetők ellen” – utalt a budapesti utca összecsapásokra és Gyurcsány Ferenc DK-elnökre. Papp László értékelése szerint 1998-ban jött létre a városban az az összefogás, amely elindította Debrecent a fejlődés útján. A polgármester az összefogáson alapuló, a debreceniek elképzeléseire figyelő, fenntartható városfejlesztési politika folytatását ígérte, amelyet – mint hangsúlyozta – az önkormányzati választáson nagy többséggel megerősítettek a debreceni választók.