Mintegy 60-70 milliárd forint uniós bírság fenyegeti Magyarországot a 4-es metró MSZP-hez és SZDSZ-hez köthető szabálytalanságai miatt – közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.


Fotó: MTI, archív, illusztráció

A kormány megállapította, hogy a szabálytalanság megcáfolhatatlan, de igyekszik tárgyalásos úton csökkenteni az összeget – mondta.
    
Lázár János azt is közölte: felkérték Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy különítse el a bírság fedezetét a 2018-as költségvetésben, azzal a megkötéssel, hogy az egészségügyet, a szociális szférát és az oktatást nem érintheti elvonás.
    
Ismertette: a 452 milliárd forintos metróberuházásban 272 milliárd forint esetében lehet szó a volt szocialista, szabad demokrata kormány korrupciós ügyéről, ebből 166 milliárdot valószínűleg elloptak. Utóbbi összegből 76 milliárd forint érkezett az uniótól, a többi a magyar adófizetők hozzájárulása volt – fejtette ki.
    
Emlékeztetett, hogy az ügyben két szálon is büntetőeljárás folyik, az egyik a Miniszterelnökség feljelentése alapján az OLAF-jelentésre hivatkozva, a másik pedig 2011 óta nemzetközi megkeresésre. Utóbbiról elmondta: a 4-es metróval kapcsolatos bűncselekmények egy nemzetközi baloldali bűncselekmény-sorozatba illeszkednek, Franciaországban, Nagy-Britanniában és más uniós országokban is nyomozásokat rendelt el az ügyészség.
    
Lázár János arról is beszámolt, hogy a napokban Brüsszel megkezdte 201 milliárd forint uniós forrás kifizetését. Ez komoly eredmény – értékelt, szóvá téve: az ellenzék „apró fűszálakba kapaszkodva” abban bízott, hogy ha már ők nem tudnak meggyőző érveket hozni a Fidesszel szemben, akkor hátha az Európai Bizottság meginti. A forrás érdemben, pozitívan befolyásolja az államadósságot – jelezte.
    
A jövő hétfőn esedékes, az EU-s forrásokról szóló parlamenti vitanappal összefüggésben kifejtette: tavaly 8650 közbeszerzési eljárást folytatott le a Közbeszerzési Hatóság és az állam összesen mintegy 2 ezer milliárd forint értékben, ami a GDP 5 százalékát jelenti. Közbeszerzésenként átlagosan 6 ajánlat érkezett, ami növekedést mutat, és jelentősen csökkent az egyajánlatos közbeszerzési eljárások aránya is – részletezte. Hozzátette: a 8650 közbeszerzés 99,2 százalékában verseny volt az eljárásokban.
    
A miniszter a gazdasági helyzetről is számot adott. Mint mondta, Magyarországon 1990 óta először közel 69 százalékos a foglalkoztatási arány, aki képes és akar dolgozni, az munkalehetőséget kap. Ezzel egyidejűleg folyamatosan csökken a közfoglalkoztatás aránya, országos átlagban 4 százalékos a munkanélküliség, a reálkeresetek pedig 57 hónapja folyamatosan nőnek. Hozzátette: a szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-jén újabb fél százalékponttal csökken, ez 200 milliárd forintot hagy a magyar vállalkozásoknál.
    
A tárcavezető kifejtette: a béremelések miatt a fogyasztás is folyamatosan nő, s már nem csak a kormányzati támogatásoknak köszönhetően működik jól a gazdaság. Az első három negyedévben 4144 milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, ez a tavalyi évhez képest 22,6 százalékos növekedést mutat – közölte, rámutatva: ez jelenti azt is, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások beruházási kedve nagy mértékben nőtt, és Magyarország tőkevonzó képessége is jelentősen emelkedett.
    
Lázár János a kormány döntései között beszámolt arról, hogy a kárpátaljai gyermekeknek ingyenes védőoltásokat biztosítanak, jóváhagyták több vidéki kórház támogatási igényét, valamint a Bükkben csillagdát építenek. Elfogadták azt a javaslatot is, hogy Magyarország 2018 és 2021 között rövidpályás úszó világkupát rendezzen.
    
Faggatták arról, hogy Jávor Benedek EP-képviselő szerint politikai döntés született, amikor az unió jóváhagyta a Paks 2 beruházást. A miniszter szomorúnak nevezte, hogy a Párbeszéd képviselője feladta politikai pályafutását és „hivatásos feljelentő lett”, értékelése szerint a Paks 2 „komoly árnyékra vetődés” Jávor Benedek életében, akit sajnál amiatt, hogy „szellemekkel küzd”. Kifejtette: az Európai Bizottság megállapította, hogy az ügyben minden jogszabályt betartottak, a magyar adófizetők érdekeit védve 7-8 százalékos megtérülési arányt mutattak ki, a megállapodást pedig transzparensnek nyilvánították Brüsszelben.
    
Egy másik, kapcsolódó kérdésre arról is beszámolt: 2018 első felében a felvonulási terület műszaki előkészítése megindul, az építkezés meghatározó része 2018 és 2022 között lesz.
    
Lázár Jánost kérdezték több ágazat béremelési igényéről is. Az önkormányzati dolgozók esetében a különböző települések között fennálló bérezési különbségek eltüntetését vetette fel, jelezve: ebben a ciklusban erre már nem lát esélyt. A védőnők egységes bértábláját pedig csak úgy tartotta elképzelhetőnek, ha az érintettek egy állami szolgálatba kerülnek át az önkormányzatoktól.
    
Rögzítette továbbá, hogy a béremelésekről már a 2018-as büdzsé elfogadásakor döntöttek, ami a 2018. januárban hatályba lévő költségvetési törvényben van, az lesz. A gazdaság teljesítménye adhat mandátumot a változtatáshoz – fogalmazott.
    
A Norvég Alap 2009-2014 közötti időszakának záró konferenciájával kapcsolatos kérdésre a tárcavezető azt mondta: a Miniszterelnökség a program működésében részt vevő összes felet elismerte, és nem lett volna elegáns, ha az Ökotárs Alapítványt vezető Móra Veronika nem kap „plecsnit”.
    
Arra a kérdésre, miszerint pert nyert a magyar állammal szemben egy online szerencsejátékkal foglalkozó cég, a miniszter úgy reagált, nem ismeri a bírósági ítéletet, azt azonban közölte, hogy az államnak kötelessége az illegális szerencsejáték blokkolása, a szerencsejáték-szervezésre vonatkozó szabályokat pedig mindenkinek be kell tartania.

(MTI)