A tulajdonos-váltás a Malév tőkéjének leszállításával, és tőkeemeléssel megy végbe. A magyar légitársaság egyik legnagyobb hitelezője a Vnyesekonombank marad, amely így korábbi tulajdonosi szerepvállalását alapvetően hitelezőire változtatta.

A tulajdonos-váltás, a Malév helyzetének rendezése egy hosszú tárgyalássorozat eredménye. A Magyar Állam a megbeszélések során mindvégig arra törekedett, hogy az ország érdekei érvényesüljenek, biztosítsa a nemzeti légitársaság működőképességének fenntartását, s mindez úgy történjen, hogy a megállapodás megfeleljen a hazai és az uniós jogszabály követelményeknek.

A Magyar Állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt. Így a Magyar Állam összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban.

Kedvezőbb hitelfeltételek

Az MNV Zrt. már korábban kezdeményezte a Vnyesekonombankkal szemben a korábban vállalt 32 millió eurós garancia lehívását. A bank ennek a kötelezettségének eleget tesz. Ugyancsak a megállapodás része, hogy a Malév viszonylag kedvezőtlen feltételű hiteleit a pénzintézet kedvezőbbre, alacsonyabb kamatozásúakra váltja.

A magyar állam többségi tulajdonba kerülése lehetőséget teremt a társaság pénzügyileg stabil működésének megteremtésére. Ugyanakkor folytatni kell a társaságnál már megkezdett erőteljes restrukturálási programot, részint hogy minél kevesebb adóforintot emésszen fel a társaság pénzügyi megmentése, másrészt, hogy az Európai Unió ne ítélje tiltott állami támogatásnak a magyar állami szerepvállalást.

Az iparági tanácsadó bevonásával folyó program célja, hogy a Malév legkésőbb 2012-re nyereségessé váljon. Ennek érdekében további kemény lépések várhatóak a társaság működésében, így többek között sor kerül a hálózat átalakítására, további leépítésekre, a szakszervezeti megállapodások újratárgyalására, valamint a beszállítói szerződések újratárgyalására. A légitársaság vezérigazgatói tisztét továbbra is Martin Gauss tölti be.

A Malév másodszori privatizációjára 2007-ben került sor, amikor a 100 százalékban állami tulajdonban lévő légitársaságban az AirBridge vált meghatározó tulajdonossá. Az AirBridge többségi tulajdonosa két magyar magánszemély, kisebbségi tulajdonosa pedig Borisz Abramovics orosz üzletember lett.

A világgazdasági válság közbeszólt

A privatizáció célja az volt, hogy a folyamatosan veszteségesen működő Malév számára új piaci lehetőséget, a tőkehelyzet javítását, és a működés hatékonyabbá tételét biztosítsa. Magyarország uniós tagságával megszűnt annak a lehetősége, hogy az állam pénzügyi támogatással mesterségesen tartsa életben a légitársaságot. A befektetői elképzelések megvalósulását az időközben kialakult súlyos világgazdasági válság meghiúsította.

A válság szerte a világon számos légitársaság csődjéhez vezetett. Így csődbe ment a Borisz Abramovics által Oroszországban működtetett légitársaság hálózat is. Borisz Abramovics AirBridge részvényei az orosz állami tulajdonban lévő Vnyesekonombank birtokába kerültek. A privatizáció során a bank nyújtott finanszírozást és garanciát Borisz Abramovics részére. Az orosz üzletember pénzügyi ellehetetlenülését követően AirBridge részvényei zálogjog fejében a pénzintézethez, a Vnyesekonombankhoz kerültek.

(InfoRádió)