Győr a Nyugat-Dunántúl régió központja
A 750 éves modern európai város
Győr az északnyugat-magyarországi régió gazdasági, oktatási, sport- és kulturális központja. Az ország egyik leginnovatívabb és legdinamikusabban fejlődő megyei jogú városának lakói büszkék a település több évszázados tradícióira.
Győr-Moson-Sopron vármegye központjának 21 városrészében a pihenésre és sportolásra alkalmas parkok, illetve zöldterületek mellett megtalálhatók azok a különleges történelmi hangulatot árasztó helyszínek is, amelyek méltón őrzik az elmúlt évszázadok szellemi örökségét. A régiós gazdasági központ fejlett infrastruktúrája a lakosság és az ideérkező vendégek kényelmét szolgálja.
A városban az utolsó népszámlálás adatai szerint 130 ezren élnek. A legnagyobb XX. századi népességrobbanás 1970 és 1980 közé tehető. Abban az évtizedben az urbanizációnak köszönhetően több mint 21 ezer fővel növekedett a település lakossága, a főként fiatalabb korosztályokat képviselő falusi emberek a biztos munkalehetőség és a jobb élet reményében választották a Rába-parti helységet.
Lakóparki idill
Városlátogatásunkat Győr első modern lakótelepén indítjuk. Az Adyvárossá fejlődött egykori Ady Endre lakótelepen 1968 és 1978 között több mint 9 ezer panellakás épült, amelyekkel az ipari körzetben munkát vállalók és a városba települők lakásigényét csillapították. A tervező és kivitelező vállalatot az akkori szakminiszter Építészeti Nívódíjjal jutalmazta. A korszak politikai törekvéseit jól szimbolizáló egykori utcaneveket az elmúlt évtizedekben időszerűbbre cserélték. Így vette fel például a Munkásőr utca Kodály Zoltán nevét…
Győr egyik kedvenc pihenőhelye, az Adyvárosi-tó és környéke az utóbbi évek zöldberuházási programjainak részeként teljesen megújult. A városközponttól hat kilométerre fekvő, egykor nádasokkal benőtt területet ma térkő burkolattal fedett járdán lehet megközelíteni. A tóhoz vezető sétányt virágládák díszítik, az összképet szökőkút teszi még hangulatosabbá. Az interaktív falon olvasható üzenetek arról tanúskodnak, hogy a tó környéke népszerű találkozóhely.
Az aktív pihenésre vágyók a közeli Barátság parkban töltekezhetnek, ahol kicsik és nagyok akár együtt is eltölthetik szabadidejüket. A 29 ezer négyzetméteres területen ugyanis három korszerű, sátorral fedhető, változtatható kapuméretű műfüves futballpálya, utcai kosárlabdapálya, szabadtéri erőpark, az uniós szabványoknak megfelelő gyermekjátszótér, az életkori sajátosságok figyelembevételével kialakított nyugdíjas park, egy 600 méteres rekortán borítású futópálya, valamint magyar fejlesztésű kültéri fitneszpark várja a vendégeket. Az önkormányzati tulajdonú létesítményt – amely rendezvényközpontként is üzemel – a műfüves futballpályák kivételével ingyen használhatják a látogatók reggel 7 és este 10 óra között.
A közösségi és versenysportra alkalmas létesítmények – köztük az Audi Aréna Győr, a Győr Városi Egyetemi Csarnok, a Magvassy Mihály Sportcsarnok, a Bercsényi liget, az Aqua Sportközpont – egyaránt azt a célt szolgálják, hogy Győr a szabadidős és élsport egyik hazai fellegvárává váljon.
Utóbbihoz kapcsolódik a 2017-es nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF) felépített Olimpiai Sportpark, Közép-Európa egyik legmodernebb multifunkcionális sportkomplexuma, amely egy időben több egyéni és csoportos sportág számára is kínál versenyzési, edzési és szálláslehetőséget. Az Olimpiai Sportpark a pandémia előtt olyan rangos nemzetközi sporteseményeknek adott otthont, mint a junior torna-vb, a serdülő birkózó-Eb, illetve az U18-as atlétikai Eb. Az ötven ország sportolóinak részvételével megrendezett 2017-es győri EYOF összesített éremtáblázatán hazánk az előkelő 3. helyezést érte el, 13 arany, 14-14 ezüst, illetve bronzéremmel. A verseny harmincéves történetében ez volt hazánk legsikeresebb szereplése.
Az egyetemen 13 ezer hallgató tanul
Győr a sport régiós központja
Az Olimpiai Sportpark
A Széchenyi István Egyetemen több mint 80 szakon oktatják a jövő szakembereit
Az EYOF-on hazánk sportolói 13 aranyérmet szereztek
A vizek városa a Rába, a Rábca, a Mosoni-Duna és a Marcal ölelésében fekszik
A Belváros épületei több száz éves történelmi múltról mesélnek
A Győri Nemzetközi Ipari Park hétezer embernek ad munkát
A Győri Nemzetközi Ipari Parkot 10 milliárd forintból fejlesztik
A Vaskakas Bábszínházban teltházas előadásokkal várják a kicsiket és nagyokat
A vizek és a kultúra városa
A Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca és a Marcal folyók ölelésében fekvő megyeszékhely belvárosában három szépen felújított ikonikus történelmi tér mesél a település több évszázados kultúrájáról. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városának barokk főterén, a Széchenyi téren jórészt XVII-XVIII. századi épületek sorakoznak, köztük az északi oldal barokk palotái és a déli rész bencés épületegyüttese. A Széchenyi tér évszázadokon át a győri nyilvános élet első számú színtere volt, de ma is kedvelt rendezvényhelyszín és turistalátványosság. 1714-ben itt fejezték le Géczy Juliannát, a „lőcsei fehér asszonyt”, aki a legenda szerint a Rákóczi-szabadságharc idején, 1710. február 13-án beengedte a városba a császári csapatokat…
A központi térről a Rába-part felé sétálva a Bécsi kapu térre, az Óváros nyugati bejáratához jutunk. Idevezet a Rába kettős híd, a Rába és Rábca közt elterülő Sziget és Újváros városrészek felől. A Rába irányából nyitott történelmi téren egykor reneszánsz stílusú Bécsi-kapu állt, amely a nyugat felől érkező utazókat vezette a Belvárosba. A tér közepén a Győr-Moson-Sopron vármegyei születésű Kisfaludy Károlynak, a reformkori irodalmi élet vezéralakjának szobra áll. Avatásán a városatyák mellett Jókai Mór is beszédet mondott. A helyi legenda szerint az iskolából elkéső diákok könnyen felkerülhetnek a Kisfaludy kezében tartott jegyzetekre…
A Bécsi kapu térről induló sétányon a várfalak tövében a Dunakapu térre jutunk. A Mosoni-Duna-partján fekvő fesztiválhelyszín a régi vár Duna-kapujáról kapta a nevét. A múltbéli krónikák szerint a város 1594-es bevételekor erre a kapura állították fel a törökök a szélkakast, miután gőgösen kijelentették, hogy addig maradnak, amíg az meg nem szólal. A jóslat négy évvel később be is teljesedett. A győztes ostrom éjszakáján ugyanis a magyar és osztrák seregek kiűzték az erődítményből a megszállókat. A győzelem jelképeként egy suszterinas trombitájának hangján szólalt meg a török vaskakas. A história a város legismertebb legendája.
A méltán világhírű Győri Balett, valamint a Győri Nemzeti Színház, a Győri Filharmonikus Zenekar és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum mellett leginkább a Vaskakas Bábszínház vonzza a minőségi kultúra és művelődés iránt érdeklődő családokat. A társulat premierre készül. Márciusban mutatják be a Gyigyimóka története című darabot, amely számos nép tréfás népmeséit kelti életre sok-sok humorral. De a színház repertoárján olyan klasszikusok is megtalálhatók, mint a Csipkerózsika, a Frakk, a macskák réme, a Pom Pom meséi és A dzsungel könyve.
A helyi bábtagozat az első vidéki kísérletként 1955-ben a Kisfaludy Színház tagozataként alakult meg Győrben. A stábot hamarosan Kemény Henrik bábművész is erősítette Vitéz László előadásaival. Az alkotóműhely 1977 óta működik Vaskakas Bábszínház néven. A társulat Óz című előadása 2021-ben a fesztiváldiploma mellett a legjobb látvány és a legjobb színész kategóriájának díját is elnyerte a szabadkai XXVIII. Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztiválon. A Vaskakas a korábbi évekhez hasonlóan idén is telt házas előadásokat remél.
Egyetemi és ipari város
Győr mindig is jelentős iskolaváros volt. Egyházi és világi alapfokú, középfokú iskolái mellett a XVIII. századtól jelentős felsőoktatási intézmények is működtek a városban. Ezt a hagyományt folytatja a Mosoni-Duna kanyarulatában található Széchenyi István Egyetem. A monumentális oktatási és tudományos központ lényegében „város a városban”, ahol folyamatosan aktív hallgatói élet zajlik. Az egyetem menedzsmentjének célja, hogy a városnak és gazdasági vonzáskörzetének szellemi központja legyen. Ebben a város támogatása mellett (amelynek polgármestere az egyetem professzora is), számíthatnak a térségi iparára, benne a helyi közösségért elkötelezett Audi Hungáriára is.
Az intézményben több mint 13 ezren tanulnak. A több száz külföldi diák 54 országból érkezik, de az egyetem vezetése szeretné tovább erősíteni az angol nyelvű nemzetközi képzések körét. Több mint 80 szakon oktatják a jövő mérnökeit, műszaki pedagógusait, informatikusait, jogászait, közgazdászait, zeneművészeit, egészség- és sporttudományi, valamint szociális szakembereit. A hallgatók több mint fele már a diploma megszerzésének pillanatában rendelkezik munkahellyel, és 95 százalékuk a végzést követő 6 hónapon belül elhelyezkedik. Sokaknak Közép-Európa első ipari parkja, a város határában található Győri Nemzetközi Ipari Park kínál munkalehetőséget.
A Győr keleti részén, az M1 autópályától alig 5 kilométerre levő, 210 hektáron elterülő ipari parkban 13 ország 100 vállalata – nagybefektető, közepes és kisvállalkozás – hétezer embernek ad munkát. Az Audi Hungaria Zrt. gyárnak is otthont adó ipari központból gépkocsival egy óra alatt elérhetők az „Aranyháromszög” városai: Budapest, Pozsony és Bécs. Az ipari park 10 milliárd forint állami támogatással történő bővítését tavaly jelentette be az önkormányzat. A beruházásnak köszönhetően több ezer új munkahely jöhet létre a vármegyeszékhelyen.
